Október végére lassan télbe öltözik a lelkünk, és ennek az amúgy is kissé szomorú időszaknak az egyik mélypontja sokak számára a hónap utolsó vasárnapja (idén október huszonhetedikére, vagyis jövő vasárnapra esik), amikor az őszi óraátállítás miatt rendelkezésre álló nappali világosság egy óráját a délutánról a reggelre helyezzük át.
Nincs erről hazai közvéleménykutatásunk, de nagy átlagban azt látjuk magunk körül, hogy a legtöbb ember könnyebben elviseli a sötét reggelt, mint azt, hogy délután négykor már rásötétedik a munkahelyén. Ezért is volt népszerű, amikor felvetődött, hogy az Európai Unió területén eltörölnék ezt az egészet, csakhogy a téma végül nem élvezett prioritást, ezért minden úgy maradt az egész kontinensen, ahogyan eddig. Ami nem feltétlenül baj. Akad ugyanis egy kutatás, ami azt támasztja alá, hogy az őszi óraátállítás jót tesz a szervezetünknek.
Csak a nyűg van az óraátállítással (fotó: Getty Images)
A reggeli fény fontossága
A reggeli fény – jobban, mint a nap bármely más időszakában – erőteljes agyi serkentő hatást fejt ki, segítve minket abban, hogy a lehető legjobban működjünk, annak ellenére, hogy közeleg a tél. Az élet a bolygónkon a 24 órás fény- és sötétségciklus köré épült. Ennek nyilvánvaló jele az éjszakai alvás iránti vágyunk, de a legtöbb biológiai funkció a nappalhoz és az éjszakához van finomhangolva. Testünk egy biológiai láncreakción keresztül alkalmazkodik a környezetünk fényeihez.
Az agyunk a kortizol nevű hormon kiválasztását irányítja az adott napszaknak megfelelően – alacsony szinten tartja a sötétben és magasabb szintre lép a fényben. A kortizol egy erőteljes hormon, amely széleskörű hatással van az agyra és a testre. Jól ismert „stresszhormonként”, de ez az alapvető 24 órás minta az, ami egészségesen tart minket.
Nem tesz jót, ha sötét van reggel? (fotó: Getty Images)
A kortizol kiválasztásának jelentős megugrása az ébredés utáni első 30 percben történik. Ezt nevezzük kortizol ébredési válasznak (CAR), és ami fontos, hogy ez a CAR nagyobb, ha fényben ébredünk. Tehát a világosabb reggelek növelik a CAR-t, ami jobb agyi funkciókat eredményez, így jobban fel tudunk készülni a napra. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy azok az emberek, akiket leginkább megvisel az évszakok változása, alacsonyabb CAR-ral rendelkeztek, amikor a sötét téli hónapokban ébredtek. Azonban a téli ébredés mesterséges fény (hajnal-szimuláció) segítségével képes volt helyreállítani a CAR értéket.
Ez az eredmény összhangban van azzal, hogy a fény, különösen a reggeli fény, a leghatékonyabb kezelés a téli levertség ellen.
A reggeli ébredés figyelemreméltó és fontos biológiai esemény – a nap fordulópontja. A kortizol gyors megugrása elindítja a napunkat azáltal, hogy számos biológiai rendszert szinkronizál. Ez az erőteljes hormon gyorsan eljut az egész testbe, ahol a receptorok minden sejtben felismerik.
Ezek a receptorok létrehozzák a biológiai láncreakció következő lépését, hogy megfelelően felkészüljünk és energiával telve nézzünk szembe a napunk kihívásaival. A kisebb CAR-ok azt jelentik, hogy nem működünk optimálisan. A téli sötét reggeleket valójában ezért érezzük mindig nehezebbnek.
Persze, ha valaki épp az óraátállítás negatív vonzatait szeretné kiemelni, arra is találhat bizonyítékokat.
