Till Attila egy villámgyors öleléssel búcsúzott a kieső Fésűs Nellytől, majd hirtelen eszébe jutott, hogy járvány van, nem szabad ölelgetni, és ezt ki is mondta a Sztárban Sztár idei első adásában. Ezt leszámítva azonban semmi sem mutatta, hogy itt a Covid: a zsűritagok ugyanolyan közel ültek egymáshoz, a dalukkal végző versenyzők pedig továbbra is egy aprócska helyen szorongtak együtt maszk nélkül, szóval Tilla egyetlen elszólását tekintve semmi sem emlékeztette a nézőt a rendkívüli időkre. A Sztárban Sztár – mint a TV2 egyik legsikeresebb formátuma – menetrendszerűen visszatért, és bár a zsűrijét jelentősen átalakították, maradt benne annyi ismerős arc, hogy az összkép azért ne legyen teljesen újszerű.
Bereczki Zoltán két év kihagyás után tért vissza zsűrizni, Papp Szabi el se ment, Kökény Attila pedig régi TV2-ősként és a műsor egykori versenyzőjeként amúgy is bármilyen helyzetben bevethető bútordarab a csatornánál. Egyedül Köllő Babett (a kötelező egy darab nő a három férfi között felálláson sajnos most sem akartak változtatni) jelentett igazi újdonságot, aki láthatóan jól érezte magát az új szerepében, végig természetes volt, dekoltázst is villantott és egyből beilleszkedett: kár, hogy egyelőre mindenkit végigdicsért a legjobbtól a legrosszabbig. Pedig az embernek zsűritagként néha kritikát is kellene megfogalmaznia. Talán majd később, de kezdésnek egyáltalán nem voltak rossz észrevételei.
A három és fél órás hossz nem embernek való
A struktúrán nem sok dolog változott azt leszámítva, hogy a zsűritagok a végén egy-egy kedvencüket még egy extra ponthoz juttathatják, de ennek egyelőre nem sok dramaturgiai jelentősége volt, mivel a végső összesítést sohasem láthatjuk, sorrend és pontszám nélkül mondja el a továbbjutókat Tilla, márpedig így nem látszik, hogy egy-egy pont tud-e segíteni valakin. Szóval ezzel az új elemmel a műsor csak hosszabb lett, de jobb nem. Apropó, hossz. Legyen egy tévéműsor bármennyire jó, a három és félórás műsoridő kegyetlen és nézőt próbáló. Ha lenne tévéisten, egyszer biztos a tévébibliába foglalná, hogy egyetlen showműsor se lehessen hosszabb reklámokkal együtt két óránál, mert ennyi az, amit még jól szórakozva tud eltölteni az ember a képernyő előtt. Tovább csak azért marad, mert ha már rááldozott két órát az életéből, akkor kíváncsi a végére is.
Remélhetőleg, ahogy egyre kevesebb lesz a versenyző, úgy fog rövidülni a műsoridő is, de ezzel együtt sem ártana kissé rövidebbre venni a Sztárban Sztárt. A zsűritagok és Tilla egymás közti marhulásai időnként tényleg jópofák, gyakran azonban nem annyira, és ezzel megölik a feszességet, valamint fölösleges koncként lógnak le a műsorról. Ha ezeket lerövidítenék, valamint a műsor végi eredményhirdetésből is húznának, már jobb lenne valamivel a helyzet, bár tudom, hogy valami szadista okból a magyar kertévék imádják a maratonira nyúló, soha véget nem érő élő show-kat. Ha már egyszer költöttek valamire, akkor az tartson a lehető legtovább.
A blackface vajon mi?
Kíváncsian vártam, hogy az Amerikán végigsöprő és a hazai médiában is viszonylag nagyot szóló Black Lives Matter ügy hogyan hat majd a műsor kreatívjaira. Pontosabban az érdekelt, hogy ennyi év után végre beszüntetik-e a blackface-t, most, hogy már Magyarországon is egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a használata miért problémás. Az első adás ilyen szempontból még reménykeltő volt, ugyanis egyetlen versenyzőt sem festettek feketére, de a legvégén derült ki, hogy túl korai volt az optimizmuson. A műsor végén osztották ki a jövő heti feladatokat, és itt derült ki, hogy jövő vasárnap Curtisnek és Pély Barnának is fekete előadóművész bőrébe kell majd bújnia. Úgy tűnik idehaza ezzel továbbra sincs senkinek sem gondja, és talán Curtis és Pély Barna sem gondolkodik komolyabb tengerentúli karrierben.
Idén Curtis a szerethető bohóc
A Sztárban Sztár minőségbeli iránytűjét továbbra is Bereczki Zoltánnak hívják, aki szerencsére nem csak a 8-10 között skálán használja az adható 1-10 pontszámokat, hanem bőven mer lepontozni is, szakmai, de szórakoztató véleményeket mond, és látszik is a versenyzőkön, hogy nagyjából ő az egyetlen zsűritag, akinek súlya van a mondanivalójának a szemükben. Érződik, hogy rá sokkal jobban odafigyelnek, mint a többiekre. A műsor végén is ő summázta a legjobban a látottakat: felemás adással indított a Sztárban Sztár, ahol nem mindenki mutatott rögtön jó formát, ugyanakkor volt annyi klassz énekes, hogy ők el tudják majd vinni a hátukon az új évadot sok-sok héten át. Úgy tűnik, hogy Curtis képében megtalálták azt a szerethető bohócot, aki nem azért fog továbbjutni, mert annyira jó teljesítmény nyújt – nem nyújt – , hanem azért, mert egy nagy ökörködésnek fogja fel az egészet, nem feszül rá, és ez látszik is rajta.
Bulvárt csak okosan!
Feltűnő volt, hogy az első adásban mennyire direktben használták a bulvárt a szerkesztők. A nemrégiben egymással szakító Tóth Andit és Szabó Ádámot nemcsak közvetlenül egymás után szerepeltették, hanem a bevezető kisfilmjeik félig-meddig arról szóltak, hogyan hatott rájuk a szakítás és hogyan próbálják feldolgozni azt. Ötletes vágói pillanatként Szabó Ádám nagyot éneklése alatt többször is bevágták az akkor már a padról őt néző, Bangó Margitnak sminkelt Tóth Andi arcát, mintha azt próbálnák sugallni, hogy egyfajta versengés van most a két ex-szerelmes tagjai között. Kérdés, hogy ez valóban így van-e, vagy csak a műsor szerkesztői/vágói sugallják ezt nekünk. Mindenesetre ez az ív a későbbi adásokban is meg tud jelenni, és ha a szerkesztők szerencsések, valódi drámát kaphatunk a két fiatal énekes között.
A még mindig nyerő formátum
A műsor egyik védjegye, hogy minden évben felemel egy-egy kevésbé ismert minicelebet jóval ismertebb celebbé. Egy adás alapján ez a sors idén a Kelemen Kabátban frontemberének, Horváth Boldinak juthat, aki annak ellenére hozta fantasztikusan Szikora Róbertet, hogy alkatilag és hangilag is borzasztó távol áll tőle. Pálmai Anna már-már method actorokat idéző elmerülése a rapper szerepben azt sugallja, hogy vele is sokáig számolni kell még. Péter Szabó Szilvia elveszett a smink és a látvány mögött, Pély Barna Axl Rose-ként halovány volt, Vastag Csaba pedig hozta azt a langyos középszert, ami az egész karrierjét jellemzi, csak most épp a Scooter énekesének szerepe mögé rejtőzve. Fésűs Nelly ugyan kiesett, de az átalakulása kapcsán meg kell jegyezni, hogy a sminkes és öltöztető csapat idén is kifogástalan munkát végzett. Kinézetre az ő Máté Pétere is fantasztikus volt, ahogy pompásan tüntették el Opitz Barbi hajkoronáját és úgy egy az egyben az énekesnőt is, csak kár, hogy egy ilyen jellegtelen dalocska kedvéért. A Sztárban Sztár az eddig látottak alapján idén is kellemes vasárnap estéket fog biztosítani, feltéve, ha visszavesznek valamennyit a három és félórás, agyzsibbasztóan hosszú műsoridőből, és a zsűritagok értékelései nem lesznek hosszabbak maguknál a produkcióknál. Ezt a nyerő formátumot kár ilyen idegesítő apróságokkal gyengíteni.