Fétis – betegség vagy izgalmas szexjáték?

A fétis túlmutat azon, hogy a férfiakat izgalomba hozza a tűsarkú cipő vagy egy szexi báli maszk látványa a meztelen nőn. De többet jelent annál is, hogy a nő tűzbe jön, ha meglátja a partnerét egy szál kalapban vagy nyakkendőben. A fétis ott kezdődik, ahol az a bizonyos ruhadarab, eszköz vagy szerepjáték már maga a vágy tárgya, és az izgalmi állapot kizárólag akkor jön létre, ha a bálvány része az együttlétnek. Szexuálpszichológus szakértőnk, Gyimesi Andrea azt mondja, ez a tárgy vagy eseményközpontú szexuális hozzáállás többeket érint, mint gondolnánk, de csak kevesen jutnak el a terápiáig. Akik mégis, azok közül néhányan – a személyiségük szigorú
titokban tartása mellett – meséltek nekem.

A kendő védelme alatt

Lina 27 éves fővárosi nő. Párja, Robi 35 éves, és azért döntöttek a terápia mellett, mert a fiatal nő csak akkor képes élvezni a szexuális együttléteket, ha a szemét kendő takarja. “Tizennyolc éves voltam, amikor elveszítettem a szüzességemet – meséli Lina. – Szörnyű élmény volt, fájdalmas, minden szempontból kellemetlen, nagy csalódás. Az akkori barátomat rendkívül rosszul érintették a könnyeim, az, hogy látszott az arcomon, mennyire kínlódom, miközben ő örömet próbált szerezni nekem. Mindketten megijedtünk, és később nem mertünk ismét próbálkozni. Hiába biztattam őt, hogy majdcsak jobb lesz, ő is traumaként élte meg, hogy öröm helyett fájdalmat okozott nekem.

Végül eltávolodtunk egymástól és szakítottunk, ami nagyon megviselt. Nehezen emésztettem meg, hogy emiatt veszítettem el őt, úgy éreztem, selejtes, hibás áru vagyok. Talán nem csoda, hogy három évvel később, a következő kapcsolatomban ódzkodtam attól, hogy a kedvesem lássa az arcomat szex közben. Ha olyan pózban voltunk, hogy szemtanúja lehetett az érzéseimnek, vagy lámpafénynél szeretkeztünk, lebénultam, és még csak el sem tudtam neki magyarázni az okát. Aztán jött a fekete kendő.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve kötöttem be a szememet, és egyszeriben tele lettem önbizalommal. Beburkolt, megvédett, átölelt a puha selyem, és megóvott attól, hogy bárki is lássa a szememben az esetleges szenvedést. A kendő azóta az életem részévé vált. Mindenhova magammal viszem, most is itt van, a kabátom zsebében, mert bármikor szükségem lehet rá. Ugyanis nemcsak szex közben használom, hanem akkor is, ha ideges vagyok, ha valaki megbánt vagy problémám van. Pár percre elrejt a világ elől.
Robi a sokadik kedvesem, az elődei nem tudták hová tenni a furcsa hóbortomat, bolondnak tartottak miatta. Ő pedig úgy érzi, még csak nem is az elhibázott első szexélményem az oka mindennek, hanem egy mélyebb, gyerekkori sérülés.”

“Ezért járunk terápiára – veszi át a szót Robi –, megpróbáljuk együtt megtalálni a probléma gyökerét. Nem szeretném Linát azért elveszíteni, mert ennél a furcsa, önmaga által választott határvonalnál nem enged közelebb magához. Elfogadom, hogy fontos neki a sötétség adta biztonság, de már az is nagy öröm lesz számomra, ha egy-egy alkalommal képes lesz úgy megszabadulni a kendőtől, hogy közben önfeledten élvezi a szeretkezést.”

Szexelni egy alvó partnerrel

“A fétis alapja mindig
a gyerekkorban,
akár magzati korban
vagy épp a genetikában
keresendő.

A fétis ezerarcú jelenség: megszemélyesítheti egy tárgy vagy egy szituáció is, amely okvetlenül szükséges az izgalmi állapothoz és a tökéletes kielégüléshez. Vannak szélsőséges esetek is: ilyen például Líviuszé, akire egy internetes BDSM-társkereső oldalon találtam rá. A fétis híveihez gyakorta közel áll a BDSM, azaz a kötözés, fegyelmezés, szadizmus és mazochizmus is. Líviusz számára nem egy tárgy van a vágy középpontjában: ő csak akkor képes elérni a kellő izgalmi állapotot, ha a partnere alszik.

“Huszonnyolc éves vagyok, de tartós párkapcsolatom sosem volt még – meséli. – Hagyományos értelemben már nem is ismerkedem, hiszen az első együttlétkor színt kellene vallanom arról, hogy csak így vagyok képes a szexre. Épp ezért célirányosan a BDSM és a fétis internetes világa felé fordultam, itt keresek partnereket. Persze megpróbáltam már másként is, de totális csőd volt. A minimum, ami kell nekem, hogy a másik mozdulatlanul, lehunyt szemmel feküdjön, és legalább tegyen úgy, mintha aludna. Nincs igényem arra, hogy a légzésen túlmenően közreműködjön a szexben.”

Líviusz szavai megdöbbentenek, az pedig még inkább, amikor hozzáteszi, ma már természetesnek tartja ezt a helyzetet, és nem lázad ellene. Hiszen minden egyes normális próbálkozás újabb kudarcot szülhet, ezzel még mélyebb gödörbe sodorva az önbizalmát. Mint mondja, a gondjával felkeresett már pszichológust, de néhány alkalom után feladta a dolgot, mert úgy érezte, a beszélgetések hasztalanok. Az alvó lányok utáni vágya nemhogy parázslik, de a legmagasabb hőfokon ég.

“Ha nem így csinálom, egyszerű a képlet: nincs az életemben szex. Éveken át éltem így, de csak még több frusztrációt okozott, ezért kezdtem el kutatni a hozzám hasonlók után. Többen vagyunk, mint azt az emberek gondolnák, így szerencsére lettek nagyon jó barátaim, akik értik a problémámat” – vallja Líviusz.

Mikor van szükség terápiára?

A Magyar Szexuálterápiás és Párterápiás Egyesület folyamatosan vizsgálja a fétis jelenségét. “Mi, pszichológusok, azt gondoljuk, a fétist terápiával nem lehet úgy kiiktatni a személyiségből, hogy az soha többé ne térjen vissza – véli Gyimesi Andrea. – Nagyon jó eredménynek számít, ha valaki képes annyira leépíteni a bálványhoz vagy egy adott szituációhoz kapcsolódó imádatát, hogy az integrálhatóvá váljon a párkapcsolatába. Ez az, amin érdemes dolgozni, így a partner nem fogja úgy érezni, ő pusztán mellékesen, a bálványimádat hátterében van jelen.

A fétis alapja mindig a korai gyerekkorban, esetleg a magzati fejlődés során vagy épp a genetikában keresendő, és ez egyénenként változhat. Ha gyerekkori trauma okozza, akkor az általában valamilyen elszakadáshoz köthető. Például az a lány, aki ragaszkodik a fekete kendőjéhez az ágyban, lehet, hogy egy hasonló darabot szorongatott álmában abban az időszakban, amikor a szülei elváltak vagy kistestvére született, és emiatt egy ideig háttérbe szorult. De ha valakit testileg-lelkileg bántalmaztak a múltban, az természetesnek, nyugalmasnak, élvezhetőnek érzi, ha a partnere kiszolgáltatott helyzetbe kerül.

Ám vannak egészen durva, szélsőséges devianciák is, például amikor narkotikumokkal altatják el a partnert, vagy nem vehet levegőt, de olyan is előfordul, hogy valakit egy tölgyfa látványa, érintése hoz izgalomba. Szelídebb, kezelhetőbb esetnek számít, ha a vonzalom tárgya a latex anyaga, egy szaténbéléses bilincs vagy épp a jelmezes lét. Hozzá kell tenni, ha valaki szívesen használ ilyen eszközöket, vagy szexuálisan kiemelten vonzódik bizonyos szituációkhoz, őt még nem tekintjük patológiásnak. A képlet attól kezdve hibás, ha a fétistárgy vagy -élmény hiányában már lehetetlen, hogy kialakuljon maga a szexuális együttlét. Ilyenkor érdemes terápiát igénybe venni, akár párban, akár egyedül. Ennek sikeressége azonban függ attól, valóban belső elhatározásból fordul-e szakemberhez a patológiás fetisiszta.”

Cikkünk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.

Már kapható a magazin legfrissebb száma! 
A tartalomból:

• “A kapcsolatunk nemes küzdelem” – Afrikai férj európai feleséggel
• Vereségek nélkül nincs győzelem – Interjú Litkey Farkas olimpikon vitorlázóval
• “Erényt faragtam a munkamániámból” – Önpusztító munkafüggőség
• Nincs mitől félnünk – Interjú Ole Nydahl lámával
• Azt a kutyafáját! – Ha káromkodik a gyerek
• Pornót néz a gyerekem

Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!