Nem tipikus karriercél itthon egy fiatal lány számára, hogy Orr legyen, és mint azt Minya Viktória parfümőrtől megtudom, másutt sem jellemző. Az európai parfümkészítés művészete évszázadokon át apáról fiúra szálló, különleges kincse volt Franciaországnak, amit az elmúlt években kezdtek csak el megosztani a világgal, így hát Viktória a legjobbkor lapozott bele annak idején parfüm-enciklopédiájába.
Pályaválasztási tanácsadáson ritkán jön ki eredményül, hogy a parfümkészítést javasolják valakinek. Te mikor jöttél, rá, hogy ez lesz az utad?
Az aha-pillanat huszonévesen talált rám, de visszagondolva, voltak már jóval korábban is olyan momentumok az életemben, melyek ezt előrevetítették. Olyan 5-6 éves lehettem, mikor egy alkalommal, amikor apukám nyírta a füvet, megcsapott a levágott fű illata, és ez oly tökéletes módon keveredett számomra a tavaszi szél illatával, ami máig meghatározó élmény volt. Emlékszem, ahogy megfogalmaztam magamban a gondolatot, hogy ezt az illatot mindig érezni akarom, és biztos voltam benne, hogy egy ilyen illat másokat is tökéletesen boldoggá tesz.
megfogalmaztam magamban a gondolatot, hogy ezt az illatot mindig érezni akarom
Ezért kitaláltam, hogy kis üvegcsébe belecsavarom a levágott fű nedvét, de nyilván ez pár nap után megbuggyant, és a nagy tervemből semmi nem lett. Az azonban megmaradt bennem, milyen óriási hatással vannak ránk az illatok. A parfümök szeretete az évek során szenvedéllyé vált számomra, de sokáig eszembe sem jutott, hogy ezek készítésével is foglalkozhatnék.
Olyannyira, hogy ha jól tudom, egészen más pályára készültél.
A különböző művészeti ágak már gyerekkoromtól kezdve vonzottak. Kipróbáltam a fotográfiát, a táncot, az éneklést, a színjátszást is, szerettem volna, ha általuk valamilyen intenzív érzést váltok ki az emberekből. Szüleim azonban szerették volna, ha „rendes szakmám” is lesz, így középiskola után közgazdaságtant tanultam, és ekkor, az egyetemi évek alatt adódott rá lehetőségem, hogy az Erasmus programmal egy évig Párizsban tanuljak. Mindeközben komoly útkeresés is zajlott bennem, próbáltam kitalálni, mi az a terület, amiben hosszú távon is örömömet lelem. Ezért egészen különleges, spirituális élmény volt, mikor a karácsonyi szünetben esti olvasnivalót keresgélvén egy régi kedvencemet, egy parfüm enciklopédiát választottam, ami ezúttal egész másképp nyílt ki a kezemben, és egyből megragadta a szememet a bekezdés, ami a parfümőrökről szólt.
Egész addig soha nem gondoltam bele a parfümőrök munkájába, holott tényleg tudható volt rólam, mennyire rajongok a parfümökért. Iskola után folyton mentem szagolgatni őket, ha valahová utaztam, ki nem hagytam volna, hogy például a reptéren órákig próbálgassam őket. Ezernyi parfümöt ismertem már, de akkor, abban a pillanatban állt csak össze a fejemben a kép. Emlékszem, mennyire erőteljesen éreztem, hogy ez lesz az én utam. Ráadásul ez a párizsi tanulmányok idejére esett, és gondoltam, hol másutt lenne a legjobb parfümőrnek tanulni, ha nem Párizsban.
Minya Viktória parfümőr (Fotó: Maklári Tót Attila)
Bár workshopokat, kurzusokat sok helyen találhatunk a világban, hivatalos parfümőr iskolák csak pár helyen működnek Franciaországban, közülük is kiemelkedő a parfümgyártás szívében, Grasse-ban található intézmény. Egy ilyen képzés tandíja azonban akkoriban is több millió forintra rúgott, e ponton pedig végül jól jött a közgazdász végzettség.
Úgy alakult az életem, hogy az Erasmus képzést követően is Párizsban maradtam, ahol – mivel nem volt pénzem az iskola elvégzésére –, HR-esként helyezkedtem el. Négy évig spóroltam, hogy összejöjjön a grasse-i iskola ára, ahová persze be is kellett kerülni. Komoly túljelentkezés van, évente csak tizenhárom embert vesznek fel. Különböző tesztek mellett megnézik természetesen azt is, van-e az embernek affinitása az illatokhoz. Emlékszem, én a cédrusfát kaptam, amiről az jutott eszembe, olyan illata van, mint mikor kihegyezik a ceruzát.
Látni valakin, hogy valóban érdeklik-e az illatok, hogy szenvedéllyel fordul-e feléjük. Most, hogy már én is tanítok, látom a tanítványaimon, ki az, akinek csillog a szeme, mikor valamilyen nyersanyagba beleszagol, és ki az, akit teljesen hidegen hagy, mikor ezekkel foglalkozunk.
Tudni kell, hogy általánosságban nagyon elhanyagoljuk az orrunkat mint érzékszervünket, így mikor elkezd valaki intenzíven illatokkal foglalkozni, az elementáris hatással van rá. Szinte ittas, mámoros állapotban voltunk hónapokig, annyira magával ragadtak mindenkit az illatok. Érdekes volt számomra, hogy oly hirtelen felerősödött a szaglásom, hogy nemcsak a kellemes, de a kellemetlen illatok is sokkal feltűnőbbek voltak. Sokáig naponta ötször vittem le a szemetet, háromszor tusoltam, minden illatra, szagra sokkal érzékenyebben reagáltam.
Első parfümöd, a Hedonist már ekkor, a képzés ideje alatt formálódott. Milyen érzések alakították ezt az illatkompozíciót?
A Hedonist Grasse történetének, a parfümkészítés történetének megismerésével kezdődött. Egészen másként használjuk ma a parfümöket, mint több tíz vagy több száz évvel ezelőtt. Régen kiváltság volt parfümöt viselni, amikhez a legnemesebb nyersanyagokat gyűjtötték össze a világ minden pontjáról, készítőik pedig hét lakat alatt őrizték a receptúrákat. Ehhez képest manapság a parfüm egy általános, funkcionális termékké süllyedt; megmosom a fogam reggel, megfésülködöm és befújom magam, hogy ne legyek büdös.
Fontossá vált számomra, hogy valamiképp visszahozzam a parfümök aranykorát, ezért a nyersanyagokból is tudatosan nagyon szépeket válogattam össze. A Hedonistba nagyon sok nemes, de emiatt igencsak drága nyersanyag került bele, pláne ahhoz képest, amiket általában használni szoktak.
A másik dolog, ami hatással volt rám, az egy nemzetközi parfümverseny volt, amire úgy döntöttem, benevezek én is. A témáját az adta, hogy a virágok illata mennyire mást jelent a különböző kultúrákban. Másként érzékeljük a parfümöket attól függően, honnét származunk. Libanonban például úgy nőnek fel a gyerekek, hogy nem csak az illatukat érzik, de benne van a rózsa az ételekben is. Süteményekben, fagylaltokban, ezért ott a gyermekkorhoz, a kedvenc ízekhez, családi élményekhez kötik az illatát, míg Amerikában a rózsa szexi, buja illatnak számít. Iránban ehhez képest a temetkezési szertartás része a rózsa, ezért kifejezetten nem szeretik az ilyen parfümöket.
Számomra a narancsvirágnak van egy ilyen kettőssége, ezért választottam a Hedonist fő alapanyagául. Nyugat-Európában a személyes higiénia része ez az illat, ugyanis évtizedek óta létezik egy narancsvirág illatú termék, amit babaápoláshoz használnak, egész generációk nőttek fel rajta. Ehhez képest ha én megszagolom a narancsvirágot, számomra olyan illata van, mint egy királynőnek. Elkezdett tehát dolgozni bennem ez a gondolatkör, és egészen hamar biztossá vált, hogy a narancsvirág lesz az alap. Emellé került a jázmin, az osmanthus, csupa különleges, drága alapanyag. És végül megnyertem ezt a parfümversenyt, az ezzel hozott ismertség pedig a Hedonistot is elindította az útján.
Minya Viktória – Hedonist
Mai napig nagyon népszerű a parfüm, azt szokták mondani rá a vásárlóim, hogy afrodiziákum. Ami megjelenésekor biztosan a különlegessége volt a Hedonistnak, hogy 2013-ban nem léteztek olyan női illatok, amik ennyi, úgymond férfias alapanyagot tartalmaztak: sok benne a vetiver, a cédrus, dohány és rum is található benne.
Minya Viktória első parfümje, a Hedonist 2013-ban jelent meg, majd a rákövetkező években alkotta meg a Hedonist Rose, Hedonist Iris és Hedonist Cassis parfümöket. Mi több, 2014-ben Eau de Hongrie néven bemutatkozott tokaji aszús illata is, melyet például Amerikában a mai napig népszerű niche illatként tartanak számon. 2019-ben jelent meg legutóbbi illatcsaládja, a Hedonist Absolute, mint mesélte, ehhez elsőként nem is az alapanyagok, sokkal inkább a parfüm megjelenésével kellett szakítania.
Szépen lassan nőtt a család, a Hedonist Rose vagy Hedonist Iris azonban egészen más illatok voltak, inkább csak nevükben, megjelenésükben kapcsolódtak az eredeti parfümhöz. 2019-re aztán kikívánkozott belőlem egy sokkal extrémebb verzió, ez lett a Hedonist Absolute kollekció. Az eredeti illatoknál a kristályok miatt átlátszó parfümöt kellett csinálnom, ez akkor a koncepcióm nagyon fontos része volt, de éreztem, hogy ha elengedem ezt a kristályos vonalat, sokkal vadabb, bujább, sötétebb illatokat alkothatok. Érdekes, hogy végül nem teljesen ez lett belőlük. Bár a Hedonist Absolute valóban az eredeti illat merészebb, koncentráltabb változata, a Hedonist Rose Absolute és Hedonist Iris Absolute egészen új irányt jelöltek ki.
Mi inspirál egy-egy új parfüm megalkotására?
Összetett dolog, örök kérdés, honnan jön az inspiráció. Nekem általában több tíz ötlet van párhuzamosan a fejemben, aztán vagy túlélik az idő múlását, vagy nem. Akkor valósul meg valamelyikük, ha a teljes koncepció összeáll a fejemben arról, milyen üzenete legyen a parfümnek, milyen érzést váltson ki viselőjéből, de kapcsolódik még ehhez több más részlet is, egészen addig, hogy mi legyen a neve, a csomagolása. Átfogóan szeretem kezelni egy parfüm megalkotását.
Konkrétan az alsó karomban érzem, amikor már minden részlet összeállt, szinte feszít, hogy leírjam egy papírra.
A munka oroszlánrésze persze csak ekkor kezdődik. Több száz illatpróbán át vezet az út innen, hogy pontosan az az illat készüljön el, amit szeretnék.
Illatorgona
Minya Viktória Instagramjának gyakori szereplője egy különleges szentély. Illatorgonájáról van szó, melyről elárulta, a parfümőrök „alaphangszere”, igaz, nem mindenkinél ilyen látványos a megjelenése. Számára fontos volt, hogy alapanyagai ebben a klasszikus elrendezésben kapjanak helyet. Vannak illatok, melyek minden parfümőrnél standard megtalálhatók, egy illatorgonának azonban mindenki esetén szerves részét képezik azok a nyersanyagok, melyek az adott parfümőr munkáit meghatározzák.
Több ezer illatalapanyag létezik, van közülük olyan, amivel szívesebben dolgozol, mint a többivel?
Nagyon szeretem úgy általában az illatokat, amin éppen most dolgoztunk, ahhoz például kakaó kellett, szinte ájuldoztunk a munkatársammal a gyönyörtől, olyan csodás, a holland kakaóporra emlékeztető illata volt a nyersanyagnak. De szeretem a borsmentát, a barackot, nagyon szeretem az osmanthust, aminek olyan illata van, mint a baracklekvárfőzésnél az érett kajszibaracké. De egész nap tudnám sorolni őket.
Vannak nehezen kezelhető illatok?
Egy dolgot nem szeretek, a tárkonyolajat. Ételben nagyon rendben van, illatanyagként azonban kikészülök tőle, konkrétan émelygek, ha megérzem.
Felkérésre személyre szabott parfümök alkotásával is foglalkozol, volt azonban egy alkalom, mikor nem egy személy, hanem egy sütemény, sőt, több sütemény számára kértek fel parfümkészítésre.
Életem egyik legjobb kollaborációs együttműködése volt, mikor 2019-ben a Costes séfjével, Palágyi Eszterrel alkottunk közösen parfümöket az étterem három desszertjéhez. Azóta Eszterrel már más illatokon is dolgoztunk együtt, nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk.
A Minya Viktória x Costes illatok: a Costes Lépesméz desszertjéhez a Nid D’Abeille Zesté fantázianevűt, a somlói galuskához a Chocolat au Rhum megnevezésűt, míg az étterem almás pitéjéhez az Infusion à la Vanille illatot alkották Palágyi Eszter séffel (Fotó: viktoriaminya / Herendi Dániel)
Miért döntöttél úgy, hogy független parfümőrként építesz karriert?
Dolgoztam a karrierem elején cégeknél is, ezeken a helyeken azonban mindig jobban meg van kötve az ember keze. Sokszor készítettünk olyan kreációkat, melyeknél szigorúan megszabták, mennyibe kerülhet a koncentrátum kilogrammonkénti ára, ami nagyon jó gyakorlat, hiszen fontos, hogy egy parfümőr tudjon olcsó alapanyagokból is szépet alkotni, de engem a parfümkészítés nemesebb oldala érdekelt már a kezdetektől. Ez pedig megköveteli a különleges, emiatt drága alapanyagokat, amiket biztosan nem tudnék egy nagy cégnél használni.
A parfümömbe is beletettem a rózsa abszolútot, aminek ötezer euró az egységára, a rum szintén megtalálható benne, ami pont húszezer euró kilogrammonként. Ennek megfelelően lehet, hogy hozok olyan döntéseket is, amik üzleti szempontból nem a legmegfelelőbbek, de saját vállalkozásban megtehetem és ez nagyon jó, nagyon fontos a számomra. A saját illataim mellett egyébként dolgozok mások számára is, jellemzően kisebb márkáknak készítek parfümöket, de az alkotói szabadságomat, amíg csak van rá lehetőségem, nem szeretném feladni.
Minya Viktória: „Fontossá vált számomra, hogy valamiképp visszahozzam a parfümök aranykorát, ezért a nyersanyagokból is tudatosan nagyon szépeket válogattam össze” (Fotó: Mark Bobo)
Hogy tapasztalod, könnyebb nőként érvényesülni a szakmában?
Dehogy könnyebb! Bár ma már kicsit egyszerűbb a helyzet, mikor bekerültem a szakmába, abszolút a férfidominancia érvényesült. Az első munkahelyemen körülbelül ötvenen dolgoztunk, amiből volt három nő, kettő a könyvelésen és én. Nagyon nehezen fogadták el ezt a helyzetet, ráadásul nem is francia vagyok, így körülbelül ötször annyit kellett letennem az asztalra és megkockáztatom, ez még ma is így van. 2016-ban meghívtak Kínába egy parfümkiállítás megnyitójára sztárvendégként, ami úgy nézett ki, hogy voltam én, és még három középkorú, francia férfi. Ezt nagyjából így kell elképzelni. Pedig mára már sokat változott a helyzet, több nő dolgozik a szakmában, kezdenek rájönni, hogy a nők egy egészen új, különleges aspektust tudnak behozni, amit a parfümökben is érdemes megjeleníteni, de összességében még inkább csak a változások elején járunk.
Egy időben nagyon zavart ez a dolog, de aztán olvastam valahol: dolgozz annyit, hogy ne tudják ignorálni a munkádat. Megfogadtam, és a mai napig így teszek. Nagyon sokat dolgoztam és egy idő után valóban eljött az a pont, amikor már nem tudták semmibe venni, amit csinálok.
Ezután már csak félve teszem fel a kérdést, magyar származásod, vagy mondjuk úgy, nem francia származásod érintette negatívan a karrieredet?
Most már nem számít, de az elején úgy gondolom, sok dolgot befolyásolt. Akkoriban kezdett csak nyitni a francia parfümkészítő világ, azelőtt ez egy évszázadokon át, családon belül őrzött, apáról fiúra szálló dolog volt. Mostanra pedig a tanulók között találunk japán vagy spanyol diákot is, nem csak franciákat, de úgy érzem, kell még egy kis időnek eltelnie, míg ez igazán megváltozik.
Hogyan teltek az elmúlt hónapok számodra? A pandémia okozta bezárkózás miként érintett?
Franciaországban már a harmadik teljes lezárást pedzegetik, miközben mindenki nagyon belefáradt már ebbe a helyzetbe. Lekopogom, nálunk most mindennek ellenére egy jó periódus van, de kétségtelen, hogy a hozzám hasonló, független parfümházakat gazdasági szempontból is érintette a pandémia. Még úgy is, hogy szerencsére nem kellett bezárnunk, dolgozhattunk.
Inkább a hosszú távú hatásoktól tartok, ugyanis azt látom, hogy a nyersanyagokra, a beszállítókra is hatással vannak a korlátozások, látom rajtuk, hogy kétségbe vannak esve, miként változik meg a világ körülöttünk.
A parfümkészítés olyan, mint a költészet, amihez úgy gondolnám, kell az inspiráló, ihletet adó közeg. Van lehetőséged valamiképp szellemileg töltekezni?
Most sajnos minden be van zárva, nehéz így bárhová is mozdulni. Táncolok, elkezdtem ismét foglalkozni a színjátszással, de ezek jelenleg mind váratnak magukra. A művészetek iránti szeretetet megőriztem gyerekkoromból, amikor csak tehetem, olvasok, de mindezek csak a kislányom után jönnek a sorban. Ő négyéves, a munkaidő után vele foglalkozom, vele töltöm a napjaimat.
Kislányod érdeklődik az illatok iránt?
Amikor úgy dolgozom, hogy ő is itthon van, gyakran jön oda hozzám, szagolgatja őket. Nagyon aranyos, mert néha nem is az illatosított végét szagolgatja a papírcsíkoknak, mégis mondja, hogy érzi őket, tetszik neki. Mostanában kezdte pedzegetni, hogy készítsünk a nevével egy illatot, érdekes látni, ahogy apránként felfedezi ezt a világot.
Tervben van már új Minya Viktória illat?
Igen, de erről még részleteket nem szeretnék elárulni, személyes indíttatású az illat, és még úgy érzem, alakulnia kell hozzá, hogy meséljek róla.
