Elismerésre méltóan fejlődött az elmúlt években a magyarok sportkultúrája, ám még mindig vannak olyan pontok, ahol érdemes lenne csiszolni a szemléletmódon. Öntudatos és híresen individualista hozzáállásunk például az életnek ezen a területén legalább akkora előny, mint amekkora hátrány is, hiszen emiatt gyakran hajlunk arra, hogy szakemberek megkérdezése nélkül építsük fel az edzéseinket, teljes sportéletünket. Ez akár még működhet is, de azért vannak olyan helyzetek, amikor okosabb, ha elengedjük az „én úgyis jobban tudom” attitűdöt, és hozzáértő profihoz fordulunk segítségért. Az alábbi három eset kifejezetten ilyen.
Várandósság után
A várandósság és szülés nem csupán extra igénybevételt jelent a női testnek, de olyan változásokat és sérüléseket is okoz egyes izomcsoportokban (elsősorban a has- és gátizmoknál), aminek bizony idő kell a regenerálódáshoz. Nincs általános szabály arra, hogy ez meddig tart – egyes szakértők úgy gondolják, hogy ha 9 hónap kellett ahhoz, hogy a testünk óriási átalakulások és energia-befektetés árán felnevelje a magzatot, akkor legalább ennyi idő szükséges, hogy visszaálljon a „normális” üzemmódba. Mások szerint ennél jóval kevesebb pihenést igényel a szervezet, de olyan orvosok is akadnak, akik még a 9 hónapot sem tartják elegendőnek. Abban viszont van egyetértés, hogy a szülést követő első 6 hetet, az úgynevezett gyermekágy időszakát kizárólag pihenéssel és a kisded gondozásával, táplálásával szabad tölteni a kismamának, a megerőltető mozgást – pláne a sportolást – pedig teljes mértékben kerülniük kell.
A sportra és mozgásra szüksége van a szervezetnek, de szülés után csak óvatosan és lehetőleg szakértő felügyelete mellett kezdjünk újra edzeni! (Fotó: profimedia.hu)
Mivel minden szülés más, és minden édesanya szervezete a maga egyéni ritmusában működik és regenerálódik, ezért körültekintően és az orvos (majd később egy profi edző) tanácsaira támaszkodva kell a fizikai aktivitás mértékét és kezdetét meghatározni. Komoly, akár maradandó egészségügyi problémák származhatnak abból, ha ebben a kérdésben a saját fejünk után megyünk, vagy hozzá nem értő ismerősök, barátok szavára hallgatunk. Íme, két példa erre.
Két klasszikus edzéshiba várandósság után
Azok a nők, akik a terhességet megelőzően saját program szerint rendszeresen és komolyan edzettek – legyen szó akár konditermi „gyúrásról”, fitneszedzésekről, futásról, kerékpározásról vagy táncról –, gyakran esnek abba a hibába, hogy a szülés után is a maguk jól bevált módszerei mentén kívánják beindítani a sportéletüket. Mivel ahhoz szoktak hozzá, hogy az edzések akkor eredményesek, ha fárasztóak és megerőltetőek – sőt akár fájdalmasak is –, a szülés után is ilyen szemlélettel kezdenek edzeni. Ez egyértelmű hiba, amit egy jó személyi edző nem engedne elkövetni, hiszen tudja, hogy a fájdalom ilyenkor azt a felső terhelési határt jelzi, amit még károsodás nélkül eltűr a női test, nem pedig azt, amin túl az izmok és az állóképesség fejlődése következik. Egy másik jellegzetes hiba, hogy annyira vágyunk rá, hogy újra lapos és formás legyen a hasunk, hogy túl korán elkezdünk erősítő gyakorlatokat végezni. Minden képzett tréner tudja, hogy ezzel pont az ellenkezőjét érjük el, mint amit szeretnénk. Ugyanis a hastájéki nyomás ismételten megterheli a várandósság és szülés során amúgy is jelentősen igénybe vett és megnyúlt szöveteket, és késlelteti a regenerálódást. Az eredmény ilyenkor lapos has helyett egy még ernyedtebb pocak lesz. Ez a két példa jól szemlélteti, hogy különösen hasznos, ha egy hozzáértő edző segítségét kérjük ilyen élethelyzetben, és gondosan választjuk ki azt az edzőtermet, ahova szülés után elkezdünk járni.
A sporthoz egyébként mindenképpen érdemes előbb-utóbb visszatérni, hiszen a testnek szüksége van rá, és a lelket, a szülés után gyakran ingadozó kedélyt is karban tartja.
Hosszú betegség után
Akárcsak a terhesség és a szülés, a különféle betegségek is különleges igénybevételt jelentenek a szervezetnek. Az ilyen állapot kimeríti és legyengíti a testet, amit éppen ezért más elvek szerint kell használnunk és erősítenünk ahhoz képest, mintha fitt és egészséges lenne. Ismét az orvosok és a jól képzett, tapasztalt edzők útmutatásaira érdemes hagyatkoznunk, ha szeretnénk jó eredményeket elérni, és használni akarunk a testünknek.
Fogyókúra előtt
Nagyon sokan súlycsökkentés céljával vágnak bele különféle edzésprogramokba, ráadásul úgy, hogy nincsenek korábbi sporttapasztalataik, és a saját testük működését, a fogyás-hízás mechanizmusait sem ismerik még alapjaiban sem. Elképesztő károkat tud ez okozni a szervezetnek, és az előre borítékolható, sorozatos kudarcok miatt az önbecsülésnek is. Aki magától vág bele egy ilyen hosszú távú programba, könnyen összezavarodhat már a legelején, amikor igyekszik követni a különféle fogyókúratrendek egymásnak ellentmondó iránymutatásait, és jó eséllyel bele fog futni olyan „jó tanácsokba” is, amik teljes mértékben hozzá nem értő emberektől származnak. A legokosabb tehát, ha rögtön az elején profik segítségét kérjük. El kell fogadnunk, hogy a súlycsökkentés egy komplex folyamat, amelynek sikeréhez nem csak a rendszeres sport, hanem a táplálkozás átalakítása, az alvás-ébrenlét ritmusának beállítása, és általában a teljes életmódunk újraépítése szükséges. Ez bonyolult dolog, aminek megtervezésekor a saját szervezetünk egyedi működési jellegzetességeit kell figyelembe venni – márpedig ebben ismét csak olyan szakemberek tudnak megfelelő iránymutatást adni, mint például az orvosunk, egy rutinos és lelkiismeretes edző, vagy táplálkozás-szakértő. Legyünk elég bátrak és okosak ahhoz, hogy hozzájuk fordulunk – és a várt eredmény nem marad el, ha az ő szakértelmük mellé hozzátesszük a saját kitartásukat és energia-befektetésünket is.
Szponzorált tartalom
