Az álmokkal kapcsolatos kutatási eredmények a tudósokat is megosztják. Egyes agykutatók azt is megkérdőjelezik, hogy az álmoknak valóban van-e bármilyen szerepe az életünkben, míg mások ezt egészen biztosra veszik.
„Nincs olyan módszer, amivel fel lehet fejteni az álmok egyértelmű jelentését. A konkrét élethelyzet, illetve a meglévő tapasztalatok birtokában azonban le lehet vonni következtetéseket. Az értelmezés tehát személyre szabott, nincs az az álmoskönyv, amely mindenkinek egyformán válaszokat ad” – fejtette ki egy korábbi interjújában dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.
Mi az az álom?
Az álom az alvás során tapasztalt agytevékenység. Az alvás során az úgynevezett REM-fázisban élénk, változatos álmaink vannak, amelyek az éjszaka folyamán ciklikusan többször is visszatérnek. A vizsgálatok szerint ilyenkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban vesznek részt. Agyhullámaink ilyenkor olyan aktívak, mint éber állapotban. A REM-alvást az agytörzs generálja, az álmokat pedig az előagy.
A REM-fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik, de általában csak néhány másodpercre, és ezekre a megébredésekre jellemzően a reggeli felébredésnél nem emlékszünk.
(Fotó: unsplash)
Non-REM (NREM) fázisban viszont alig, vagy csak homályos töredékeket álmodunk.
William Domhoff az álmok tartalmát vizsgáló kutatásában arra a megállapításra jutott, hogy az álmok az ébrenlét során megfogalmazódó gondolatokra, aggodalmakra reflektálnak. Domhoff egy neurokognitív modellt állított fel az álmokkal kapcsolatban, amely alapján az álomalkotás neurológiai folyamatokból és egy sémarendszerből épül fel. Meglátása szerint az álmok tartalma is ezekből a kognitív folyamatokból ered.
A ma elfogadott elmélet szerint az álmodás segít felidézni és elemezni az emlékeinket (többnyire az aznapi aktualitásokat), és segíti a feldolgozást is.
Miért álmodunk?
Sok elmélet van rá, de igazi bizonyíték még egyikre sem akadt. A tényállás az álmokkal kapcsolatban, hogy segítenek a tanulásban, a tapasztalt dolgok megjegyzésében, a napi gondjaink tisztázásában. Segítenek feldolgozni az ébren tapasztalt élményeket, kicsit úgy, mintha egy beépített terapeuta lenne jelen az agyunkban.
„Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket, és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk” – mondta korábban dr. Bódizs Róbert.
Emellett az álom összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. Dr. Bódizs Róbert szerint, ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz és így feldolgozási zavarokhoz vezethet.
(Forrás: via)
Szponzorált tartalom
