Mint arról beszámoltunk, november 20-án indul a Farm VIP új évada. Többek között Polgár Tünde is ásót-kapát ragad Zsolti gazda farmján. A magát “etikett-terminátornak” valló luxusfeleség elárulta, mitől tart leginkább a reality-ben, valamint arról is beszélt, hogy bár sokan nem gondolnák, de van valami, amit nem képes tolerálni. Ez nem más, mint az éhezés.
“Ha 3 jelzővel kellene jellemezni magamat, akkor: kitartó, szívós és imád bolondozni. Sokan valószínűleg nem gondolnák rólam, hogy jártam már ilyen helyen pici koromban. A nagymamámnak Vizsolyban volt szőlője, úgyhogy teljes mértékben ismerem, milyen az, amikor a megfelelő vonat csak reggel 3 óra 45-kor indul el, és ahhoz kell kimenni, hogy leérjünk a tanyára. Állatok közül, amit a legkevésbé szeretek, az a légy. Más állattal kapcsolatban nem igazán vannak félelmeim. Félelmem inkább a kicsikkel van: pók, kígyó, béka” – vallotta be Polgár Tünde, aki azt még nem tudja, hogyan bírja ki, hogy nincs rendes fürdési lehetőség.
“Nekem mindig fontos, hogy tiszta legyek, ápolt legyen. Ezt itt is szeretném megtartani a körülmények ellenére” – jegyezte meg az üzletasszony, akinek a fő félelme az éhezés.
“Amit nagyon nehezen viselek, az, ha éheznem kell. Mindent meg fogok tenni azért, hogy minden feladatot megnyerjünk, főleg ha élelmiszerért lehet harcolni. Akkor szerintem az első sorban leszek a fiúk előtt, mert nagyon szeretem a hasamat” – mondta.
Polgár Tünde piros színekben versenyzik: Balogh Edina színésznővel, Lissák Laura táncművésszel, a Séfek séféből megismert Paprika Dorinával, Rippel Feri világrekorder artistaművésszel, Szabó Simon és Sánta László színművészekkel, valamint a fiatal énekessel, Szabyesttel került egy csapatba.
Ami a csapatmunkát illeti, Polgár Árpád felesége így vélekedik a közös munkáról, együttműködésről: “Nagyon régen volt, hogy csapatsportban mutathattam meg magam, tehát inkább a magányos farkas típus vagyok, vagy a párommal ketten toljuk ugyanazt a szekeret. Nem tudom, hogyan fogok tudni beilleszkedni a farm hierarchiájába. Bízom benne, hogy azzal az élettapasztalattal, ami nekem van, tudok egy kicsit segíteni. (…) Talán annyit ki tudok vívni, hogy el fogják hinni: itt nem azért vagyunk, hogy cicaharcokba menjünk bele, hanem azért, hogy együtt toltjuk a szekeret a célig.”