160 grammos szénhidrátdiéta

Az inzulinrezisztencia egy szénhidrátanyagcsere-betegség, melyben a sejtek felületén található, hibás inzulinreceptorok gyengén, vagy egyáltalán nem tudják magukhoz kötni az inzulint, a sejtek tápanyag-felvételéhez elengedhetetlen hormont. Az inzulinrezisztenseknél túl sok inzulin termelődik, ami egészen változatos tünetekhez vezethet, ezért is olyan nehezen érhető tetten ez a betegség. Márpedig ha nem kezeljük az inzulinrezisztenciát megfelelően, akkor az évek során kialakulhat belőle akár a 2-es típusú cukorbetegség is.

Az inzulinrezisztencia tünetei:

• gyakori szénhidrátéhség;
• alvásproblémák;
• rendszertelen menstruáció;
• túlsúly;
• ok nélkül hízás;
• fogyási képtelenség;
• étkezéskimaradás esetén ingerlékenyég, izzadás, remegés, feszült hangulat;
• ciszták a petefészekben (PCOS);
• teherbeesési nehézségek;
• fokozott szőrnövekedés.

A fent leírt tünetek általában nem egyszerre jelennek meg a betegek életében, sőt, van olyan is, hogy teljesen tünetmentesen lesz valaki inzulinrezisztens és csupán egy laborvizsgálat vagy meddőségi vizsgálat során derül ki a probléma. Az inzulinrezisztencia mellett gyakran lépnek fel pajzsmirigyproblémák is, de az sem ritka, hogy nemihormon-eltolódásokkal együtt jelentkezik a betegség. Bár gyógyszeresen is kezelik általában a kialakult inzulinrezisztenciát, de sosem elég csak pár bogyót bekapkodni ahhoz, hogy rendeződjön a helyzet, minden esetben kíséri diéta és mozgásprogram is a kezelést.

Sok zöldség kell a 160 grammos diétához (Kép: Getty Images)

A 160 grammos szénhidrátdiéta

A cukor- és inzulinproblémákkal küzdő betegeknél az úgynevezett 160 grammos szénhidrátdiétát alkalmazzák a leggyakrabban. A napi öt-hat étkezés egész nap képes stabilan tartani a vércukorszintet, és többek között segít elkerülni a farkaséhséget, az étel utáni sóvárgást, az ebéd utáni fáradtságot és a nagy esti cukorehetnéket is. A diéta lényege, hogy egy nap alatt összesen 160 gramm szénhidrátot (CH-t) lehet elfogyasztani napi öt étkezéssel. Kötelező reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora van, sőt, bizonyos esetekben az utóvacsorát is be kell iktatni, hogy megelőzzük az éjszakai cukorleesést. Az sem mindegy, hogyan párosítjuk az ételeinket, lassú és gyors felszívódású szénhidrátokat meghatározott étkezésekre, pontosan kiszámolt mennyiségben kell enni ahhoz, hogy a cukorszint és az inzulintermelés egyenletes maradjon a nap folyamán.

„Az inzulinrezisztensek, cukorbetegek számára kialakított étrend tiltja a hozzáadott cukor, a méz, cukorszirupok fogyasztását, egyénileg meghatározza a naponta elfogyasztható szénhidrát mennyiségét és a bevitt szénhidrát minőségét (lassan vagy gyorsan felszívódó, amely értéket az alapanyagok ún. glikémiás indexe jelzi). (…) A jó megoldás, ha átvariáljuk a szénhidrátforrásokat, és a teljes értékű gabonák mellé rostban gazdag, de alacsony kalória- és szénhidráttartalmú zöldséget iktatunk be étrendünkbe” – írja Vrábel Krisztina a 160 grammos diéta – Kedvencek könnyebben életmódkönyv című könyvében.

A kalóriára is figyelni kell a fogyáshoz

Az inzulinrezisztencia egy nagy fekete lyuk, ami beszippant és felforgatja az egész életet

A diéta nagyon hamar népszerű lett a fogyókúrázók körében is, hiszen éhezni nem igazán kell mellette, és életmódváltást jelent, ami valóban sokak számára hatékony és segíti a fogyást. Ha csak arra gondolunk, hogy elkezd valaki odafigyelni, hogy az addigi egészségtelen étrendjéből kiiktassa a cukrot és fehér lisztet, ne hagyja éhezni a szervezetét, ami egyenes út a raktározáshoz – ha tehát csupán ennyit változtat, már biztos, hogy fogyni fog. Az inzulinrezisztensek – és bárki, aki fogyni kíván – esetében arra kell azonban nagyon figyelni, hogy a fogyás csak úgy fog beindulni, ha a kalóriát is számoljuk, hiszen lehet úgy is 160 gramm szénhidrátot enni, hogy közben elfogyasztunk 4000 kalóriát, ami minden lesz, csak nem fogyókúrás. Mivel az inzulinrezisztencia egyik fő tünete a túlsúly, ezért erre mindenképp hangsúlyt kell fektetni, amikor a gyógyulást vesszük célba.

„Szervezetünknek a működéséhez szénhidrátokra, fehérjékre, zsiradékokra, vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre és egyéb anyagokra van szüksége. Az optimális működéshez fontos, hogy a szénhidrátok összetett szénhidrátok, a fehérjék megfelelő esszenciális aminosavat tartalmazó fehérjék, a zsiradékok pedig jó összetételű zsírsavakat tartalmazó zsiradékok legyenek. (…) Ha fogynunk kell, egyszerre ügyeljünk az étrend szénhidrát- és energiatartalmára. Az elhízás mértékétől függően energiaszegény étrendet kell egyénileg beállítani, általában 1400-1700 kalória között, de szükség esetén a kezelőorvos elrendelhet ennél szigorúbb étrendet is. Ha tartósan követhető étrendet szeretnénk, azaz meg akarjuk tanulni, hogyan kell egészségesen étkezni, akkor a három fő tápanyagunk bevitelét (szénhidrát, fehérje, zsír) egyensúlyban kell tartani, szélsőségesen, huzamosabb ideig egyiket sem szabad korlátoznunk” – olvashatjuk a 160 grammos szénhidrátdiétáról szóló könyv tanácsait.

A mozgás elengedhetetlen összetevő

Inzulinrezisztenciában az egyik fő cél az, hogy ne alakuljon ki a betegségből 2-es típusú cukorbetegség, ennek érdekében tartani kell a 160 grammos diétát, ám nem hiányozhat a kezelésből a mozgás sem. A diabétesz megelőzésében – vagy karbantartásában – a szakemberek kiemelt fontosságúként kezelik a rendszeres mozgást, ami segít egyrészt a szövődmények elkerülésében, másrészt normalizálja a vércukorszintet is.

A mozgás annyira csodaszer az inzulinrezisztenciában, hogy akár a gyógyszerek mennyiségét is csökkenteni lehet a hatására, úgyhogy semmiképp sem szabad elhagyni a diéta mellől. Ehhez hetente minimum 150 perc mérsékelt és közepes fizikai aktivitásra van szükség, ami egy nem túl gyors sétát jelent mindennap 21 percig. De ez nagyon a minimum mozgás, mindezt érdemes kiegészíteni heti 2×30 perc izomerőt igénylő és növelő mozgással is, függetlenül attól, hogy a beteg túlsúllyal küzd vagy éppen kifejezetten vékony testalkatú. A legjobb a kora reggeli órákban, egy könnyű reggeli étkezés után mozogni, mert ebben az idősávban a legmagasabb a vércukorszint, amit a mozgás remekül képes csökkenteni. A vércukorcsökkentő hatás mellett a mozgás még az inzulin hatékonyságát is javítja, ami azt jelenti, hogy segít visszafordítani az inzulinrezisztenciát, főleg, ha társul a megfelelő 160 grammos szénhidrátdiétával.

Egészséges életmód:

• Egészséges életmód: hóbort vagy tudatos döntés?
• Egészséges életmód? Erre figyelj!
• Ne vedd félvállról: ezek az egészséges táplálkozás alapjai