Ha már elmúltunk úgy nagyjából 25 évesek, borítékolható, hogy az arcápolásban egyre nagyobb hangsúlyt kap az anti-aging, ami 5-10 éves ugrásokban csak még előrébb és előrébb kerül a fontossági listán. Így telik meg aztán a piperepolc csilli-villi kozmetikumok tucatjával, amik akár még hatékonyak is lehetnek, feltéve, ha van köztük kettő, ami az otthoni anti-aging arcápolási rutin alapját képezi.
Első és legfontosabb: Fényvédelem
A helyzet az, hogy a milleniumi generációtól felfelé – vagyis nagyjából harminc felett – a magyar lakosság döntő része nem úgy nevelkedett, hogy az arcápolási szokások részét képezze a fényvédelem. Reprezentatív kutatással ezt alátámasztani nem tudom, de nézzetek csak körül ti is családi-baráti körben. Hányótoknak vannak olyan emlékei, hogy anyukátok kitartóan kente rátok a naptejet akkor is, ha nem a strandon voltatok? Hányan vannak körülöttetek olyanok, akik mióta emlékeztek rá, fényvédőznek? Én tinikorom nyarain simán elvoltam egy SPF 2-es napolajjal a déli tűző napon is. Kicsit ugyan megpirultam, de nem volt gond, másnapra szépen bebarnult és olyan szép színem lett nyár végére, hogy csak na. Most, húsz évvel később pedig pigmentfoltokkal tarkított kezem-lábam.
De ugorjunk a fülledt nyárról tovább, nézzük a tavaszokat, az őszi-téli időszakot. Emlékeztek rá, hogy fényvédőztétek arcotokat? Én sem. Mert nem csináltuk. Nem tudtuk, hogy kellene, nem mondta senki, és hát milyen hülyeségnek tűnik, hogy naptejet kenjünk magunkra, mikor a nap sem süt?
Csakhogy, ez nem hülyeség.
Kialakuló ráncaink 80 százalékáért a napsugárzás felelős, napsugárzás pedig éven át éri a bőrünket, még ha nem is egyformán olyan magas mértékben mint egy igazi nyári napon. Negatív hatásából azonban ez mit sem von le, a legtrükkösebb pedig az benne, hogy az eredmény nem egyből látszik. A ráncok szép fokozatosan jelennek meg, pigmentfoltok sem egyből lepik el a bőrünket, az, hogy száraz, alapvető jellemzője is lehet. Miközben telnek az évtizedek, és a sok kicsi sokra megy elve szorgos munkával szarkalábakat rajzol a bőrünkre.
Ekkor jönnek képbe a mindenféle ránctalanító krémek és kezelések, amik közt bizony szuperek is vannak. Csakhogy a tudatos anti-aging bőrápolás nem ott kezdődik, hanem a fényvédőzésnél. Ez az, amivel a legalapvetőbb módon előzhetjük meg, illetve tarthatjuk kordában a ráncok kialakulását. Ez az, ami stabil alapot jelent minden egyébnek, egész egyszerűen azért, mert olyan erős éven át a napsugárzás, hogy hosszú távon a legdrágább kence sem tudja ellensúlyozni annak negatív hatását.
Milyen fényvédőt használjunk?
Alapvetően két értéket szokás javasolni: ősztől tavaszig SPF30, nyáron pedig inkább SPF50 fényvédő javasolt, főként, ha sokat vagyunk a napon. A megfelelő fényvédőzésnek persze vannak szabályai, az például nagyon fontos, hogy legyen széles spektrumú, vagyis ne csak az UVB, UVA ellen is védjen. Mi is írtunk már róla, honnan ne hagyjuk le a fényvédőt, miként használjuk őket, hogy az elvárt hatással működjenek, vagy hogy mennyit várhatunk a sminktermékek fényvédelmétől, amiken szintén szerepel SPF érték. Alapvetően azonban a legfontosabb, hogy használjuk. Ahogy a Skin Cancer Foundation is írja (mert ugye bőrrákot is kaphatunk a napsugárzástól nem csak ráncokat),
a legjobb fényvédő az, amit minden nap használsz.
Anti-aging, pro-aging, mindenféle aging
Anti-aging helyett mostanság divatosabb a pro-aging kifejezést használni, egy egyszerű, de annál érthetőbb okból. Az anti-aging hagyományosan a bőr fiatalságának megőrzését hirdeti, és gyakran esik a kommunikáció abba a csapdába, hogy azon lamentál, miként tud bőrünk idősebb korban is hamvas huszonévesnek látszani. Ez azonban a fiatalságkultuszt erősíti, azt a téves gondolatot, hogy ha már “egy bizonyos korba” léptünk, a B ligába kerültünk, ahonnan esély sincs a fiatalabbakkal (és pusztán emiatt szebbekkel) felvenni a versenyt.
Ehhez képest a pro-aging nem állít fel menőségi sorrendet az évtizedek közt, hanem azt hirdeti, hogy minden életkorban hozzuk ki magunkból, jelen esetben bőrünk állapotából azt a legjobbat, legegészségesebbet, ami reálisan elvárható. És ha ezt már tudatosan, huszonévesen elkezdjük, garantáltan meg lesz az eredménye később is.
Bármelyik elv szerint is éljük az életünket, a kozmetikumok nyelvére lefordítva ugyanazt jelentik, ugyanazokat a hatóanyagokat érdemes használni.
Második lépés: Retinoidok
Ha túl vagyunk az első lépésen és szorgosan fényvédőzünk, jöhetnek az aktív hatóanyagok! Egész lista összeírható belőlük, mi minden van, ami hatásos lehet, olyan ez, mint a legó, kisebb-nagyobb építőkockákból dolgozunk, és ha jól csináljuk, stabil építmény lesz az eredmény. A lista elején azonba negyértelműen egy hatóanyagcsalád szerepel, aminek erejét nem legendák támasztják alá, hanem komoly kutatási eredmények, ezek pedig a retinoidok.
Szlengesítve a retinolról van szó, ezzel a szóval futunk majd össze itt-ott, ha utánaolvasunk a témának (mondjuk itt), de érdemes tudni, hogy többféle retinoid létezik, melyek mindegyike bizonyítottan anti-aging hatású, csak valamelyik kisebb, másik nagyobb mértékben. Hogy ne untassalak túlzottan titeket, maradjunk annyiban, hogy a konkrét hatóanyag a retinolsav, ami így “tisztán” egy nagyon erős, vényköteles gyógyszer hatóanyagnak minősülő szer, ami helyett a kozmetikumokba retinoidokat tesznek. Ezek a retinoidok típusuktól függően egy-két-három lépésben átalakulnak a bőrben retinolsavvá, így fejtik ki, immár kíméletesebb, de tagadhatatlan hatásukat.
Mire képesek a retinoidok?
- Kollagéntermelésre ösztönzik a bőr sejtjeit.
- Antioxidáns hatásúak, vagyis a meglévő kollagének lebomlását is lassítják.
- Segítik a sejtek megfelelő működését, az egészségesebb és jobb sejtek képződését.
- Serkentik több fontos bőrben lévő fehérje és vízmegkötő anyag termelődését.
Mindezt pedig igazolt módon, és olyan ügyesen, hogy bár létezhet otthoni anti-aging arcápolás nélkülük is, de minek?
Milyen retinolos készítményt válasszunk?
Ez attól függ, használtunk-e már ilyet, és milyen a bőrünk. Ha még kezdő retinolozók vagyunk, és/vagy érzékeny a bőrünk, akkor mindenképp egy kisebb koncentrációjú terméket válasszunk, számokra lefordítva ha konkrétan retinol van benne, akkor ez 0,1-0,3 százalékot jelent. Retinolból az 1 százalékos koncentráció már kifejezetten erősnek számít, amit csak azoknak érdemes kipróbálni, akik már régebb óta, értsd hónapok, évek óta retinoloznak, szépen váltottak mindig picit erősebbre, és nem jelentkezett irritáció e folyamat során. Köztes megoldást jelenthet a retinal, esetében egy 0,05%-os koncentráció is már kimondottan hatékonynak mondható, miközben jóval kisebb a kockázata, hogy bőrirritációt okoz, ha túlzásba esünk.
A gyengédebb változatokat akár minden nap használhatjuk, de mindig jobb, ha követjük a fokozatosság elvét és egy-két hét alatt érünk el erre a napi szintre. Az erősebb készítmények esetén azonban jobb, ha maradunk annál, hogy két-három naponta használjuk őket. Mindegyikre igaz, hogy este vigyük fel, a retinoidok ugyanis fényérzékenyek: nem a bőrünk lesz fényérzékeny, hanem az összetevő az, napfény hatására könnyen lebomlik, hatástalanná válik, így nem érdemes reggel alkalmazni. Másfelől, mivel serkentik a bőr felső rétegének megújulását, fontos, hogy napközben használjunk fényvédőt, hisz ettől picit érzékenyebbé válhat a bőrünk (nem egyből, nem mindenkinek, nem mindentől, de minek kockáztatni, ha másként is hatékony). A megfelelő fényvédelem persze retinol nélkül is alapvetés, innen indultunk.