nlc.hu
Sztárok

Születésnapi interjú a 96 éves Baranyi Laci bácsival

„Álmomban mindig színpadon vagyok” – A ma 96 éves Baranyi Lászlóval beszélgettünk

Rögtön azzal kezd, hogy ne művész urazzam, hívjam csak Laci bácsinak. Aztán szól, hogy épp kórházban van egy stroke után, de ez nem gond, mehet a születésnapi interjú. Laci bácsi talán 96 éves, de egy húszast bármikor letagadhatna, az életörömét és életerejét pedig csak irigyelni lehet.

A kilencvenhatodik születésnapja apropóján hívtam fel Laci bácsit. Kilencvenhatodik. Még belegondolni is borzongató, születésnapból szinte felfoghatatlan szám. Bele szokott néha gondolni?

Sokáig egyáltalán nem foglalkoztam azzal, hogy hány éves vagyok. Még ötvenéves koromban se érdekelt a dolog. Jól éreztem magam, jó erőben voltam, jó színháznál voltam, jókat játszottam. Miután elértem azt a bizonyos nyolcvan évet, elkezdtem belegondolni, hogy ez már egy nagyon szép kor. Úgy éreztem, itt az ideje gondolni az öregségre, de a testem még nem ezt jelezte. Nem voltam beteg, nem jártam kórházba, dolgoztam, jógáztam, odafigyeltem magamra.

Szerencsére idejében leszoktam a dohányzásról, a szervezetem meg egy idő után nem kívánta az alkoholt többé. Szinte egyik napról a másikra álltam le. Előtte se ittam sokat, de időnként lecsúszott egy-egy pohár evés után, ha épp jól esett. Tudod, min vettem a leginkább észre az idő múlását? Azon, hogy a jó kollégák kezdtek elhullani mellőlem. Ez emlékeztetett rá, hogy az én életem is véges.

Baranyi László

Baranyi László és felesége Klára (Fotó: Olajos Piroska)

Mikor szembesült először ezzel?

Nagyon jóban voltunk Suka Sanyival a Família Kft.-ből. Jó kedélyű volt, fitt, soha nem tűnt betegnek. Valamiért kórházba került, és egyszer csak jött a hír, hogy meghalt. Egyszerűen nem akartuk elhinni. Hogy a Sanyi meghalt? Az nem lehet. Érdekes dolog az élet. És az elmúlás.

A kilencvenhatodikat tervezi valahogy megünnepelni?

Készültem, de ez a féloldalas stroke közbeszólt. Meghívtam sok régi kedves barátomat és kollégámat, akikkel nagyon sok szép napot töltöttem együtt, sok közös örömünk volt. Aztán jött a baj, és kiderült, hogy nem vagyok annyira elnyűhetetlen. Ha az ember egészséges, jól érzi magát, jó passzban van, akkor hajlamos örök életűnek képzelni magát. Kell egy kis baj, hogy elgondolkozzon ezen. Könnyű boldognak és egészségesnek lenni, de ha jönnek a problémák, rájössz, mennyire törékeny vagy. Még egy kis dolgot is nehezen tudsz megoldani segítség nélkül.

Ez az a pont, amikor elkezdesz azon gondolkodni, hogy eddig vajon helyesen éltél? Kamilla unokámnak is gyakran magyarázom, hogy szeresse, amit csinál. Anélkül az élet semmit nem ér. Ha csak úgy vagyok, akkor mi van? Legyen értelme, célja az életednek! Alkoss! Ezzel most nem azt akarom mondani, hogy mindenki legyen művész. Ha csak egy szép virágoskertet csinálsz magadnak otthon, és azt locsolgatod, az is életöröm. A természet öröme. Ha vagy annyira szerencsés, hogy emellett még igaz, jó barátaid is akadnak, az valami csodálatos.

Baranyi László

Fotó: Olajos Piroska

Laci bácsinak sok igaz barátja van?

Szerencsére igen. De az évek során azért sok olyan emberben csalódtam, akit az igaz barátomnak hittem. Amikor sikerem lett a Família Kft.-vel, voltak barátaim, akiknek a viselkedése nagyon megváltozott felém. Irigykedtek rám, pedig nekem azért olyan nagyon jól nem ment. Sosem dúskáltam a pénzben. Megjegyzéseket tettek rám, beszólogattak… Az irigység sajnos sok mindent képes megrontani.

Pár éve nyilatkozta azt, hogy az élete során nem bánt meg semmit. Ezt még most is így gondolja?

Már nem teljesen. Átértékeltem pár dolgot az életemben. Elkezdtem gondolkodni azon, hogy azt a végtelen szeretetet, amit a szüleimtől és a drága nagymamámtól kaptam, vajon visszaadtam én? Rájöttem, hogy fiatalabb koromban ezen el sem gondolkodtam, mert olyan természetesnek vettem. Tudod mi vezetett rá? Kamilla unokám, az én szemem fénye. Nincs olyan óra a napban, hogy ne jutna eszembe. Ugyanazt adom neki, amit én annak idején nagymamámtól kaptam. Ahogy ő, úgy én se várom el, hogy az unokám leboruljon előttem és hálás legyen azért, mert ennyire szeretem. Kamilla természetesnek veszi a szeretetemet, és ez így van jól. Visszakapom a sorstól a dolgot. (nevet) Érdekes dolog az élet. Egész más dolog nagyszülőnek lenni, és egész más szülőnek lenni.

Hiányzik a színpad?

Most fogsz nevetni rajtam. . (nevet) De ezek rossz álmok. Vagy azt álmodom, hogy lemaradok az előadásról, vagy azt, hogy nem tudom, hol kell bemenni a színpadra. Ilyenkor mindig heves szívdobogással ébredek, és megkönnyebbülök, hogy nem maradtam le semmiről. Persze időnként nappal is eszembe jut és hiányzik a színház. A Jóisten megsegített, és teljesíthettem azt a vágyálmomat, hogy színpadon legyek. A legmagasabb fokon űzhettem a mesterséget, hat évig lehettem tagja a Nemzeti Színháznak Budapesten.

Baranyi László és Nemcsák Károly

Baranyi László és Nemcsák Károly – Filuména házassága, József Attila Színház (Fotó: Olajos Piroska)

A szakma óriásaival játszhattam együtt. Megismerhettem, hogy miért nagyszerű emberek amellett, hogy nagy művészek. Sokat tanultam tőlük. Kállai Feri például remekül bánt az arcával. Úgy nézett ki, mint aki rögtön gutaütést kap, de csak eljátszotta. A boldogságból egy pillanat alatt váltott át csalódottságba egyetlen arcmozdulattal, és ez felért bármilyen monológgal. Fantasztikus testbeszéde volt. Imádtam Sinkovits Imre hallatlan dinamikáját. Micsoda humora volt! Igazi emberi humor. Hatalmasakat tudott röhögni, és egy pillanat alatt tudott megkomolyodni. Vagy ott van Agárdy Gábor, az örök komédiás. Jaj, de szerettem, ha a Gabival játszottam. Csak Jack Nicholsonhoz tudnám hasonlítani őt. Bármit el tudott játszani. Nagy csirkefogó volt. Ha látta, hogy sikere van, mindig rátett egy lapáttal. Nemcsak nagyon nagy színész, hanem nagy festőművész is volt.

Szép utat jártam be, csodás embereket ismerhettem meg. Boldog lehetek, és az is vagyok. Bejártam egész Európát. Játszottam, forgattam, pihentem. Nagyon szép életutam volt a színpadon, és azon kívül is.

A színpad segített fiatalosnak maradni? Évtizedeken át úgy tűnt kívülről, hogy Laci bácsi egyáltalán nem öregszik.

Igen, segített, hogy sokat dolgoztam. De emellett nagyon vigyáztam magamra, és sokat sportoltam. Súlyt emeltem, atletizáltam és jógáztam. Látod, amint leálltam, jöttek is a gondok. 93 éves koromban voltam először kórházban. Most vagyok másodszor. Kapom is csőstül.

Baranyi László

Fotó: magánarchívum

Nehezen viseli?

Szerencsére végtelen szeretetben úszom. Hihetetlen mennyiségű szeretetet kaptam a kórházi ágyamban. Folyton csörög a telefonom. Hívnak a kollégák, a barátok, a sajtó… De elkényeztetnek a kórházban is. Csodálatosak az ápolók itt az Uzsokiban, ahol a nagyszerű, lelkiismeretes főorvos úrhoz kerültem. Mondtam nekik, hogy én nem vagyok művész úr, én a Laci bácsi vagyok. És úgy is kezelnek. A barátaim is bearanyozzák a napjaimat. Szurdi Miklóstól kezdve Gát Gyurin át a kedves famíliás munkatársakig rengetegen keresnek és aggódnak értem.

Sokan mondják, hogy közhely a szeretet fontossága, de tényleg ez az, ami igazán számít. Az ember olyan, mint egy hűséges kutya. Érzi, ha megsimogatják, lubickol a szeretetben.

Az élet engem először alaposan megleckéztetett, majd amikor már ott voltam a mélyponton, segítő kezet nyújtott. Engedett szárnyalni. Sokan segítettek az utamon, mindig volt, aki meglátott bennem valamit. Kis szeretetmagocskákat kaptam tőlük, amik aztán kivirágoztak az évek során.

Baranyi László

Familia Kft. (Fotó: Cser János)

A születésnapi bulit azért bepótolja majd valamikor?

Igen, tervezem. De most várok egy kicsit. Az unokámnak vizsgái lesznek, és azokat nem akarom megzavarni. Nyáron meg sokan elmennek nyaralni, szóval az se jó. Persze menjenek, örülök, ha megengedhetik maguknak. Szerencsére sok tehetős barátom van, akinek belefér a nyaralás. Én nem értem el ezt a karrierszintet, de nincs ezzel semmi baj. Okvetlenül bepótoljuk az ünnepséget, ha máskor nem, akkor ősszel összejövünk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top