Sokak kedvence az Aranyélet című magyar televíziós sorozat, melynek harmadik évada nemrég ért véget az HBO mozicsatornán.
A történet szerint Miklósi Janka (Ónodi Eszter) elhagyja férjét, Miklósi Attilát (Thuróczy Szabolcs) egy másik férfiért, aki azonban hamarosan meghal. Janka visszatér a családjához, ám – várandósan. Férje természetesen kételkedik abban, hogy övé a magzat, különösen, hogy – ha minden igaz – nem is annyi idős, mint Janka állítja. Az asszony azonban DNS-vizsgálatot készíttet, amiből világosan kiderül, hogy az apa kétséget kizáróan Miklósi Attila.
Nem minden az, aminek látszik (HBO)
Nos, lássuk, ha nem televíziós sorozatról lenne szó, Jankának mekkora esélye lenne megmenteni a „becsületét”, és pontosan mit kellene tennie ezért?
Már Magyarországon is elérhetők a legmodernebb, úgynevezett apasági vizsgálatok. Sokféle biológiai anyagból elvégezhető a teszt, például szájnyálkahártya-törletből, hajszálból, körömből. Ám mi történjen, ha a gyermek még meg sem született?
Nos, a kételkedőknek akkor is van lehetőségük a megnyugvásra (vagy legalább a bizonyosságra). Ehhez csupán az anyától kell vért venni, és a vélelmezett apától van szükség DNS-mintára.
Dr. Egyed Balázs (Fotó: Rácz Tamás)
Ezeket elég akár személyesen, akár postán – speciális megrendelőcsomagban – eljuttatni az erre szakosodott laboratóriumba, akár anonim módon. A dolog egyáltalán nem olcsó, azonban teljesen megbízható eredményt ad. „Az ilyen vizsgálatot csak egyszer kell elvégezni, de lehet, hogy kihat akár több ember egész életére is. Eldöntheti a párválasztást és a válást éppúgy, mint ahogy megmentheti a házasságot” – mondja dr. Egyed Balázs biológus, aki egyetemi oktatói munkája mellett a SYNLAB GenoID DNS-laboratóriumát vezeti.
A vizsgálati idő a modern módszerekkel mára jelentősen rövidült – öt napon belül megvan a eredmény.
Hogy pontosan hogy is zajlik a vizsgálat? Először a levett mintából DNS-t tisztítanak, amit egy néhány mikroliternyi térfogatú víztiszta folyadékban oldanak. A DNS-láncot úgy kell elképzelni, mint egy hárommilliárd építőegységből álló spirált. „Mint egy hosszú könyv, de ebben csak négy betű van: A, G, C és T – ezek váltakoznak” – fogalmaz a szakember. Ebbe a „könyvbe” minden bele van kódolva: mikor születünk, hogyan alakul ki a testünk, hogyan gondolkodunk, milyen színű lesz a hajunk, a szemünk. Érdekesség, hogy az emberek DNS-e 99,9 százalékban azonos, csupán a fennmaradó 0,1 százalékban térünk el egymástól. És ez az eltérés az, ami azonosíthat egy személyt.
„Körülbelül 1000 betűnként van egy eltérés: mi ezeket a variábilis pontokat nézzük. Persze nem az összeset, tizenöt ilyen pont vizsgálata általában elegendő és eredményes lehet” – magyarázza a biológus.
A legtöbb megrendelő pont úgy van a dologgal, mint Miklósi Janka: teljesen biztos a dolgában, vagyis abban, hogy ki az apa. A nőknek általában igazuk is van; állítólag húsz esetből körülbelül csak egyszer fordul elő, hogy más a végeredmény, mint amire számítanak.
Egy dologban azonban túloztak a filmkészítők. A jelenet szerint a vizsgálat eredménye kimondja, hogy az apa kétséget kizáróan, vagyis százszázalékos bizonyossággal Miklósi Attila. Nos, a valóságban ilyen pontosság nincsen: a tudomány mindig meghagy néhány ezreléknyi esélyt a másik verzióra. Vagyis a „bizonyosság” inkább csak 99,9 százalékos… „Az apasági kizárás mindig biztos, ám a pozitív eredmény soha nem lehet 100 százalék” – szögezi le dr. Egyed Balázs.
