Ma már egy vérvételből megállapítható, melyek azok a környezetünkben lévő anyagok, amelyekre allergiás antitestképzéssel válaszolhat a szervezetünk. Ez azonban még nem allergia, ahhoz tünetek is kellenek. A néhány (20-40) paramétert tartalmazó allergiapanelek, vagyis tesztek mellett ma már olyanok is elérhetők bárki számára, amelyek száz vagy akár kétszáz allergénnel szembeni antitestképzést vizsgálnak, ám ez csak akkor hatékony, ha megfelelő esetben használják, ezért laborvizsgálat előtt mindenképp konzultáljunk allergológussal! Bár ma még többen választják a gyógyszeres terápiát, egyre többen hisznek a célzott immunterápiás kezelésben, mint végleges megoldásban. Ez jelenleg az úgynevezett inhalatív allergének egy részénél – parlagfű, fekete üröm, poratka, nyírfa-pollen – áll rendelkezésre, ezenkívül létezik még méh- és darázsméreg elleni immunterápia, bár vannak próbálkozások arra is, hogy gyógyszerallergia és ételallergia terén is alkalmazhassanak hasonlót. Prof. Dr. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont szakorvosa azt mondja, az ilyen immunterápiás kezeléshez fontos tudni, hogy pontosan melyik fehérje (vagy fehérjeszakasz) váltja ki elsősorban a tüneteket, mert a „feleslegesen” keltett immunválasz az egész kezelés hatékonyságát csökkentheti.
Bármi szóba jöhet (Fotó: Profimedia)
A betegek egy részénél (ha korábban sikerült már szűkíteni a „gyanúsítottak” körét, elegendő lehet a 10-20 elemű tesztek elvégzése is az allergológus szerint. De bármilyen tesztet is végezzünk, a vérvizsgálat után kézhez kapott lelet értelmezéséhez elengedhetetlen a szakértő segítsége a kiértékelésnél, hiszen a laborteszt csupán a harmadik lépcső lehet a diagnosztikában. Merthogy a pozitív eredmény sem jelent minden esetben allergiát, ahogyan a negatív sem feltétlen zárja ki – összességében kell elemezni az eredményt.
Kell a szakértő értékelése
Szoboszlai Istvánné, a Regia Dermatológia orvosdiagnosztikai analitikusa szerint a laboratóriumi leletek értelmezése egy megfelelő egészségügyi képesítéssel rendelkező személy számára egyértelmű, viszont az orvos feladata, hogy meghatározza a diagnózist és terápiát állítson be. „Az a tapasztalatom, hogy nem minden esetben tartozik szöveges értékelés egy-egy allergiavizsgálati lelethez, pedig nem lenne szabad kettéválasztani őket” – tette hozzá Nékám Kristóf. Igaz az is, hogy sokszor már a vizsgálat előtt téves diagnózist állít fel magáról a páciens, és meghatározott céllal keresi fel az allergológust, ami szintén gond lehet.
Okos(k)odó betegek
„A huszonegyedik században a beteg ember már nem bízza magát vakon az orvosára, maga is tudni szeretne úgyszólván mindent a betegségéről. Ezért a betegek nagy része az interneten tájékozódik, kutakodik, hogy magyarázatot találjon tünetei megértéséhez – osztotta meg tapasztalatát az nlc-vel Szoboszlai Istvánné. Elmondása szerint az ilyen öntudatos betegek sokszor határozott kéréssel fordulnak az orvoshoz vagy a laboratóriumhoz, hogy nekik célzottan egy konkrét vizsgálatot végezzenek el. – Ez a hozzáállás azért hibás, mert mégiscsak évekig tanuljuk azt, hogy mi miért van, míg ők tizenöt perc alatt »szereznek szakképesítést«. Ezért javaslom, hogy a beteg ne csak a saját maga által valószínűsített betegséget akarja kivizsgáltatni, hanem hagyja a diagnózis felállítását szakemberre!” Az analitikus egy tanulságos esetet is felhozott példaként:
„Jött egy fiatal férfi páciens, aki elmondta, hogy bizonyíthatóan laktóz-, vagyis tejcukor-érzékenysége van. Megcsináltatta a vizsgálatot, és pozitív lett az eredmény. Majd pontosan betartotta a diétát, laktózmentesen étkezett, de továbbra is fennálltak a panaszai. Felpuffadt, emésztési problémai voltak. Nem mellesleg az ételallergia tesztje negatív lett, amit szintén kérésére végeztek el. Ételintolerancia vizsgálat elvégzését javasoltam, amelynek eredményeként magas érték jött ki a tejfehérjékre, egész pontosan a béta-lactoglobulinra. Tehát nem a laktóz volt a főbűnös, hanem a tejfehérjék egyik komponense. Később derült ki, hogy a fiatalember edzőterembe járt, ahol rendszeresen tömegnövelő fehérjeitalt fogyasztott, amelynek ez az egyik komponense.”
Fontos az őszinte beszélgetés
Nékám Kristóf szerint is fontos, hogy még az allergiavizsgálatok előtt jusson elég idő arra, hogy a páciens életkörülményeit részletesen átbeszéljék. Úgy véli, a háziorvosi részvétel az első lépése a hatékony allergiaellátásnak. „A háziorvosok nagyon jól tudják kezelni a különböző tüneteket. Érdemes azt is hozzátenni, hogy ők ismerik legjobban a beteget és életkörülményeit.”
Az allergológus professzor úgy véli, ha a beteng elmondása alapján a tünetek elég jellegzetesek, akkor lehet, hogy elég egy vérvétel, hogy megerősítsék a feltételezést. „Ha nagyon bizonytalanok a tünetek, akkor először a beteggel együtt a kórelőzmény adatait próbálnám feltárni, értékelni. Ám ha teljesen tanácstalan mindenki a kiváltó tényezőkkel kapcsolatban, akkor van értelme egy nagyobb panelnek” – mondja Nékám Kristóf. Hozzátette még, hogy már hozzáférhetők olyan diagnosztikus panelek is, amelyek a konkrét beteg panaszai, tünetei, megfigyelései alapján állíthatók össze, amivel pontosabb eredményhez juthatunk – ráadásul költséghatékonyan.
