Az immunrendszer és a stressz összefüggéseit már évtizedek óta vizsgálják a kutatók, egy 1984-es kísérletben bizonyították például azt, hogy a stressz határozottan gyengíti a szervezet immunválaszát. A kísérlet során orvostanhallgatókat vizsgáltak, két csoportra osztották őket, és vért vettek tőlük két alkalommal: egy hónappal a vizsgák előtt és a vizsgák közben.
A levett vérben aztán megvizsgálták a T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében) aktivitásán keresztül az egyetemisták immunválaszát, közben pedig felmérték azt is, hogy pszichésen milyen környezetben töltik a napjaikat, mennyire érzik magányosnak magukat. Az eredményekből megtudhatjuk, hogy a stressz gyengíti a szervezet immunválaszát, különösen azoktól érkeztek aggasztó adatok, akik egyedül érezték magukat vagy depressziósak voltak.
A stressz
A stressz lehet krónikus, amikor tartósan ér minket, például egy rossz munkahelyen; vagy akut, amikor hirtelen ér nagy stresszhatás, például elveszítünk egy családtagot. A krónikus stressz már népbetegségnek számít Magyarországon.
„Az érzelmi stressz hatására az immunrendszer gátlás alá kerül”
A daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban is régóta vizsgálják a stressz immunrendszerre gyakorolt hatását, most pedig a járvány miatt még fontosabbá vált az immunerősítés, ami nem csak vitaminokkal érhető el. A stressz csökkentésével ugyanis nagyban hozzájárulhatunk az immunrendszer helyes működéséhez. A daganatos megbetegedések kezelésében például gyakran javasolják kiegészítő, lelki terápiaként a Simonton-tréning elvégzését, onkopszichológiai kezelést épp azért, hogy a szervezetet mentesítsék a stressz negatív hatásaitól, ugyanis a stressz, mint immungyengítő hatás szerepel. O. Carl Simonton, a daganatos betegeknek létrehozott relaxációs gyakorlatok atyja írja A gyógyító képzelet című könyvben:
„Az érzelmi stressz hatására az immunrendszer gátlás alá kerül, és ezáltal megbénul a szervezet természetes védelmi rendszere a rák és más betegségek ellen. (…) Sejtésünk szerint a magyarázat abban van, hogy a megbirkózás maga csökkentheti a betegséggel szembeni ellenállást, különösképpen akkor, ha az egyén megbirkózási technikája hibás: amikor az nem felel meg a megoldandó problémának.”
A járvány miatti korlátozások és szorongás jelentősen emelik a stressz-szintet mindenkinél (Kép: Getty Images)
Természetesen szó sincs arról, hogy a stresszes élethelyzet egyenes következménye lenne egy daganatos betegség, csupán arra világítottak rá a kutatók, hogy a stressz állandósult jelenléte olyan romboló hatással lehet az immunrendszerünkre, hogy védtelenebbé válhat akár a rákos sejtek burjánzásával szemben is.
Az akut stresszből krónikus stressz lett
A járvány hirtelen sokkhatásként ért minket tavaly, ami azóta tartós stresszhelyzetté vált az életünkben, még inkább próbára téve az immunrendszerünket. Egyébként sem álltunk jól a krónikus stresszel, hiszen az idegrendszerünk szinte egyfolytában stimulációban volt a járvány nélkül is, annyira sokfelé kellett figyelnünk, szétszakadtunk a család és munkahely között, miközben eltávolodtunk a természettől. Erre még egy nagy lapáttal rátett stresszből a járványhelyzet, ami egy állandósult bizonytalanságot hozott magával, és a saját halandóságunkkal szembesített. Mindez együtt jó adag stresszt jelent a mindennapokban, amit valamilyen módon az immunrendszer érdekében is csökkenteni kell.
Így változott a magyarok életében a stressz-szint a járvány miatt (Forrás: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar – Keresztmetszeti reprezentatív kutatás a COVID-19 magyarországi első hulláma során a kijárási korlátozások időszakában)
Hogy áll az immunrendszered?
Ha nincsenek panaszaid, de szeretnél áttekintő képet kapni a szervezeted koronavírus elleni védekezőképességéről és azon tényezőkről, melyek befolyásolhatják a fertőzés kockázatát, illetve a kórlefolyás súlyosságát, akkor menj el az ezt célzó laborvizsgálatra!
Az egyik legfontosabb teendőnk a stresszkezelésben, hogy alaposan megvizsgáljuk a saját stresszreakcióinkat. Mert az, ahogy reagálunk vészhelyzetben, meghatározza a stressz-szintünket, és így van közvetve hatással az immunrendszerünkre is. Jelenleg egyfajta fenyegetettség-érzésben kell élnünk, amivel szemben gyakran érezzük úgy, hogy tehetetlenek vagyunk. Ez az érzés, ha állandósul, nagy adag stresszhez vezethet. A stressz miatt a mellékvesék stresszhormont (kortizolt) választanak ki, a túl sok kortizol pedig elnyomja az immunrendszert, mert vészhelyzet esetén fel kell függeszteni a rutinfolyamatokat, hogy legyen energia menekülni. Az öngyógyító mechanizmusok helyes és hatékony működéséhez pedig épp ezekre a rutinfolyamatokra lenne nagy szükség.
Hogyan segítsünk az immunrendszernek?
A jelenlegi helyzetben az első lépés a stresszcsökkentés érdekében az, hogy elkezdünk arra koncentrálni, amit kézben tudunk tartani, amit még képesek vagyunk irányítani az életünkben. Ahogy a Pécsi Tudományegyetem Covid-kutatásában is írják:
A pozitívabb pszichológiai állapot hozzájárulhat ahhoz, hogy kevésbé legyenek jellemzők a karantén okozta mentális problémák, megakadályozva ezzel az immunrendszer gyengülését, a szervezet fokozottabb sebezhetőségét.
A Harvard Medical School tájékoztatója szerint ezt a rendkívül bonyolult, összetett rendszert, amit immunrendszernek nevezünk, nem csodabogyókkal kell karban tartani, hanem az életmódunkkal tudunk a legtöbbet tenni a helyes működésért. Az étrend, mozgás, stressz és a kor is beleszámít abba, hogyan alakul az immunrendszerünk állapota, ezek közül a korunkra nem vagyunk hatással, de a másik három tényezőn hatalmunkban áll változtatni.
A magyarok stresszesek
Európa 10 országában végezték el azt a nemzetközi felmérést, melynek eredményéből kiderült, hogy a magyarok kétharmada érzi magát stresszesnek, és hogy Európában a magyarok a legstresszesebbek. A járvány alaposan felforgatta az életünket, a megváltozott élethelyzet óta a kutatás szerint a magyar emberek közel fele (44%) fáradékony és 21 százalékuknak határozottan csökkent az önbizalma is.
A stressz mértéke korcsoportok szerint a járvány első hulláma után (Forrás: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar – Keresztmetszeti reprezentatív kutatás a COVID-19 magyarországi első hulláma során a kijárási korlátozások időszakában)
A harvardi kutatók javaslata alapján nem kell fenekestül felforgatni az életünket, inkább apróbb változtatásokkal érdemes kezdeni az immunrendszer támogatását. Ez egy hosszabb folyamat, nyilván nem lesz tíz felüléstől és egy meditációtól azonnal erősebb az immunrendszer, viszont az egészségesebb szokásokkal idővel nagy változást lehet elérni az szervezet védekezőképességében.
A testi-lelki változást kezdjük azzal, hogy nem dohányzunk, nem iszunk túl sok alkoholt, ellenben sok gyümölcsöt és zöldséget eszünk, alszunk rendesen és elkezdünk relaxációs technikákat alkalmazni a napi rutin részeként, illetve bevezetjük a rendszeres mozgást is az életünkbe. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen amellett, hogy erősíti a testet, még oldja a szorongást és csökkenti a stresszt is, így a mozgással duplán tudunk segíteni abban az immunrendszerünknek, hogy minél erősebb legyen és sikeresen felvegye a harcot a kórokozókkal.
Stresszcsökkentő technikák:
- A természet hangjai csökkentik a stresszt
- A cuki állatok nézegetése felére csökkenti a stresszt
- A sarazás a legjobb nyugtatószer a gyereknek
Szponzorált tartalom
