A FOMO-t a legújabb népbetegségként is emlegetik, pedig üzleti körökben nem ismeretlen ez a fogalom, már jó 20 évvel ezelőtt is használták. Patrick J. McGinnis olyan befektetési menedzsereket jellemzett így, akik több vasat tartanak a tűzben, többfelé kezdeményeznek, több lehetséges utat felvázolnak, mert attól tartanak, hogy elszalasztanak egy nagy lehetőséget.
A FOMO kifejezés azonban Andrew Przybylski brit szociológusnak köszönhetően terjedt el a köztudatban. A FOMO az angol „Fear of Missing Out” kifejezés betűiből képzett mozaikszó, az attól való félelmet jelenti, hogy valamiről lemaradunk, valamiből kimaradunk. De a FOMO görcsös félelem attól is, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk.
A szociológus 2013-ban kutatócsoportjával megállapította, hogy a FOMO korrelál az általános elégedetlenséggel, és nagy arányban érinti a fiatalokat, különösen a férfiakat és a millenniumi korosztályt, ami a körükben igen elterjedt és nagyfokú közösségimédia-használattal magyarázható. Elsősorban olyanokra jellemző, akiknek kevés az önbizalmuk, gyenge az énképük, gyakran magányosak, kevés elismerést kapnak és nincs elég valódi kapcsolatuk. Tehát a közösségi média nem ok, hanem okozat – azaz csupán felerősíti az amúgy is meglévő pszichés problémákat.
Más vélemények szerint a jelenség hátterében az áll, hogy a 21. század a folyamatos kommunikációról és a közösségi média által ránk zúdított hírekről, információkról szól, mindenről azonnal értesülni akarunk, ami körülöttünk történik vagy az ismerősöket érinti. Az emiatti szorongás sokakat láncol a közösségi oldalakhoz, gyakran a valós emberi kapcsolatok kárára.
A FOMO meglepően erős hatást gyakorol a testi-lelki egészségre, ami a hétköznapokat is beárnyékolja, és gyakran fizikai tüneteket is produkálhat.
- Negatív önértékelés: a közösségimédia-tartalmak miatt úgy érezzük, hogy a mi életünk silány a többiekéhez képest.
- Szociális szorongás: úgy érezzük, lemaradunk valamiről, és ez belső szorongást vált ki. A lemaradás félelme növelheti a szociális helyzetekkel kapcsolatos aggodalmakat.
- Döntésképtelenség
Mit tehetünk ellene?
A FOMO érzését úgy kerülhetjük el, hogy a közösségi oldalakat tudatosan használjuk, illetve, ha magunkkal, a saját céljaink elérésével foglalkozunk. Przybylski szerint az önismeret, önkontroll és stabil értékrend segít, hogy tisztában legyünk képességeinkkel és valódi vágyainkkal. Aki tudatos, azt kevésbé tudják befolyásolni az online tartalmak.
Vannak, akiknél egzisztenciális szorongás vagy komolyabb pszichés probléma is kialakulhat a FOMO miatt, ez esetben pszichológus vagy pszichiáter segítségére is szükség lehet.