II. Erzsébet királynő megnyitó beszédével hivatalosan is kezdetét vette csütörtökön a zömmel egykori brit gyarmatok alkotta, 53 tagországot számláló Nemzetközösség (Commonwealth) londoni csúcstalálkozója.
A modernkori Nemzetközösségnek csaknem hét évtizedes fennállása óta mindössze két vezetője volt: 1952-ben bekövetkezett haláláig VI. György király, azóta pedig leánya, a jelenlegi uralkodó.
A szervezet vezetői tisztsége nem örökletes, de II. Erzsébet királynő csütörtöki megnyitó beszédében egyértelművé tette, hogy szeretné, ha az édesapja, VI. György által 1949-ben megkezdett munkát „egy nap” legidősebb fia, Károly trónörökös folytathatná a Nemzetközösség élén. Erről a kérdésről várhatóan a londoni csúcstalálkozó pénteki zárónapján fog döntés születni.
Fotó: Toby Melville / POOL / AFP
A Nemzetközösség jelenlegi 53 tagállama közül az Egyesült Királyságon kívül további tizenötnek ma is II. Erzsébet királynő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányoknak, mint Tuvalu, és olyan földrésznyi kiterjedésű országoknak, mint Kanada és Ausztrália.
Kanada és Ausztrália – jóllehet, mindkét ország Nagy-Britanniától független parlamenti demokrácia – a világ két legnagyobb alkotmányos monarchiája, a brit korona formális fennhatósága alatt.
A Nemzetközösség messze a világ legnagyobb államközi szervezete: az 53 tagországban összesen 2,4 milliárd ember él, a világ összlakosságának csaknem a harmada, és a nemzetközösségi országok összterülete a Föld teljes szárazföldi területének negyede.
A földrajzi kiterjedést és a lakosságszámot ugyanakkor nem tükrözi a gazdasági súly: a tagországok együttes hazai összterméke (GDP) tízezer milliárd dollár, alig több mint a fele az Egyesült Államok 19 ezer milliárd dolláros éves GDP értékének.
