nlc.hu
Sztárok
Az Eurovíziós Dalfesztivál legjei

Ha nincs Eurovízió, nem lett volna ABBA sem – Ők voltak a Dalfesztivál 67 évének legérdekesebb szereplői

Mindnyájuknak megvan a maga története, nem véletlenül kerültek be az Eurovíziós Dalfesztivál legjeinek izgalmas válogatottjába.
Bjorn Ulvaeus és Agnetha Faltskog

Amikor az Eurovíziós Dalfesztiválról van szó, eszünkbe jut Bayer Friderika, Wolf Kati vagy éppen ByeAlex neve. Tény, hogy méltán büszkék lehetünk mindenkire, aki valaha képviselt minket a versenyen, az azonban szomorú, hogy ez már a negyedik olyan év volt, hogy Magyarország nem indított versenyzőt a megmérettetésen. A külföldi rajongók konkrétan szóvá tették a távolmaradásunkat, hiszen, ha első helyezést nem is sikerült elérnünk, azért meghatározó szereplői voltunk évről-évre a felhozatalnak. Jó, talán nem annyira, mint mondjuk az ABBA – akikre még visszatérünk – de kétségkívül tényezők voltunk.

Hogy miért alakult ez így, azt hiszem, nem kell különösebben magyarázni, de ha már magyar sikerről nem is tudunk beszámolni, legalább nézzük meg a legeket az első, 1956-ban megrendezett verseny óta!

Aki a legtöbbször nyert

John Logan háromszor is diadalmaskodott az Eurovízió történetében: kétszer előadóként, egyszer pedig szövegíróként. Első díját a What’s Another Year kapcsán 1980-ban, a másodikat a Hold Me Now miatt, 1987-ben vihette haza. Ezek után 1992-ben Linda Martin Why Me? című dalát díjazták a versenyben, melynek ő volt az írója. Ezzel a három díjjal a legeredményesebb versenyzőként tartják számon. Őt rögtön az idei nyertes, Loreen követi, aki 2012-ben egyszer már lesöpört mindenkit a színpadról.

A legkülöncebb (és egyben legnagyobbat szóló)

Az Eurovízió slágergyanús dalai döntő többségben inkább a pop vonalán mozognak, de felfedezhető néhány kivétel, például a Lordi. A 2006-os győztes zenekar Hard Rock Halleluja című dala nagyot szólt, nemcsak azért, mert heavy metál bandaként nyertek, hanem mert megjelenésükben is mertek valami újat mutatni. Extravagáns show-juk sokkal inkább illett volna egy horrorfilm díszletébe, mint az Eurovízió megkomponált, fényűző, bár néha kicsit giccses színpadára. Ugyanakkor minden idők egyik legjobb pályamunkáját adták a rajongóknak – és a Lordi azóta is megállíthatatlan. A Dalfesztivált követő két évet végig turnézták, és bár a csapat tagjai részben lecserélődtek, még mindig hihetetlenül jól szólnak. Aki ott volt a 2020-as lemezbemutató koncertjükön a Barba Negrában, az személyesen is meggyőződhetett róla. A Killection egyébként már a tizedik nagylemezük volt.

A leglebecsültebb előadó és dal

Ha azt mondjuk, Volare, biztos rávágod, hogy oh, oh. Bizony, Domenico Modugno 1958-ban ezzel a dallal indult a versenyen, de végül csak a harmadik helyig jutott vele. Bár a közönség imádta a dalt, végül igazán nagyot az Eurovízió után szólt – 1959-ben Grammy-díjat nyert vele, amivel az egyetlen olyan Eurovíziós szerzemény lett, amit Grammy-re méltattak. Idén a Måneskint jelölték ugyan, de díjat nem vihettek haza.

Aki a legtöbbet köszönheti a versenynek

1974-ben egy svéd quartet, bizonyos ABBA nyerte meg az Eurovíziót, Waterloo című dalukkal. A sikersztori azonban ezután kezdődött: az együttes a részvételnek köszönhetően világhírnévre tett szert, a dalaik felkerültek a slágerlisták élére. Ez lett az a dal, amit újra és újra a Dalfesztivál legjobbjának titulálnak, és valljuk be, okkal, hiszen amennyit ők köszönhetnek a versenynek, annyit köszönhet a verseny is nekik. A négyes fogat tagjait, Agnetha Fältskogot, Björn Ulvaeust, Benny Anderssont, és Anni-Frid Lyngstadot aligha kell bemutatni, hiszen még mindig aktívak a zenei életben, sőt, nagyon úgy fest, hogy hamarosan a zenéjükre épülő Mamma mia!-filmsorozat is trilógiává bővül.

A legelső transzexuális fellépő

Héber is, diszkó is, ráadásul egy transzexuális fellépő adta elő. Ha kellene mondani valakit, aki körül a Lordinál is nagyobb botrány alakult ki – egyházi körökben sátánistának bélyegezték őket –, az Dana International lenne, aki Diva című dalával aratott győzelmet 1998-ban. Bár az európai közösség rajongott a táncolható dallamú slágerért, a diszkók is rongyosra játszották, Dana ténykedését sokan nem nézték jó szemmel, hiszen ő volt az első transzexuális énekesnő a verseny történetében. Előadása az LMBTQ+ közösségben igazi mérföldkőnek számított, viszont hazájában, Izraelben az ortodox zsidó közösségek határozottan kritizálták a fellépését. Dana 2008-ban is indult a versenyen, akkor a kilencedik helyig jutott, 2011-ben viszont már csak az elődöntőig. A most 54 éves énekesnő tizenkét albummal jelentkezett az évek során, a legutóbbit 2007-ben adta ki, azóta inkább csak szólófellépéseket vállal.

A legfiatalabb versenyző

Sandra Kim mindössze 13 éves volt, amikor Belgium színei alatt megnyerte az Eurovíziót J’aime la vie című dalával. Bár első ránézésre – hála a ’80-as évek divatjának – nem mondanánk meg róla, hogy ennyire fiatalon indult a győzelemért, a hangját hallgatva már más a helyzet. Kim fiatal kora mellett azzal is történelmet írt, hogy ez volt Belgium első, és eddig egyetlen győztes dala. A most 50 éves énekesnő a hazájában továbbra is ismertnek számít, számos albuma jelent meg emlékezetes fellépése óta. Mivel az érvényben lévő szabályok kimondják, hogy 16 éven aluliak nem nevezhetnek a versenyre, így Kim örökre a verseny legfiatalabb versenyzője marad.

A legidősebb a színpadon

A legfiatalabb után természetesen a legidősebbről is emlékezzünk meg. Ő nem más, mint Emil Ramsauer, aki a svájci Takasa együttes basszusgitárosaként lépett színpadra. A férfi a verseny idején, 2013-ban 95 éves volt, végül nyolc évvel később, 103 éves korában érte a halál. A zenekar nem jutott be a döntőbe, ugyanakkor bizonyították, hogy az álmok minden életkorban valóra válhatnak. Ramsauer életének utolsó éveiben idősotthonokban zenélt.

A legmagasabb pontszámot elérő versenyző

Igyekszem nem elfogult lenni Alexander Rybakkal szemben, de a hegedűvirtuóz srácért a győzelme óta rajongok, követem Instagramon, és még mindig elképesztően tehetségesnek találom. Nem csoda, hogy 2009 óta tartja a legmagasabb pontszámot elérő versenyző csúcsát 387 ponttal! (Legalábbis a régi rendszerben, 2016-ban vezettek be új pontozási szabályokat.) A norvég származású énekes, zenész és dalszerző 23 éves volt, amikor nevezett az Eurovízióra. A döntőben 748 ezer szavazattal győzött, az őt követő Tone Damli dalára csak 121 ezer szavazat érkezett. Rybak igazi polihisztor, a zene mellett színpadon is játszik, és egy gyerekkönyve is megjelent Norvégiában, jelenleg pedig egy musicalen dolgozik. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a napokban jött ki új slágere, ami az 1000 views címet kapta, szóval, ha valaki hiányolta volna, akkor irány a YouTube-csatornája.

A legcsalódottabb vesztes

Polina Gagarina 2015-ben A Million Voices című dallal nevezett az eseményre, a zsűri pedig odáig volt érte, 303 pontot kapott az előadásáért, mégsem sikerült megnyernie a versenyt. Ezzel az első olyan előadóként vonult be az Eurovízió történetébe, aki ilyen magas pontszám ellenére csupán a második helyen végzett. Korábban az volt a tendencia, hogy aki megütötte a bűvös 300-at az nagyjából borítékolhatta a győzelmet, így Gagarina minden bizonnyal az egyik legcsalódottabb versenyző, aki 1956 óta fellépett a megmérettetés színpadán.

A legcsonkabandisabb fellépő

A végére hagytuk a holland Teach-In együttes 1975-ben aratott győzelmét a Ding-A-Dong című nótával, amely talán nem egy tényleges leg a Dalfesztivál történetében, de kétségkívül a legfontosabb nekünk. Ha ez a sláger nem lenne, akkor sosem született volna meg Csonka András Ding-Dongja, aminek azóta már a folytatása is kijött ugyebár. Az együttes az ABBA győzelmét követő évben zsebelte be a győztesnek járó díjat, és bár még jó pár évig aktívak voltak, olyan karriert, mint svéd elődjeik, sosem sikerült befutniuk. 2007-ben egy maastrichti fellépés erejéig újra összeálltak, illetve 2021-ben az Eurovízió döntőjében szintén előadták leghíresebb dalukat.

via

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top