Nemcsak nemenként, hanem életkoronként is változik a szervezet vasszükséglete. Mikor mennyi vasra van szükség, és miért? Segítünk!
A nagy kérdés: mennyi vasat vigyünk be naponta?
Normál esetben a szervezetben egyensúlyi állapot áll fenn, vagyis pont annyi vas szívódik fel a táplálékból, amennyi a napi veszteség. A vasat napi szinten veszítjük a verejtékkel, vizelettel, széklettel, a bőr hámlásával vagy a hajhullással, illetve körömvágással, valamint nem utolsósorban a nők a menstruáció során. Ennek pótlására vasat kell bevinnünk, mivel azt a szervezetünk nem képes egymaga előállítani.
Egy felnőtt ember szervezete testsúlytól függően mintegy 3-5 gramm vasat tartalmaz, aminek túlnyomó többsége, nagyjából kétharmada a vörösvérsejtek hemoglobinjában van jelen.
Egészséges felnőttnél a napi vasveszteség körülbelül 1-2 mg, a táplálékunknak ezért napi 8-10 mg elemi vasat kellene tartalmaznia, miután abból csupán 1-2 mg tud hasznosulni a szervezetben.
„Szerencsés vagyok, nekem soha, de soha nem volt problémám, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem vagyok az a salátázós, diétázós típus! Imádom a vörös húsokat és a belsőségeket, különösen a kacsa- és a csirkemájat. A vashiányos vérszegénységről onnan hallottam, hogy Iza, a feleségem viszont rendesen szenved vele” – mesélte Károly.
„Igen, a férjemnek sajnos igaza van – vette át a szót Iza. – Én már nem vagyok olyan szerencsés, mint ő, mert rendkívül erős a menstruációm már a kezdet kezdete óta, és emiatt persze olyan mennyiségű vasat veszítek, hogy azt már vasban gazdag étrenddel nem tudtam ellensúlyozni. Nekem a vaspótló tabletta szedése vált be, amit a szomszéd Tündinek is ajánlottam. Ő éppen kisbabát vár, és mondta, hogy nagyon hullik a haja, fáradékony és a körme is töredezik. A vérvétel eredményei alapján orvosa is vaspótlást javasolt neki, szerencsére, mióta vaspótlót szed, sokkal jobban érzi magát, ahogy én is” – mondta Iza.
A termékeny korban lévő nők a menstruációs vérzéssel minden hónapban vért (és ezzel együtt vasat) veszítenek. Egyes irodalmi adatok szerint esetükben a vasanyagcsere szinten tartására napi 10-18 mg vasbevitel is szükséges lehet.
A várandósok vasszükséglete jelentősen, a korábbi igény többszörösére növekszik (akár 25-30 mg is lehet naponta), amit táplálkozással már nem tudunk biztosítani. Ilyenkor már szükséges a gyógyszeres vaspótlás.
„De a sztorinak itt nincs vége – mondta Károly. – A fiunk élsportoló. Nagyon büszke vagyok rá, tehetséges kosárlabdázó, de nála is jelentkeztek a vashiányra utaló tünetek. Mivel az intenzív edzések megterhelik a szervezetét, a folyadékpótlás mellett a vas pótlására nem figyelt – ahogy mi sem. Az egyik edzés alkalmával rosszul is lett, nagyon megijedtünk. Vizsgálatok sora következett, majd kiderült, hogy a vasraktárkészlete erősen megcsappant. Tanult az esetből ő is, és mi is!” – mondta Károly.
A diétázóknak is vaspótlásra lehet szükségük napi szinten, de az élsportolók esetén ugyancsak kiemelten fontos a megfelelő vasbevitel, hiszen az intenzív izommunka több vasat igényel, a verítékkel pedig rengeteg értékes nyomelemet és ásványi anyagot veszítenek.
„Bogit pedig nem is említed?” – mondta Iza. Bogi a házaspár lánya, aki vegán életmódot követ, ezért neki is fokozottan kell figyelni a vaspótlásra, hiszen a növényi eredetű táplálékok kizárólagos fogyasztásával nem tudjuk biztosítani a vasszükségletünket, miután ezekből jóval kevesebb vasat képes hasznosítani a szervezetünk.
Tudtad? A gyors testi és szellemi fejlődés idején a gyerekek számára kiemelten fontos a vas, ugyanis ők hamarabb megszenvedik annak hiányát: a vashiányos gyermek fáradékony, nyűgös, fejfájós és étvágytalan lesz. A babák egészséges fejlődéséhez már a méhen belüli élet során is elengedhetetlenül fontos a vas, és ez születés után sincs másképpen, hiszen az idegrendszer fejlődése az első két életévben zajlik a legdinamikusabban.
Ha vaspótlásra szorulunk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemi vastartalmát: legalább napi 100 mg elemi vas beviteléről kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az abból hasznosuló, körülbelül 10-20 százaléknyi mennyiség ki tudja elégíteni a szervezet szükségletét.