Amelia Earhart, az első pilótanő
A repülés amerikai származású női úttörőjeként vonult be a történelembe. Pilótaként olyan repülőutakat tett meg, amelyek még férfiaknak is a becsületére váltak volna. A kalandvágya nem ismert határokat, egymás után állított fel rekordokat. Világszenzációként először repülte át nőként az Atlanti-óceánt 1928-ban utasként, 1932-ben pedig pilótaként. Női sebességi, magassági és távolsági rekordot állított fel. Ő volt az első, aki 1932-ben átrepült az Amerikai Egyesült Államok felett. A sors fintora, hogy utolsónak tervezett útján vesztette életét egy Föld körüli repülés során, amelynek alkalmával eltűnt. Hihetetlen elszántságával nők millióinak példaképe a mai napig.
Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova, az első női űrhajós
1963. június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén hagyta el a Föld légkörét a szovjet űrhajós, és így ő lett az első nő, aki az űrben járt. A súlytalanságot fizikailag és pszichésen is nehezen viselte, így – ma már tudjuk, hogy tévesen – szakemberek arra következtettek, hogy a női szervezet kevésbé alkalmas az űrrepülésre, mint a férfiaké. Teljesítményéért máig egyedülálló módon tábornoki fokozatot kapott az orosz hadseregben, a Holdon pedig az ő nevét viseli az egyik kráter. A 26 éves Tyereskova az űrrepülése után igazi női szimbólummá vált.
Elizabeth Blackwell, az első orvosnő
Európában az 1800-as évekig a nők nem kaptak lehetősége arra, hogy orvosi diplomát szerezzenek. Ezen a “szokáson” változtatott Blackwell, aki 1849-ben Amerikában orvosi diplomát szerzett. A női orvosi oktatás mellett a nők jogainak előmozdítása érdekében is sikerrel szállt síkra.
Alaska P. Davidson, az első FBI-ügynöknő
Washingtonban, 1922-ben nevezték ki első női különleges ügynökként. J. Edgar Hoover, az FBI akkori vezetője azonban úgy vélte, hogy egy nő nem alkalmas erre a szerepkörre, ezért inkább csak papírmunkát végeztettek vele, és élesen elhatárolták a férfi ügynököktől. Ennek szellemében kötelező volt például szoknyát hordania. Hoover nézeteit megcáfolva ma már az FBI-nál szolgáló különleges ügynökök mintegy ötöde nő.
Charlotte Cooper, az első női olimpiai bajnok
Az 1900. évi párizsi, nyári olimpia különleges esemény volt, hiszen most először nők is részt vehettek a versengésben. Nem is kellett sok a női sportolóknak, azonnal bizonyítottak és taroltak. A világ első női olimpiai bajnoka a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyes párosban is aranyérmet nyert. Pályafutása alatt egyébként ötször nyerte meg a wimbledoni teniszbajnokságot.
Madame Charnier és Madame Clementine, az első női taxisofőrök
Az addig kizárólag férfiszakmaként nyilván tartott bérkocsizásra először 1906-ban kaptak engedélyt nők. Madame Charnier és Madame Clementine bebizonyították, hogy egy nő is lehet taxisofőr. Persze a hölgyeknek nem volt olyan egyszerű dolguk, mint manapság, hiszen a kocsikat akkoriban még lovak húzták. Földig érő szoknyájukban szinte komikus módon másztak fel a fiákerükre, de férfierőt kívánva, kifogástalanul fuvarozták végig Párizs utcáin a kuncsaftokat.
Marie Curie, francia fizikus |
Marie Curie, az első Nobel-díjas nő
A lengyel származású, kétszeres Nobel-díjas francia fizikus 1903-ban először kapta meg nőként e rangos elismerést, majd 1911-ben is e díjjal ismerték el tevékenységét. Férjével, Pierre Curie-vel együtt fedezték fel a polóniumot, majd a rádiumot. Marie Curie egy dolgot nem tudott még akkor: hogy ezeknek az anyagoknak a sugárzása halálos veszélyt jelent, így nem sokkal később meghalt fehérvérűségben.
Sirimavo Bandaranaike, az első miniszterelnöknő
Tragikus körülmények között lépett kormányfői pozícióba Srí Lankán, nem készült ugyanis politikai vezérszerepre. Hatalmon lévő férjét 1959-ben meggyilkolták, így Sirimavo átvette a kormányzó párt vezetését, majd a választások után miniszterelnöki pozíciót kapott 1960-ban. Ezzel ő lett a világtörténelem első női miniszterelnöke, a későbbiek során pedig még két alkalommal került hatalomra.
Hugonnai Vilma, az első diplomás magyar nő
A magyarországi viszonylatokkal ellentétben Zürichben nők is felvételizhettek az egyetemekre az 1800-as években. Így alig húszévesen szerencsét próbált Hugonnai Vilma is, és 1879-ben meg is szerezte orvosi diplomáját, de azt itthon csak 1895-ben fogadták el. Ez a történés indította el a nők egyenjogúságáért vívott, élethosszig tartó harcát. Példája sok száz nőnek adott erőt ahhoz, hogy diplomát szerezzenek, és ezáltal menjenek szembe az elavult felfogásoknak.
Ada Lovelace, az első programozónő
William Kinghez, Lovelace grófjához ment feleségül, így grófnőként élte az életét, de nem a szokásos módon. Különös szenvedéllyel viseltetett ugyanis a matematika iránt. Részt vett Charles Babbage gépének, az első számítógépnek a kitalálásában, és megalkotta az első számítógépes programot. Sem Ada, sem Babbage nem élte meg a gép létrejöttét, de a londoni Tudományos Múzeum néhány éve megépítette a masinát az eredeti tervek alapján. Ekkor kiderült, hogy a gép nemcsak hogy működött, de elve ugyanaz volt, mint a mai, modern számítógépeké.