Bridgeséket háromgenerációs színészcsaládként ismerjük, hiszen Jeffen és Beau-n kívül apjuk, Lloyd és édesanyjuk, Dorothy is színész volt, és már Beau fia, Jordan is színészként bontogatja szárnyait, de nemrég maga Jeff Bridges javította ki ezt a tévedést. Egy családfakutatás során ugyanis az derült ki számára, hogy egyik ükapja, John Bridges is színész volt, vagyis a bohém életforma már régóta ott csörgedezik a családtagok ereiben, de egészen a huszadik századig várt, hogy teljesen eluralkodjon a famílián. Már Jeff és Beau szüleinek megismerkedése is a színházhoz köthető: Lloyd egy egyetemi előadás színpadán ismerte meg Dorothyt. A darabban a férfi volt a főszereplő, aki aztán randira hívta az elbűvölő diáklányt, a többi pedig már történelem.
A négy tesó
Az egyetem elvégzése után azonban nem vártak rögtön fényes sikerek a családra. Bár Lloyd exkluzív szerződést kötött a Columbia Picturesszel (akkoriban szokás volt, hogy egy stúdió hosszú évekre magához láncolta a színészeit, és csak időnként adta kölcsönbe), a stúdiónál nem tartották őt sztáralkatnak, így jobbára kiszúrták a szemét apró szerepekkel.
„Volt olyan hét, hogy három különböző filmben szerepeltem” – emlékezett vissza erre az időszakra évtizedekkel később. Jól jellemzi a helyzetet, hogy 1942-ben – az első gyermeke megszületése évében – Lloyd Bridges összesen 24 (!) filmben vállalt szerepet azért, hogy el tudja tartani a családját. A szerepek aztán egyre csak nőttek, gyerekekből is egyre több lett, és az ötvenes évekre Bridges elismert karakterszínésszé vált, akinek még egy-két emlékezetes moziban (pl. Délidő) is jutott szerep, de az igazi sztárrá váláshoz a kis képernyő, vagyis a televízió elterjedésére volt szüksége.
A Bridges család, középen Lucinda Louise Bridges, Lloyd első unokája (Fotó: Paul Harris/Getty Images)
Bár, ha a Bridges testvérekről beszélünk, csak a két fiú, Beau és Jeff szokott eszünkbe jutni, Lloyd és Dorothy Bridgesnek valójában négy gyereke született. Egyik fiukat nagyon korán, mindössze két hónapos korában vitte el a bölcsőhalál, és van még egy lányuk is, Lucinda, akinek ugyan volt egy-két színészi próbálkozása, alapvetően a reflektorfénytől távol éli az életét művészként.
Apu pénzt keres, anyu nevel
Miközben Lloyd a karrierjét építette, addig anyjuk, Dorothy – aki annyira imádta a férjét, hogy minden Valentin-napkor írt neki egy szerelmes verset – tartotta össze a családot. Érdekes módon a színészethez való vonzódásukat sem apjuktól, inkább az anyjuktól örökölték a fiúk, akit mindketten az első drámatanáruknak tartottak. Dorothy módszere igen izgalmas volt a gyerekeknek: mindennap játszottak egy órát egy „Úgy tenni, mintha…” nevű játékot, ami gyakorlatilag játéknak álcázott drámaóra volt, és tökéletesnek bizonyult arra, hogy lekösse a srácok figyelmét.
Közben a család gyakori vendég volt az apjuk forgatásain. A Sea Hunt című tévésorozattal hatalmas sikert elérő Lloyd a tévében egy vagány búvárt alakíthatott – a legtöbb merülésnél ő maga volt látható –, és akkora sztár volt, hogy be tudta csempészni a sorozatba a családtagjait is, akik mind vendégeskedtek kicsit az apu műsorában.
Lloyd Bridges a Sea Hunt c. sorozatban (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)
Színész vagy zenész?
A két Bridges fiú közül Jeff volt a lázadóbb szellemű, míg Beau a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, aki rögtön tudta, mit akar. Ő azonnal az apja nyomdokaiba lépve kezdett el színészkedni, míg Jeff számára inkább a bátyja sikerei hozták meg a kedvet ehhez a munkához. Őt sokáig inkább a zenélés vonzotta, az életét zenészként, és nem színészként képzelte el, de csakhamar ő is rátalált a családi útra, bár még ezután is évekig inkább zenészként definiálta magát.
Jeff-fel a suliban is akadtak gondok: mivel a szülei szerették volna, ha rendet tanul, így beíratták egy katonai iskolába, de a közeget nehezen viselte, ahogy azt is, hogy 18 évesen több évre beállt szolgálni a partiőrséghez, ahol egyáltalán nem volt kivételezett helyzetben amiatt, mert a papáját Lloyd Bridgesnek hívták. A tesójával közben folyamatosan feszegették a határaikat: fiatalon kibéreltek egy platós kocsit, megálltak vele egy-egy szupermarketnél, és kezdetleges, egyszerű darabokkal – például egy verekedés imitálásával – szórakoztatták a nagyérdeműt, míg ki nem ért a rendőrség.
Lloyd Bridges, fia Beau (balra) és Jeff (jobbra) egy western film forgatásán (Fotó: Archive Photos/Getty Images)
Jeff világ életében úgy érezte, hogy míg a zenészmunkáért küzdenie kell, a színészkedés különösebb erőfeszítés nélkül csak úgy jön belőle, ezért el kellett töltenie néhány évtizedet a pályán, hogy igazán értékelni kezdje. Nem mellesleg színészként is jutottak neki zenélő szerepek: az egyetlen Oscar-díját pont egy countryzenész megformálásáért kapta az Őrült szívben. Míg Beau elsősorban a tévében kapott szerepeket, a sztáralkatú testvére, Jeff mozisztár lett. Valójában ő a család egyetlen A-kategóriás filmsztárja, a többiek az ismertségük ellenére inkább csak karakterszínésznek mondhatók.
Egy szerelem története
Jeff Bridges lenyugvásához nagyban hozzájárult a felesége, Susan Geston is. A hetvenes években az életet nagy kanállal habzsoló sztár épp egy vidéki ranchen forgatott, ahol a leendő felesége pincérnőként dolgozott. Ha hihetünk a családi legendáriumnak, a nő nem volt épp csúcsformában: nem sokkal egy autóbaleset túlélése után csúnya, nagy monoklija volt, és törött foga, de a színészt ez sem tarthatta vissza: szerelem volt első látásra. A pincérnő azonban elsőre kikosarazta, és csak napokkal később, egy stábbulin kapott második esélyt, ahol annyira jó estéjük volt, hogy áttáncolták az egészet.
A flörtből szerelem lett, a szerelemből házasság, de a dolog nem volt ilyen egyszerű. Susan ultimátum elé állította a házasság gondolatától is rettegő Jeffet: vagy elveszi őt feleségül, vagy kettejük között vége. Bridges később azt nyilatkozta, hogy fiatal fejjel úgy látta a házasságot, mint az első lépést a halál felé vezető úton, és bár eleinte nem vitte rá a lélek, később az jutott eszébe, hogy öreg fejjel nem akar majd afölött szomorkodni, hogy annak idején ott volt az a lány, akivel imádták egymást, ő mégis elhagyta őt a további kalandozás kedvéért. Persze egy vad színészt nem könnyű megszelídíteni: a kapcsolatuk, legalábbis az első években, viharos volt, sok veszekedéssel, de ahogy aztán jönni kezdtek a gyerekek (végül három lányuk született a nyolcvanas években), úgy állt be lassacskán az idill.
Jeff Bridges és felesége, Susan Geston (Fotó: Fotos International/Getty Images)
Azok a csodálatos fiúk
Eközben persze Beau, az idősebb testvér sem tétlenkedett. Első házasságából két, míg a másodikból három gyermeke született, és a karrierje csúcspontjának egyértelműen az tekinthető, amikor az Azok a csodálatos Baker fiúk egyik főszerepében pont a testvérével, Jeff-fel rivalizált Michelle Pfeiffer elcsábításáért. A filmben a két tesó kiváló volt együtt, épp ezért is furcsa, hogy a karrierjük során ez volt az egyetlen közös mozifilmjük. Pedig amúgy nagyon jóban vannak: 2014-ben például az Amerikai Filmakadémia szervezett egy nyilvános beszélgetést kettőjükkel, mely során a Bridges színészcsaládot ünnepelték, és ott is látható volt, mennyire működik köztük a jó testvérek közti kémia.
Jeff Bridges, Michelle Pfeiffer és Beau Bridge (Fotó: by Sunset Boulevard/Corbis via Getty Images)
Apjuk, Lloyd második fénykora szintén erre a korszakra tehető: az Airplane-filmeknek köszönhetően felfedezte a saját komikus oldalát, amit később olyan vígjátékokban tudott kamatoztatni, mint a Nagy durranás vagy a Maffia. Lloyd Bridges végül 1998-ban, 85 éves korában halt meg, hogy aztán felesége, Dorothy tizenegy évvel később, 93 évesen kövesse őt.
Itt a vége?
Bár Lloydéknak tíz unoka jutott, és már dédunokák is születtek a családban, az egyelőre nem látszik, hogy Beau és Jeff Bridges után ki lesz az a famíliában, aki újra reflektorfénybe állítja a Bridges nevet. Bár Beau első házasságából született fia, Jordan színész lett, a jelenlegi karrierjét nézve nem tűnik úgy, hogy az apjához és nagybácsijához hasonló karrier várna rá.
Beau Bridges és Jeff Bridges egy 2014-es Los Angeles-i díjátadón (Fotó: Alberto E. Rodriguez/Getty Images)
Bár Beau 78, míg Jeff lassan már 70 éves, látszólag nem a visszavonuláson gondolkodnak. Mindketten aktívan dolgoznak tovább, talán azzal a különbséggel, hogy Jeff már megengedhet magának némi hobbizenélgetést is. Az évek során kiadott albumokat, előszeretettel vállal fellépéseket, és imádja, hogy az emberek jó része A nagy Lebowskival azonosítja, így örömmel elmegy a Lebowski-fesztiválra is, hogy a gitárjával szórakoztassa a közönséget. Ezenfelül imád fotózni is: a forgatásokon lőtt egyedi képei kincset érnek, és már kiállítás is készült belőlük. És hogy miért nem ég ki egyikük sem? Mert az apjuktól megtanulták, hogy élvezniük kell a munkájuk minden aspektusát:
Apa mindent szeretett a show businessben: a stábtagokkal való kapcsolatot, a sok utazást, a kalandokat. Nemcsak a tényleges munka közben érezte jól magát, hanem az olyan dolgok közben is, mint a dedikálás, vagy amikor interjúkat kellett adnia.
Amikor nem dolgozik, Jeff Bridges igyekszik nyugisan élni. Egy farmon él, egy időben a méhészkedésbe is belekóstolt, és híres arról, hogy megvásárolta az egyik filmje, A mennyország kapuja egyik díszletét, amelybe aztán beköltözött a családjával.
Amikor újranézzük azt a filmet, olyan, mintha egy régi családi videót néznénk. Nicsak, az ott az otthonunk
– mesélte nevetve.
