Klassz napok az ország art mozijaiban

Ha a diák nem megy a mozihoz, a mozi megy a diákhoz? Majdnem. A Nemzeti Filmintézet és az Art-Mozi Egyesület által szervezett, országos Klassz oktatási és ifjúsági program folyamatosan kapcsolatot tart az iskolák, az ország art mozijai és a filmeket biztosító forgalmazók között. A tanárok 128 magyar nagyjátékfilmből (klasszikusak és újak egyaránt találhatók a kínálatban) és 22 rövidfilmből válogathatnak, a filmeket pedig a biztosított oktatási segédanyagok segítségével könnyen beilleszthetik  a magyar irodalom, a történelem, a digitális és vizuális kultúra, a dráma és színház és természettudományi tantárgyak tananyagába, de arra is tökéletesek, hogy az osztályfőnöki órákon morális problémákat dolgozzanak fel általuk.

A szervezés részleteiről itt lehet bővebben tájékozódni, ebben a cikkben viszont ajánlunk néhány filmet a gazdag választékból, melyek bármilyen korosztálynak maradandó élményt kínálnak.

Jelenet a Larry című filmből (fotó: Mozinet)

A rap vajon mi?

A film: Larry (2022)

Ki lehet törni a szegénységből vagy aki szegénynek született, örökre az is marad? A nyers tehetség önmagában elég lehet ahhoz, hogy valaki kitörjön onnan? Bernáth Szilárd ünnepelt első filmje egy dadogó borsodi rapper, Larry sorsán keresztül keres választ a fenti kérdésekre. A film ereje nem merül ki a valóságábrázolás hitelességében, ennél több rétegű, sőt még vaskos médiakritikával is szolgál, de a szívét-lelkét a címszerepet játszó Vilmányi Benett őserejű játéka jelenti, aki a film vége felé bemutatott előadását félelmetes erővel és nyersességgel adja elő.

A Zanox főhősei (fotó: Mozinet)

Időhurok és gimilove

A film: Zanox – Kockázatok és mellékhatások (2022)

Hát ki gondolta volna, hogy Dunaújváros ennyire csodás filmhelyszín? Hát Baranyi Benő, a Zanox rendezője, aki vérbeli gimifilmet alkotott, ami úgy nemzetközi, hogy közben nagyon a miénk. A Zanox egyszerre időhurkos sci-fi (az a fajta film, ahol egy szereplő újra és újra visszaugrik az időben, lásd például az Idétlen időkiget), ami mellette még sorozatgyilkosos thriller, gimnáziumi románc és vígjáték is egyben, ráadásul nagyon ügyes a morális kérdések feszegetésében. Ráadásul az is kiderül belőle, hogy a kísérleti gyógyszer + házipálinka kombó véletlenül időutazással járhat. Eddig csak a filmszakadás részéről tudtunk…

Jelenet a Magasságok és mélységek című filmből (fotó: JUNO11)

A hegymászó szerelme

A film: Magasságok és mélységek (2022)

Erőss Zsolt hegymászó a tragikus hőseink egyike. Az eltűnése és halála annak idején nemcsak szenzáció volt, hanem rengeteg vita tárgya, ami komoly indulatokat váltott ki az emberekből. Sokan úgy gondolták, el kell ítélniük a férfit, amiért a családját maga mögött hagyva folyton életveszélyes kalandokat keresett, és végül utolérte a végzete. Bár a filmben szerepel Erőss Zsolt karaktere, ez a történet nem róla, hanem az özvegyéről, Hildáról szól. Hildának nem volt elég a férje elvesztése miatt érzett gyászával megküzdenie, az emberek azt is meg akarták mondani neki, hogyan kéne éreznie magát, és végig kellett hallgatnia, mit gondolnak az emberek az elhunyt férjéről. Rendkívül erős, mégis példásan visszafogott dráma.

Jelenet a Szép csendben című filmből (fotó: Vertigo Média)

Elfordítani a fejünket

A film: Szép csendben (2019)

Mivel az utóbbi hetekben az intézményen belüli gyerekzaklatás forró és különösen érzékeny témává vált, így Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje újra fájdalmas aktualitással bír. A történetben egy zenetanár és a tizennégy éves tanítványa között történnek helytelen dolgok, a rendezőt azonban csak részben ennek a feldolgozása érdekli. A Szép csendbennel inkább azt mutatja be rendkívüli érzékenységgel, hogy miért nem értesülünk a legtöbb hasonló esetről, miért söprik őket rendszeresen a szőnyeg alá. Miért gondoljuk, hogy a probléma megszűnik attól, ha már nem látszik? Fájdalmas, kérdéseket provokáló néznivaló finom színészi alakításokkal, hatásvadászat nélkül.

A Vadlovak – Hortobágyi mese hősei (fotó: Mozinet)

Cseppke története

A film: Vadlovak – Hortobágyi mese (2021)

A magyar természetfilmesek doyenje, Török Zoltán 300 napot forgatott csöppnyi csapatával a Hortobágyi Nemzeti Park területén azért, hogy követhesse egy Przsevalszkij vadló, Cseppke történetét a születésétől kezdve egészen a felnőtté válásáig, és közben nem mellékesen bemutassa azt a tájat és azokat az élőlényeket, akik körbeveszik őt. Bár a főhősünk egy kis csikó, Török Zoltán egy percig sem szeretné eltitkolni előlünk, hogy a természet nemcsak csodaszép tud lenni, hanem vad, kiszámíthatatlan és kegyetlen is, bár tény, hogy a film nagy részére inkább az idilli képek jellemzők. Fantasztikus képsorokkal operáló, bámulatosan látványos tabló egy kicsiny állati társadalomról és annak működéséről.

Ezek a fiatalok valami rosszra készülnek (fotó: Mozinet)

Online pokol

A film: FOMO – Megosztod és uralkodsz (2019)

A filmeseknek hosszú-hosszú évekbe telt, mire rájöttek, hogy az egyre dominánsabb online életünket hogyan próbálják meg bemutatni a filmjeikben úgy, hogy az hihető legyen, és ne úgy nézzen ki, mint Sandra Bullock netezése a borzalmasan öregedett A hálózat csapdájában című filmben. Hartung Attila rendező azon kevesek egyike, aki a közösségi média egyre jobban ránk telepedő súlyát tökéletesen tudta képileg is visszaadni a filmjében. A FOMO egy eldurvuló buli eseményein és utóéletén keresztül mutatja be az összefüggéseket a valódi és az online életünk között, ahogy azt is, hogy a kettő hogyan képes torzítani egymást. Hiteles, fiatal szereplők, valódi morális problémák és sodró lendület: minden fiatal filmes ilyen erőteljes bemutatkozásra vágyik.