A téli időszakban gyakran halljuk a javaslatot, hogy sok D-vitamint kell szedni az immunrendszerünk támogatása érdekében, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a D-vitamin körül keringő tévhitekkel, mítoszokkal és tényekkel. Már csak azért is, mert a D-vitamin mostanában valamiféle csodatévő szerként él a köztudatban, amiről az terjed, hogy minél többet kell szedni, mert azzal megoldódik minden bajunk – ez pedig természetesen nem igaz, mert bár sok jó hatása van, a D-vitamin sem képes arra, hogy minden betegséget megelőzzön vagy legyőzzön.
Miért fontos a D-vitamin?
A D-vitamin talán a legfontosabb vitamin, mert erősíti az immunrendszert; szabályozza a kalcium- és a foszfátanyagcserénket; elengedhetetlen a megfelelő agy-, máj-, vese- és pajzsmirigyműködéshez; a rákos megbetegedések elleni védekezésben is nagy szerepe van.
Mítosz: minél több a D-vitamin, annál jobb
Szokták mondani, hogy „még gombócból is sok”, arra utalva, amikor valami jó dolgot viszünk túlzásba. Ugyanez igaz a D-vitaminra is: túl lehet adagolni. Bár az Academy of Nutrition and Dietetics specialistája és szóvivője, Amy Kimberlain szerint ritka, hogy valaki túladagolja a D-vitamint, de ha mégis megtörténik, annak komoly egészségügyi következményei lehetnek. A leggyakrabban pedig akkor következik be a túladagolás, amikor hosszú távon túl sok D-vitamint szed valaki.
Az ajánlott mennyiség felnőttek számára naponta 2000 NE (nemzetközi egység, 1 NE a D-vitaminnál = 0,025 µg), de a legjobb az, ha vérvizsgálat alapján az orvos mondja meg, mekkora adagra van szükség D-vitaminból. A Harvard Health Publishing felmérése szerint azonban egyre terjed az a nézet, hogy ennek többszörösét kell szedni, ami pedig egészségkárosító hatással lehet. Túladagolása esetén magas vizelet-kalcium, vesekő (ezek különösen krónikusan károsíthatják a vesét), nefrokalcinózis jelentkezhet. Súlyosabb esetekben zavartság, hányás, izomgyengeség is előfordulhat.
Mítosz: elég annyi D-vitamin, amennyi az ételben van
Sajnos a fenti állítás egyáltalán nem igaz, ugyanis nagyon kevés olyan étel van, ami tartalmaz D-vitamint olyan mennyiségben, hogy abból eleget tudnánk fogyasztani a megfelelő vitaminellátottsághoz – írja Kimberlain. A halak, köztük főleg a lazac remek D-vitamin forrásnak számít, ám a feldolgozottság, elkészítési mód sokat csorbíthat a vitamintartalmon, ráadásul elég ritkán is kerül a mi európai asztalunkra. A megszokott ételek, amik gyakran fordulnak meg a tányérunkon, mint mondjuk a tojás, sajt, tej is tartalmaz ugyan D-vitamint, de olyan keveset, hogy ha tudatosan odafigyelve fogyasztjuk is ezeket, akkor is csak a szükséges mennyiség töredékét tudjuk a szervezetünknek megadni D-vitaminból. Ezért javasolt a táplálékkiegészítők használata és a napsütés is ahhoz, hogy kellő adag D-vitaminhoz jussunk.
A D-vitamin nem vitamin
„A D-vitamin nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormon” – olvashatjuk a Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében című magyar tanulmányban.
Mítosz: a D-vitaminnak fogyasztó hatása van
Miközben valóban van a tanulmányok szerint kapcsolat a D-vitamin-hiány és az elhízás között, az ellenkezőjére, miszerint a D-vitamin szedése fogyáshoz vezetne, nem találtak még bizonyítékot a kutatók – írja a Bone Health Care Clinic endokrinológusa és vezetője, dr. Michael Holick. Egy oxfordi tanulmányban azt az eredményt kapták a kutatók, hogy amikor az elhízott és túlsúlyos nők megemelték a D-vitamin bevitelüket normális mértékre, közben pedig alacsony kalóriatartalmú diétát követtek és rendszeresen mozogni kezdtek, akkor több súlyt vesztettek, mint azok a nők, akik ugyanolyan diétát és mozgástervet csináltak, de a D-vitamint nem emelték az ideális, orvosok által javasolt szintre.
Ebből azonban még nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a D-vitamin szedése fogyást okoz, inkább csak azt írják óvatosan a tanulmányban, hogy a megfelelő D-vitamin szint segít abban, hogy egészségesebb életmódot folytassunk, mivel a vitaminhiány tünetei között olyanok is vannak, mint például csontfájdalom, ami visszatarthat a mozgástól, vagy a fáradékonyság és rosszkedv, ami pedig elősegíti a túlzott cukor- és szénhidrátfogyasztást. Tehát a mítoszt korrigálni kell: a D-vitamin nem a fogyáshoz vezet, hanem a segítségével könnyebben be tudjuk tartani az egészséges életmód irányelveit, ami miatt bekövetkezhet súlyvesztés.
Mítosz: minden nőnek ugyanannyi D-vitamin kell
A címben írt mítosszal ellentétben, a nők bizonyos csoportjainak több vagy kevesebb D-vitaminra van szükségük. A terhes nőknél például egy 2016-os tanulmány szerint több D-vitamin is kellhet, mint az átlagos ajánlás, főleg akkor, ha télen szülnek és a laborban alacsony D-vitamin szintet mérnek náluk a terhesség elején. Illetve akkor is javasolt a megemelt adag D-vitamin a várandósoknak, ha az átlagnál több súlyt szednek fel a terhesség alatt. Azért is fontos kérdés a várandósok D-vitamin ellátottsága, mert a kutatások során már világossá vált, hogy hatással lehet az anya D-vitamin-hiánya a fejlődő magzat egészségére is. Természetesen az adagokat mindig meg kell beszélni az orvossal, nem szabad az internetet hívni segítségül egyik esetben sem.
„Annak ellenére, hogy a D-vitamin-hiány terhes nőkben extrém gyakori, rendkívül keveset tudunk ennek jelentőségéről. Az biztos, hogy az anya és a magzat csontanyagcseréjére is előnytelenül hat. (…) Habár már 60 évvel ezelőtt nagy adag D-vitamin bevitelét javasolták terhességben, súlyos tudományos tévedések miatt elvetették a nagy adagú pótlás szükségességét. Évtizedeken keresztül napi 400– 600 NE volt a javasolt dózis. Figyelembe véve, hogy az újszülötteknek is ezt az adagot javasolták, nehezen védhető ez az álláspont. Az újabb IOM-ajánlás az ajánlott dózist 600 NE-nek, de a biztonságosan bevihető legnagyobb mennyiséget 4000 NE-ben adta meg. Ezzel szemben a Magyarországon forgalomban lévő magzatvédő multivitamin-készítmények csupán 400–500 NE D3 -vitamint tartalmaznak” – írja a Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében című magyar tanulmány.
Irány a labor!
A kiegyensúlyozott vitaminellátottság alapvető feltétele az anyagcsere megfelelő működésének, így az energiatermelésnek, a proteinszintézisnek, a regenerációnak, az idegrendszeri és immunrendszeri működésnek. Érdemes ezért egy laborvizsgálat segítségével felmérni szervezetünk vitaminellátottságát, így megtudhatjuk, hogy van-e szükségünk vitaminkiegészítésre, illetve az aktuálisan szedett vitaminkészítmény megfelel-e igényeinknek.
Egészséges életmód:
- Egészséges életmód: hóbort vagy tudatos döntés?
- Az öregedés betegség, ezért léteznie kell rá gyógyírnak is
- A barna 50 árnyalata van a tányérodon? Elmondjuk, mi a baj a bézs színű étrenddel