A Barbie baba 1959-ben, a New Yorkban megrendezett észak-amerikai nemzetközi játékvásáron debütált a nagyközönség előtt zebracsíkos fürdőruhában, tűsarkú papucsban, lófarokba fogott hajjal. „Egy vegasi showgirl teste és egy elnök lányának arca” – írta akkor az újdonságnak számító, felnőtt nőt ábrázoló játék babáról a Los Angeles Times. Az ikonikus dizájn megalkotásában az ötletgazda Ruth Handler és a dizájner Jack Ryan mellett egy harmadik személynek is jelentős szerep jutott: ő volt Charlotte Johnson, a Barbie első ruhatervezője.
Ruth Handler volt a Barbie feltalálója, de Charlotte tette valósággá – mondják a divattervezőről, aki alkatilag is nagyon hasonlított egy Barbie-ra. Magas volt és szoborszerűen tökéletes alakkal rendelkezett, ami miatt úgy tűnhetett, mintha ő lett volna a játékszer modellje, igaz, ezt ő maga és a cég is határozottan tagadta.
Johnson a Barbie baba első kiadásához egy 22 darabos gardróbot tervezett. A játékszer üzleti tervét a borotva-borotvapenge modell inspirálta, vagyis, hogy add olcsón a borotvát, de drágán a pengét. Az első baba ára mindössze 3 dollár volt, a hozzá tartozó, külön megvásárolható ruhák és kiegészítők közül azonban több is ennél magasabb áron volt kapható.
Nem babaruhák
„Nem babaruhákat tervezünk, mint olyanokat, hanem miniatűr divatkreációkat, méretre szabva. Minden nagyon bonyolult, és mindennek rendkívül pontosnak kell lennie” – nyilatkozta még 1964-ben Johnson. A ruhatár már a kezdetektől fogva olyannyira alapja volt Barbie identitásának, hogy a testét is ennek megfelelően alakították, nem pedig fordítva. Charlotte a ruhák tervezése során ugyanis úgy ítélte meg, hogy bármilyen vékony is a ruhaanyag, a varrás során a derékvonalnál mindenképp vastagít, emiatt a baba újabb kiadásai még karcsúbb derekat, ezáltal még valószínűtlenebb testarányokat kaptak annak érdekében, hogy minél csinosabban álljanak rajtuk a ruhák.
1963-ban aztán egy újsághirdetésre jelentkezve csatlakozott Charlotte Johnson tervezői csapatához Carol Spencer, a Barbie hőskorának másik meghatározó divatkreátora, aki ezt követően közel négy évtizeden át dolgozott a Mattelnek, és számtalan legendás dizájn megálmodója volt.
A kreátorok 18 hónapra előre dolgoztak, az öltözékek tervezésekor tehát rá kellett érezniük arra, hogy mely stílusok lesznek eladhatóak másfél évvel később is, amikor az adott modell a boltokba kerül. A hétköznapi, utcai divatból, illetve a kifutói trendekből egyaránt merítettek, elutaztak a párizsi divatbemutatókra, de figyelemmel kísérték a popkultúra alakulását, a fiatalok által favorizált irányzatokat is. Mindezek szintéziseként készültek aztán az újabb és újabb outfitek.
„A Barbie több volt, mint az a kétdimenziós benyomás, amelyet egy divatmagazinból, fotókról vagy a képernyőről kaphattak. Babaként, különösen olyanként, amelynek az volt az egyik fő funkciója, hogy számtalan különféle ruhába lehetett öltöztetni, Barbie egyedülálló és új módon adta meg a gyerekeknek a divat intim, kézzelfogható élményét” – magyarázta Rhonda Garelick művészet- és dizájntörténet professzor az Omaha World Herald riportjában.
Az első divatinfluenszer
A Barbie baba gardróbja tehát mindig is igyekezett lépést tartani a korszellemmel és a trendekkel.
„Mindenféle ruhát készítettünk neki, hogy ténylegesen viselje, és hogy a gyerek játszhasson vele különféle helyzetekben. Minden öltözékének játékértékkel kellett rendelkeznie. A ’60-as években megjelent a nőmozgalom, aztán ott volt a Beatles, Elvis. Mindent követtünk” – fejtegette a The Washington Postnak adott interjújában Carol Spencer, aki szerint lényegében Barbie volt az első divatinfluenszer.
A baba 1967-ben kapott miniszoknyát, később trapéznadrágot, majd válltöméseket. A legjelentősebb fordulatot azonban a foglalkozásokhoz kötődő szettek bevezetése jelentette. A koncepciót 1972-ben kezdték tesztelni és Carol Spencer volt az, akinek az ötlete alapján megszületett az első orvosi köpenyt viselő Barbie baba.
A számítógépek kora előtt, Johnson és Spencer idejében a tervezési folyamatokat rajzok helyett elsősorban 3D-modelleken végezték.
„A csapat mindent kézzel csinált – a minták készítésétől, a szabáson át a miniatűr ruhadarabok varrásáig. Addig végeztünk módosításokat, amíg a Barbie a dobozba nem került” – mesélte Spencer, aki maga is elismerte, hogy a baba testalkata távol áll egy hús-vér emberétől, bár fokozatosan azért egyre inkább közelít hozzá.
Ahogy telnek az évek, a mi alakunk is változik és Barbie-é is. Az övé egyre életszerűbb
– jegyezte meg.
Amikor arról kérdezik, melyek voltak a kedvenc kreációi, Spencer a Jackie Kennedy inspirálta Crisp and Cool babát, illetve a Farrah Fawcett és Robert Redford által ihletett Barbie és Ken babákat említi, illetve az 1992-es Totally Hair Barbie öltözékét, melynek megalkotásakor Emilio Pucci stílusát imitálta. Ez utóbbi modell egyébként minden idők legkelendőbb Barbie babája lett, több mint 10 millió eladott darabbal.
Nem titkolja ugyanakkor azt sem, melyik ötlete bizonyult a legnagyobb melléfogásnak: a ’80-as évek elején a harisnyakötő újra divatba jött, ő pedig a Barbie baba számára is tervezett egyet, egy szexi fehérneműszett részeként. A cég akkori PR-vezetője, Jack Fox azonban megvétózta a dizájnt.
Charlotte Johnson 22 éven át volt a Mattel divatrészlegének vezetője, ám Alzheimer-kórja miatt 1980-ban kénytelen volt visszavonulni. 1997-ben hunyt el. Carol Spencer 1998-ban ment nyugdíjba. Ma már 91 éves, a kaliforniai Westwoodban él, a házában több száz darabból álló Barbie-gyűjteményt őriz.
„Ő volt a múzsám. Egy lány, aki mindig a vállamon ült, és mindent kritizált. Most nagyon élvezem a társaságát. A barátom lett” – fogalmazott.
A cikk elkészítéséhez használt források: Omaha.com, Washington Post, MPRnews, Mpls StPaul, AARP