Elég csak belépni valamelyikközösségi oldalra, hogy az embernek azonnal elmenjen az életkedve. Mindenki panaszkodik – jellemzően jogosan – vagy gyűlölködik, de ha még nem is keressük aktívan a negatív dolgokat, akkor sem nehéz olyasmivel találkozni, amitől egy picit rosszabbul érezzük magunkat. Több mint egy éve tombol a járvány, röhejesen akadozva halad az oltás, közben minden zárva, a lakást persze egyébként sem nagyon hagyja el, aki teheti. Ez a kiindulópont és akkor még nem beszéltünk politikáról, gazdaságról, társadalmi egyenlőtlenségekről, az erőszak és a zaklatás különböző formáiról.
A hasonló hírek láttán tényleg kedve támad az embernek hozzá, hogy elmeneküljön a civilizációból és valami csendes, nyugodt helyen húzza meg magát, amíg vége nem lesz ennek az őrületnek. Persze, most utazni sem lehet, így tényleg csak az ábrándozás marad a megoldás, hogy legalább a képzeletünkben elrepülhetünk innen jó messze. A fantázia-utazást legfeljebb az internet segítségével turbózhatjuk egy kicsit, mert legalább fotókat és videókat még otthon is lehet nézegetni.
Hasonló hangulatba kerülve nem nehéz olyan helyek után vágyakozni, ami tényleg mindentől távol esik és lehetőleg egy maroknyi embernél több nincs is a környéken. Lássuk, hova lehetne elmenekülni a világ elől!
A Világvége-sziget
Akár rögtön itt abba is hagyhatnánk a felsorolást, a brit fennhatóság alá tartozó Tristan da Cunha ugyanis a világ legizoláltabb településének címével büszkélkedhet. Szó szerint értendő ez, az alig fél csepelnyi szigetecske ugyanis az a lakott terület, amely a világon a legtávolabb található a legközelebbi településtől. Olyan messze van mindentől, hogy az itt élőkhöz akkor vannak a legközelebb más emberek, amikor az ISS nemzetközi űrállomás elrepül a fejük felett, mert akkor „csak” körülbelül 400 kilométerre vannak a lakóktól más emberek is.
A sziget annyira messze esik minden mástól, hogy a lakói például arról sem értesültek, hogy 1914 és 1918 között lezajlott az első világháború – lásd kapcsolódó cikkünket. A teljes lakosságszám 250 fő körül alakul, de ez csak becslés, ugyanis a 2016-os népszámlálás óta nem tudják pontosan, hogy hányan élnek a szigeten, 2019-ben 246 főre saccolták a csodálatos nevű Edinburgh of the Seven Seas nevű főváros – amely a sziget egyetlen települése – lakosságát. Még az internet-hozzáférés is csak korlátozott sávszélességű, mert Tristan nagyon messze esik a komolyabb gerinchálózati kábelektől, így ideális annak, aki csendre és nyugalomra vágyik. Bónuszként a szigetre nem is jutott el a koronavírus.
Észak-ausztrál krokodilok, szevasztok!
Ausztrália kontinentális részének legészakibb pontján található a Cape York-félsziget, ahol csodás táj és még csodásabb tengerpartok várják, aki esetleg ide látogatna. Fürdőzésről nagyon nem lehet szó, a környéken ugyanis hemzsegnek a krokodilok, cserébe a turistahadtól sem kell tartani. Cape Yorkot ugyanis kizárólag terepjáróval lehet megközelíteni, de így is 28 óráig tart az út a legközelebbi nagyvárosból, Cairnsből.
A technológia csúcsát itt a Paterson távíró-állomás jelenti, ezzel pedig be is fejeződött a civilizációs csecsebecsék listája. A régiót öt bennszülött ausztrál törzs birtokolja, ők foglalkoznak az ide tévedő turistákkal. Aki vállalja a kényelmetlenségeket, annak csodálatos természeti élményekben lehet része, ebben a térségben található ugyanis Ausztrália legnagyobb érintetlen vadonja, ahol az esőerdőktől a szavannán át a mangrove mocsarakig tart a kínálat. Érdekesség, hogy a XX. század nyolcvanas éveiben kereskedelmi űrkikötőt terveztek a Cape York-félszigetre, végül azonban finanszírozási problémák és a bennszülött őslakosok tiltakozása miatt a tervet elvetették.
Brian Harradine Ausztrália független szenátora a Cape York-i benszülött törzzsel táncol (Fotó: WILLIAM WEST / AFP)
A világ leghidegebb lakott települése
Aki nem bírja a hőséget, jól teszi, ha Oroszország keleti részén kezd el nézelődni úti célok után. Itt található ugyanis a leghidegebb átlaghőmérsékletű lakott település, a 462 lakosú Ojmjakon. Különleges mikroklímájának köszönhetően rendkívül hideg van egész évben és gyakran havazik. A legenda szerint télen a helyiek éjszakára sem állítják le az autóikat, különben reggel már be sem bírnák indítani azokat. A kisgyerekes szülőkre is gondolnak, az iskolát ugyanis csak akkor zárják be, ha a hőmérséklet -55 (!) Celsius fok alá csökken, de a már-már trópusinak tűnő mínusz 20-30 fokos időben még simán mehet a gyerek a suliba!
A nagy hideg miatt a mezőgazdaság ismeretlen kifejezés errefelé, a lakók főleg rénszarvashúst és fagyasztott halat fogyasztanak, de helyi jellegzetességnek számít a lóvérrel (!) tálalt makaróni is. Vezetékes víz sincs minden házban, mert egyszerűen elfagynának a csövek, ezért az ilyen helyen lakók a ház mellett álló bódéban intézik az anyagcserét, brrrrr.
Fotó: Marcin Blenski/TASS/Sipa USA
Húsvét-sziget
A jellegzetes szobrairól ismert sziget Chile fennhatósága alá tartozik, körülbelül 3300-an lakják. Megközelíteni nem túl egyszerű, mert szűk 3700 kilométert kell utazni Dél-Amerikából, hogy elérjük a partot. Egyetlen légitársaság repül csak ide, így sok turista hajóval érkezik, hogy megtekintse a mintegy 900 hatalmas szobrot, amit az egykori őslakosok emeltek.
Fotó: Thomas Griggs/Unsplash
Pitcairn-szigetek
A brit fennhatóság alá tartozó aprócska szigetcsoport tavalyi becslés szerint körülbelül 50 ember otthona. A régió négy szigetből áll, amelyek több száz kilométerre esnek egymástól, összesített területük pedig mindössze 47 négyzetkilométer, amely körülbelül négyszer akkora, mint Budapest XIII. kerülete. Reptér nincs, így a megközelítése kizárólag vízi úton lehetséges: 32 órás hajóúttal lehet eljutni a szigetekre.
Az idelátogatók főleg az élővilág csodáiban gyönyörködhetnek, mivel 2015-ben a brit kormány itt jelölte ki az eddigi legnagyobb tengeri rezervátumot, de a madarak rajongói számára is tartogat ínyencségeket a szigetcsoport, több olyan fajt is megfigyeltek, amelyek kizárólag itt találhatóak meg a bolygón.
A csillagászat iránt érdeklődők számára is fontos hely Pitcairn, 2019-ben ugyanis úgynevezett fényrezervátumot jelöltek ki a szigeteken, ami azt jelenti, hogy az alacsony fényszennyezés miatt kiválóan meg lehet figyelni a világűr szépségeit.
Egy röpke 32 órás hajóút és meg is érkeztünk Pitcairnre (Fotó: Getty Images)
A megközelíthetetlen alaszkai város
Az alaszkai Barrow-hoz, vagyis a 2016 óta Utqiagviknak nevezett városhoz egyetlen út sem vezet, a településről kivezető földutak is hamar véget érnek a rengetegben. Kizárólag repülővel lehet ide eljutni a legészakibb amerikai állam legnépesebb városából, Anchorage-ből. Aki ide készül, számítson rá, hogy télen több mint két hónapig teljes a sötétség, a távolság miatt pedig minden rendkívül drága: egy üveg mogyoróvajért például több mint 3000 forintnak megfelelő dollárt is elkérhetnek.
Távoli mivolta ellenére viszonylag pezsgő kulturális élete van: februárban a Kivgiq nevű fesztivál során ünnepelték a bálnavadászok a bőséges zsákmányt. Szerencsére ma már tényleg inkább kultúrfesztnek számít. Áprilisban a Piuraagiaqta nevű tavaszi fesztivál során azt ünneplik a helyiek, hogy a jégtakaró megnyílik és lehetővé válik a hajózás. Július negyedikén, amikor az amerikaiak a függetlenség napját ünneplik, Utquiagvikban az Eszkimó Játékok nevű különleges sportrendezvényre kerül sor, amelynek december 26. és január 1. között lezajlik egy Qitik nevű második fordulója is.
Fotó: Getty Images
A kimondhatatlan nevű grönlandi település
Akárcsak Utqiagvik, a nyelvtörő nevű grönlandi Ittoqqortoormiit is olyan távol esik mindentől, hogy csak légi úton, helikopterrel lehet megközelíteni, legalábbis az év 9 hónapjában, amikor a jégtakaró megakadályozza a hajók kikötését. Lakossága tavalyi adatok szerint 345 főre tehető, akik nagy része fókavadászatból tartja fenn magát. A kisváros másik fontos bevételi forrása a turizmus, viszonylag sokan utaznak ide ugyanis azért, hogy lássák a sarki fényt.
Érdekesség, hogy a várostól hét kilométerre található egy másik település, Uunarteq, amely azonban lakatlan, csupán egy régi meteorológiai állomás és egy telegráf-adó található itt. Az utolsó család 2004-ben költözött el innen, azóta Ittoqqortoormiit lakói használják az elhagyott házakat, nyaralóként.
Kerguelen-szigetek
Az Afrika legdélebbi pontjától mintegy 3200 kilométerre fekvő szigetcsoportot csak hajóval lehet megközelíteni, de így is négy napig tart az út. A szigetcsoport mintegy 6216 négyzetkilométeren terül el és 300 kisebb földdarabból áll. A gleccserek által övezett szigeteken nem túl barátságos az időjárás: az év 365 napjából 300 napon eső, havas eső vagy havazás várható. A lakosság többségét pedig francia kutatók teszik ki, mellettük egy 45-100 főből álló katonai különítmény teljesít szolgálatot a szigeteken.
Az élővilág egyik legérdekesebb képviselője az úgynevezett Kerguelen-káposzta, amely csak itt található, kiváló C-vitamin-forrásnak számít. Az állatvilágot főként rovarok, madarak és fókák alkotják, de a legnagyobb, Grande Terre nevű szigeten jelentős macskapopuláció él. A macskák ősei a korai felfedezők hajóin érkeztek és túlszaporodásukkal kis híján ökológiai katasztrófát idéztek elő.
Kleopátra fürdője
A Szíva-oázis egy varázslatos, szinte megközelíthetetlen zöld folt a sivatagban, amely 18 méterrel a tengerszint alatt található. Mivel Kairóból öt órányi buszozással lehet csak megközelíteni, a turisták java része elkerüli. Pedig érdemes ellátogatni ide, a pazar panorámáért, vagy épp a Kleopátra fürdőjének nevezett természetes forrásért, amelyben meg is lehet mártózni, de több mint 200 további forrás vizét is lehet élvezni, akad köztük forró és hideg vizű is. A gasztronómiai élvezeteket a helyi termesztésű datolya és olíva jelenti, az igazán kalandvágyók pedig éjszakázhatnak is a sivatagban, a sárból és sóból épült öko-kunyhók egyikében.
Panoráma a Szíva-oázisra (Fotó: Getty Images)
A világ teteje
Így is nevezik a tibeti Changtang régiót, amely 1,2 és 2,7 kilométeres tengerszint feletti magasságon, a Tibeti Fennsíkon található. Ha valahol, itt igazán könnyű elkerülni a turistákat, már csak azért is, mert külföldiek eleve csak engedéllyel léphetnek be ide, az engedélyért pedig több ezer dollárt kell fizetni. Cserébe szinte egészen szürreális tájban lehet gyönyörködni, aki pedig nagyon szerencsés, az a hatalmas jakok mellett megpillanthat egy-egy vadászó hóleopárdot is. Az itt élők java része nomád életmódot folytat, sátrakban laknak és a legelő állatokkal együtt vándorolnak.
Kőből, téglából épült házakat alig látni, azok java része a módosabb gazdák pajtájaként szolgál leginkább. Innen származnak az úgynevezett Pashmina kecsék, amelyeknek a rendkívül finom kasmírgyapjút köszönhetjük. Itt található a Tso Moriri nevű tó, amely ötször akkora, mint a Velencei-tó. A világ egyik legmagasabban fekvő tavának számít, 4522 méteres tengerszint feletti magasságával.
Pashmina kecsék a tibeti Changtangban (Fotó: Getty Images)
A Déli-sark állandó lakosai itt élnek
Meglepő, de a Déli-sarkon nemcsak kutatóállomások találhatóak, hanem két lakott település is. Ennek egyike, a Villa Las Estrellas ugyan gyakorlatilag a György király-szigeten, azaz a Déli-Shetland-szigetek legnagyobbikán található, 120 kilométerre Antarktisz partjaitól, de ezt a földrajzi szempontból elenyésző távolság, főleg, ha hozzátesszük, hogy a terület az Antarktiszi Megállapodás hatálya alá tartozik.
A chilei fennhatóságú településen telente 80, nyaranta 150 ember él. A falucskának van saját iskolája, temploma, könyvtára sőt, edzőterme is. A chilei légierő egy apró kórházat is fenntart itt, ahol egy orvos, egy ápoló és két ágy szolgálja a helyiek gyógyulását. Emiatt mindenkinek, aki ide szeretne költözni, ki kell vetetnie a vakbelét, hogy ne terhelődjön túl a helyi egészségügy. A szigeten egyetlen fő által üzemeltetett bank is működik, az iskola három darab számítógépén pedig internetezni is lehet.
A világ legfurább fáinak szigete
Az Ádeni-öbölben található Socotra sziget valóságos metropolisznak számít a fentiekhez képest, ugyanis mintegy hatvanezren lakják, de annyira elmaradott, hogy az első aszfaltozott utat csak 2011-ben építették meg. Érdekesség, hogy a fővárosát, Suq-ot 1507-ben az a Tristão da Cunha foglalta el, akinek a nevét a Világvége-sziget is viseli.
Még több varázslatos úti cél az nlc-n:
- 5 európai szellemváros, amik tudnának miről mesélni
- Hajmeresztő szállások a nagyvilágból
- 3 csodaszép, rejtett templom Magyarországon
