A kezdet kezdetén az nlc tisztán női lap volt, de ma már egyre növekvő férfi olvasótáborunk is van, aminek nagyon örülünk. Jó bizonyítéka ennek, hogy az olyan cikkeink, amik horgászatról szólnak, mindig jó sok olvasót vonzanak. Persze nem vitás, hogy vannak pecás nők is, de azért ők a horgásztársadalom igen csekély részét alkotják.
Nemrégiben ajánlottam a figyelmetekbe néhány príma horgásztavat, most pedig azoknak szeretnék ötleteket adni, akik a hazai folyókon, holtágakon is szívesen tesztelnék pecatudományukat. Én magam ugyan nem szoktam horgászni, viszont gyakori és lelkes kísérője vagyok a férjemnek, aki gyerekkora óta szenvedélyes pecás, úgyhogy most az ő tippjei következnek.
Az ötletadó nem a levegőbe beszél, gyakorlott pecás. (A szerző fotója)
Felső-Tisza vidék
Nyönyörű itt a táj, egészen fantasztikus a kanyargós, szabályozatlan Felső-Tisza, mi annak idején átmentünk a Huszti várig, és onnan csorogtunk kenuval Tokajig. Tiszabecs a csúcs, itt kristálytiszta a víz. A Tisza, különösen a Felső-Tisza egyébként híresen jó harcsázó hely.
És az egyik legfinomabb halunk, a kecsege is a Felső-Tiszán fogható. Kifejezetten folyami hal, 2015-ben az év hala is a kecsege volt. Mi Gergelyiugornyánál ettünk egyszer belőle isteni kecsegepörköltet, ami felejthetetlen élmény volt.
A Tisza alsó szakaszán, Szeged környékén is remekül lehet harcsázni. Ezeket a halakat kuttyogatással hívják, egy kuttyogó hangot imitálva hergelik kapásra a harcsákat. Van is ilyen harcsafogó verseny.
A Körösök is sok meglepetést tartogatnak
Klassz a Körösök vidéke is, rengeteg szép holtág, csatorna van errefelé, sok a király horgászhely. Csodálatos a három Körös (Fekete-, Fehér-, Sebes-Körös) összefolyása is. Nyugodt, lassú folyású, tiszta vizek ezek, nem meglepő hogy nyüzsögnek a halak benne – keszeg, ponty és méretes amúrok is bőven akadnak itt horogra.
A Körös-vidék mesebeli atmoszféráját nehéz szavakba önteni. (Fotó: www.gyomaendrod.com)
Mosoni-Duna
Mindenképp szólni kell a Duna déli fattyúágáról, a Mosoni-Dunáról is, ami Szlovákiában ágazik ki a Dunából, és végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán, Győrnél pedig beleömlik a Rábca és a Rába. A Mosoni-Dunán evezni is nagy élmény a felső része vadvíznek számít. A táj roppant vadregényes, a kanyargó folyó érintetlen völgyei gyönyörűek. Errefelé rengeteg a kisebb testű ragadozó hal, amit élmény kifogni. Ilyen a domolykó, a balin és a kősüllő. Ha egy ilyen hal akad horogra, az rendesen megdolgoztatja a pecást.
A Mosoni-Duna vadregényes tája nemcsak a horgászok szívét dobogtatja meg. (Fotó: Wikipedia)
Budapesttől délre
Ha lejjebb haladunk a Dunán, a tassi zsilipnél érdemes elidőzni. Itt vízesésszerűen zubog le a víz, felúsulva oxigénnel, amit imádnak például a süllők.
A zsilipnél oxigénnel töltődik fel a lezúduló víz (Fotó: Wikipedia)
A rablóhalak szerelmeseinek igazi horgászparadicsom ez. Süllőt, kősüllőt rengeteget lehet fogni a zsilip utáni részen – pergetve és mártogatva is. Ugyanakkor könnyű zsákmány a rengetegféle keszeg, ami itt nagy tömegben fordul elő – például a karaikakeszeg, a dévérkeszeg és a kárász.
És végül egy kuriózum
Az igazi pecafüggök számára nagy élmény lehet a menyhalazás, amikor éjszaka, a legnagyobb hidegben a fejlámpa fényére hagyatkozva menyusozunk. A menyhal sajnos csak ilyenkor harap – télen, amikor épeszű embernek eszébe sem jutna horgászni. Az ok, hogy ez a halacska még a jégkorszakból maradt velünk, és amikor felmelegszenek a vizek – bármilyen furcsán hangzik – nyári álmot alszik. Menyhalazásra a Duna kiszélesedő szakaszai a legalkalmasabbak, akár a főváros környéke is. A menyhal egyébként 30-60 centis állat, a tőkehalfélék egyetlen édesvízi képviselője. Húsa gyönyörű fehér és nem szálkás, a horgász.hu szerint mája pedig igazi csemegének számít.
