Egyre több az allergiás – csak az elmúlt tíz évben már kétszer annyian küszködnek a tünetekkel, mint azelőtt. Tehát az immunrendszer túlérzékenységi reakciójáról és tüneteiről sokan sokat tudnak, ezzel együtt tévhitek, amolyan városi legendák is élnek e betegséggel kapcsolatban. Nemcsak a parlagfüvet, ezeket is érdemes kigyomlálni. Dr. Réthy Lajos gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, a Budai AllergiaKözpont munkatársa mesél a legújabb tudományos eredményekről.
Gondoltad volna, hogy a nyárfa tömegben szálló szöszei semmiről sem tehetnek?
A nyárfa termését a városi ember is jól ismeri, vattapamacsra emlékeztető szöszei kora nyáron ott hömpölyögnek az utcákon és a lakásokba is beszöknek. Sokan allergiás panaszaikért e cellulóz alapú képződményeket okolják – emiatt még a nyárfák tömeges kiirtása is felmerült –, ám szó nincs arról, hogy túlérzékenységi reakciót váltanának ki. A nyárfa termésének tömeges megjelenése egyszerűen egybeesik az igen allergizáló fűfélék pollenszórásával – valójában ezek felelősek a kínzó tünetekért… Az ugyan igaz, hogy e hópiheszerű szöszökre rátapadhat a virágpor, ám az anélkül is szállna a levegőben, hiszen az említett fűfélék beporzását a szél végzi, amely akár száz kilométeres távolságban is elröpíti a szemcséket. A nyárfa egyébként márciusban virágzik, allergia vele kapcsolatban igen ritkán igazolható. Termése tehát legfeljebb takarításkor okoz bosszúságot, vagy ha folyton tüsszögünk tőle.
Gondoltad volna, hogy a parlagfű az Újvilág „ajándéka”?
Dr. Réthy Lajos
A parlagfüvet nehéz irtani, az ellene folyó harcban általában ő áll nyerésre. Éppen ezért hajlamosak lehetünk azt hinni, őshonos fajról van szó, amely az évezredek során vált ily ellenállóvá. Pedig még nincs száz éve sem, hogy megjelent Európában. A múlt század elején, majd a gazdasági világválság idején tömegek indultak kontinensünkről az Egyesült Államokba szerencsét próbálni, s hogy az őket utaztató gőzhajók ne üresen térjenek haza, az élelmes hajózási társaságok a visszaúton olcsó gabonaféléket és kukoricát szállítottak Amerikából. És potyautasként parlagfű-magvakat. Az adriai kikötőkből pedig a szél a délre nyitott Kárpát-medencébe gyorsan eljuttatta a gyomnövény termését, de ötven-hatvan év kellett ahhoz, hogy így elterjedjen, és megerősödjön, amit nagyban elősegített, hogy természetes ellensége nincsen.
Gondoltad volna, hogy a parlagfű-lekvár nem bio, sőt veszélyes is lehet?
Néhány éve jelentek meg a piacon a parlagfű friss hajtásaiból és magvaiból készített lekvárok és olajok. Többek között éppen a parlagfű-allergiásoknak ajánlgatják jótékony hatásaikat. Az elv – az orvoslásban régóta ismert és használt – immunterápiáéval egyezik meg, melynek célja az, hogy az allergizáló anyagot a szervezetbe juttassák, így az antigén-felfogó sejteket lassan hozzászoktassák a tüneteket kiváltó vegyülethez, hogy az később ne lépjen reakcióba velük.. Ez a „tanítási folyamat” a hivatalos gyógyításban három évig tart. A parlagfű-lekvárral és társaival való öngyógyítástól azonban a szakma egyöntetűen óva int mindenkit. Mert míg a terápiában gondosan tesztelik, mely fehérjemolekulára túlérzékeny a páciens, addig az említett termékekben minden, sokszor veszélyes növényi anyag is benne marad, és ezzel komoly ételallergiát okozhat, de már a szájnyálkahártyán is súlyos reakciót válthat ki.
Gondoltad volna, hogy a pilótáknak köszönhetjük a mai „klassz” allergiagyógyszereinket?
Ahogy az átlag népességben, úgy a légi közlekedésben dolgozók harminc százaléka szintén pollenallergiás, azaz minden harmadik pilóta szenved a szénanátha tüneteitől, köztük a fokozott szemváladékozástól. A korszerű gyógyszerek megjelenése előtt a repülőgépvezető a következők közül választhatott: vagy szedi az akkor forgalomban lévő pirulákat, melyek igen álmosító mellékhatásúak voltak, vagy ezt mellőzve birkózik a homályos látást okozó szemtünetekkel. A repülés biztonságát tekintve egyik sem túl megnyugtató alternatíva… Így a gyógyszergyárak éppen a légitársaságok nyomására kezdtek olyan allergia elleni gyógyszereket kifejleszteni, melyek úgy érnek el tünetmentességet, hogy közben nem szedálnak. Egyébként a hagyományos, azaz az első és a korszerű, azaz a második generációs készítmények is antihisztamin-hatásúak, tehát a szervezetben termelődő, a fokozott immunválaszokért és így az allergiás reakciókért felelős hisztamin hatását ütik ki.
Gondoltad volna, hogy nem mumus a szteroid orrspray?
Sokan félnek a szteroidtartalmú, allergiaellenes orrspray használatától a szteroidhormonok jól ismert, komoly mellékhatásaitól tartva. Pedig éppen azzal, hogy e készítmények helyileg hatnak az orr nyálkahártyáján, nem kerülve be a vérkeringésbe, igen csekély veszélyt jelentenek. Amúgy a mellékvese is termel szteroidokat, és a gyulladásos folyamatok, így az allergiás reakciók során szintén fokozott előállításukra kapcsol, a véráramba löki azokat, így eljuttatva azt minden sejtbe. Ha azonban bepermetezzük az orrba e hormont, a mellékvesét is kíméljük, ugyanis az érzékelve, hogy a gyulladás csökken, nem kap ingert a fokozott termelésre, tehát a mellékhatások sem fenyegetnek. (Amúgy az allergológiai gyakorlatban korábban alkalmazott évi egy szteroidinjekciók a nagy mennyiségű hormontartalom miatt valóban okozhattak nem kívánt tüneteket, mint például vérnyomás-növekedés, korai érelmeszesedés, fokozott fertőzésveszély.)
Gondoltad volna, hogy a parlagfű-allergiásoknak csínján kell bánniuk a görögdinnyével is?
Létezik négy-öt allergizáló fehérje, amely más növényben is jelen van, nem csak a túlérzékenységi reakciókért felelősökben. Ezek annyira „jól működő” molekulák, hogy a természet eljuttatta őket más élő szervekbe is. Így fordulhat elő, hogy pollenallergiások bizonyos ételekre is túlérzékenyek. Ilyen keresztreakció, azaz keresztallergia léphet fel például parlagfű-allergiásoknál görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom vagy uborka fogyasztása után. Míg a nyírfa virágpora a mogyoró és más olajos magvak, csonthéjas gyümölcsökkel, bizonyos zöldségekkel mutathat keresztreakciót. A keresztallergia tünete lehet az említett étel elfogyasztása után jelentkező szájüregi viszketés, vizenyő az ajkakon, a nyelven vagy a garatban, de hasi görcsök is felléphetnek. Amúgy az a tény, hogy nyírfaallergiásoknál a földimogyoró akár súlyos reakciót is kiválthat, csupán tízéves megfigyelés.
Gondoltad volna, hogy a hegyi kerékpározás is okozhat allergiás tüneteket?
Egy kiadós hegyi kerékpártúra után megpihenve bizony jól esik egy pohár hűs gyümölcs- vagy zöldséglé. Ám az Alpokban sportolóknál az elmúlt tíz évben a kellemes frissítő hatás helyett ezek az üdítők egyre több esetben okoztak úgynevezett anafilaxiás tüneteket, köztük szájnyálkahártya-viszketést, csalánkiütést testszerte, szájban, torokban vizenyőt, de még eszméletvesztést is. Ezek a megfigyelések felkeltették a kutatók figyelmét is. Vizsgálataikból kiderült, valamennyi érintett sportember nyírfaallergiás volt, tüneteik mégis alma-, szója-, zeller-, sárgarépalé fogyasztása után jelentkeztek. Kiderült, hogy valamennyiben megtalálható úgynevezett bet v1 allergizáló fehérjemolekula. A kutatások még egy fontos tényre rávilágítottak, amikor a bet v1 „bajt csinál”, azt mindig megelőzi az érintett nyírfaallergiás kliensek intenzív testmozgása, a fenti esetben a hegyi kerékpározás.
Gondoltad volna, hogy a vizsgadrukk is provokálhat az allergiás reakciót?
A fentiek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a nyírfa pollenére allergiásoknak intenzív sportolás után ajánlott jó pár óráig várniuk, és csak azután fogyasztaniuk a keresztallergiát okozó növényekből, zöldségekből, különösen, ha már tapasztaltak ilyen esetekben akár csak szájduzzanatot vagy torokkaparást. Ahogyan oly sok esetben, e speciális keresztallergiával kapcsolatos tudásunkat is a klinikumban dolgozó szakorvosok gyarapították. Tapasztalataikból derült ki, hogy nem csupán a sportolás, hanem a szervezet mindenfajta fokozott terhelése provokálhat az érintetteknél ételallergiát: így a lázas betegségek éppúgy, mint az alkoholfogyasztás, a hölgyeknél pedig a havi vérzés napjaiban is fokozott lehet az anafilaxia kockázata azoknál, akik bizonyos kereszt-allergiákban, pl. bet v1 pollen-étel kereszt allergiákban szenvednek. De olykor nem is olyan egyszerű kideríteni, milyen körülmény állhat az aktuális allergiás reakció hátterében. Mint például annál a nőpáciensnél, akivel szakértőnk együtt próbálta felkutatni, mi aktiválhatta a nyír-étel keresztallergiáját. Többször pontról pontra végigvették, mi történt a kérdéses napon, míg közösen rábukkantak a megoldásra: a panaszok kialakulása előtt a hölgy jó ideig 50-60 fokos termálvízben áztatta magát… Arra a felismerésre is a gyakorlat vezetett, hogy nem csupán a testi, hanem a szellemi és a lelki megterhelés, tehát mindenfajta stressz hajlamosíthat a keresztallergia kialakulására: megfigyelték, hogy vizsgaidőszakban is fokozódhat a komolyabb allergiás reakciók száma arra érzékenyeknél.
Gondoltad volna, hogy lehetnek allergiás tüneteink normál laboreredmények mellett is?
Az allergiás tüneteket okozó anyagok, azaz az allergének rendszerint nem egyetlen, hanem több fehérje összességéből állnak. A különböző fehérjék pedig különböző tulajdonságúak: egyik jobban allergizál, másik kevésbé. Egyik jobban bomlik hő, emésztés hatására, másik kevésbé. Egyik jobban hasonlít más ételfehérjéjére, másik kevésbé. Az allergológiai diagnosztika egy egészen friss ága: a molekuláris vagy más néven komponens-alapú allergia-vizsgálatok éppen ezeket a különböző tulajdonságú összetevőket határozzák meg. Ez például különösen akkor hasznos, amikor a páciensnek ugyan allergiás panaszai vannak, de a laboreredményei mégsem mutatnak erre utaló, emelkedett értéket. Ugyanis előfordulhat, a hagyományos vérvizsgálat, amely az allergén összetevőit együttesen méri, nem ad eltérést, azonban komponens-alapú diagnosztika kimutathatja, hogy közülük az egyik mégis emelkedett lehet. A korszerű technikával (ez a nanotechnológiás allergiateszt) ma már kétszáznegyvennégy allergén vizsgálható egy időben néhány milliliternyi vérből!
