Az ügynökség egy 1985-ös jelentése aggasztónak nevezi a Magyarországon “terjedő nacionalizmust”, amiben jelentős szerepet tulajdonítanak az István, a királynak is. A dokumentum név szerint megemlíti az alkotókat, Bródy Jánost és Szörényi Leventét, akik a szerzők szerint “impresszív művészi munkát” végeztek.
Az István, a király ősbemutatója. Fotó: mult-kor.hu
Szörényi Levente a Borsnak azt mondta: nem lepődik meg, hogy megszületett ez a jelentés. “Azt már akkor tudni lehetett, hogy az akkori politika nagyon odafigyelt az ilyesmire. A rockopera tömegeket mozgatott meg, ők meg így kezelték a helyzetet. Belemagyarázták, hogy Kádár János egyenlő Istvánnal, a jövőbe látó és Koppány pedig a maradi Nagy Imre. Ha ez járt volna a fejünkben, meg sem születik a darab! Egyébként titkosszolgálati iratokból az is kiderül, hogy szerettem volna eladni a művet Amerikában. Bár el tudtam volna!” – nyilatkozott a zeneszerző.
