Az alvás létfontosságú része életüknek: ha nem pihenünk eleget, annak komoly következményei lehetnek. Nem véletlen, hogy kutatások, tudományos cikkek tömkelege foglalkozik a témával. Jöjjenek a legnagyobb tévhitek:
Fotó: Unsplash
Tévhit: Tévézés közben a legkönnyebb elaludni
A tudósok szerint az elalvás előtti tévézéstől nyugtalanabbak, feszültebbek lehetünk, másrészt nemcsak a tévét, hanem minden kütyüt ajánlott kikapcsolni egy-két órával lefekvés előtt, mert ezeknek a kék fénye késlelteti szervezetünkben az alváshoz szükséges melatonin termelődését.
Tévhit: Az alkohol segít az elalvásban
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy jobban alszik az, aki lefekvés előtt iszik egy pohár bort. Az alkoholtól valóban elálmosodhatunk (és lefekvés után mélyebben is alhatunk), de ha a hosszú távú hatásait nézzük, az alkohol éppen az alvászavarokhoz járulhat hozzá. Egyrészt az alkoholnak stimuláló, élénkítő hatása is van, emiatt különösen az éjszaka második felében sokkal nyugtalanabbul, felületesebben alhatunk tőle.
Tévhit: Napi 5 óra alvás is elegendő
Az emberek nagy része szerint 5 óra vagy annál kevesebb alvás is elég ahhoz, hogy a szervezet megfelelően működjön. A szakértők szerint viszont a kevés alvás jelenti az egyik legjelentősebb kockázatot az egészségünkre. Annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt, érdemes olyan alvástervet kialakítani, amit következetesen be tudunk tartani, és aminek a segítségével minden éjszaka legalább 7 órát alvással töltünk.
Tudtad? Friss eredmények alapján a rendszeresen napi 6-8 óránál kevesebb alvás 11 százalékkal növeli a koszorúér-betegség és a szívroham esélyét.
Tévhit: Este nem szabad edzeni
Egy alacsonyabb intenzitású kardioedzés nem fog a pihenésünk útjába állni. A Harvard Health kutatása alapján olyan edzésformát bátran választhatunk, amellyel nem erőltetjük meg magunkat a lefekvést megelőző egy órában.
Tévhit: Az alvászavar legfeljebb egy kis fáradtságot okoz, semmi többet
Ennél azért összetettebb: ha huzamosabb ideig nyugtalanul alszunk, az hangulatingadozást okozhat, a tartós rosszkedv pedig akár depresszióra is hajlamosíthat. Az agynak szüksége van alvásra, hogy feldolgozza a napi eseményeket, érzelmeket és élményeket. Az alvásciklus néhány része fontos szerepet játszik az emlékek megszilárdításában is: ha nem alszunk eleget, kevésbé fogunk emlékezni arra, hogy mi történt velünk előző nap.
Tévhit: Az imszomnia kezelhetetlen
Az inszomnia, azaz álmatlanság olyan állapot, amikor fáradtak vagyunk, nagyon szeretnénk aludni, de nem tudunk, illetve ha felületesen alszunk, éjszaka többször felébredünk, esetleg túl korán ébredünk fel. A tartósan fennálló inszomnia hátterében állhatnak különböző testi vagy mentális betegségek, egyes gyógyszerek, élvezeti szerek, életmódbeli és lelki tényezők egyaránt. Ha egy hónapnál hosszabb ideig, tartósan fennáll az alvászavar, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz! Nem szabad megijedni, az inszomnia kezelése alapvetően gyógyszeres terápiából áll.
Tévhit: Nincs összefüggés az alváshiány és az elhízás között
De sajnos van! A kialvatlanságtól fokozódhat az étvágy, aminek hátterében – egyebek mellett – az éhség- és jóllakottságérzést szabályozó hormonok zavara áll. Az alváshiány miatti rossz hangulatot pedig főként a „boldogsághormon”, a szerotonin termelődését elősegítő, szénhidrátban gazdag ételekkel, édességekkel próbáljuk elűzni, ami viszont könnyen hízáshoz vezethet. A tartós alváshiányban szenvedőknél a cukorbetegség kialakulásának kockázata is fokozódik.
További cikkek a témában:
- 10 dolog, amit az alvásszakértők kitiltanának a hálószobából
- Ezért ébredsz fel sírva alvás közben
- Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ennyi fokban a legjobb aludni
(Nyitókép: Unsplash)
Szponzorált tartalom
