Bár a nyár az önfeledtebb hónapokat jelenti, vannak, akik valamilyen oknál fogva nem tudják élvezni ezt az időszakot, sőt, a közösségi médiában zajló nyári fotódömping miatt még sötétebben láthatják a helyzetüket.
Boldog nyaralásban az Instagram népe
Itt a nyár, érkeznek a nyaralásokról, lebarnult testekről, jachtokon feszítő celebekről készült fotók a közösségi médiában. Ha te éppen nem valami hasonlóban vagy, nagy eséllyel egyre rosszabbul kezded érezni magad görgetés közben, szürkébbnek, sivárabbnak látod a saját nyári hétköznapjaidat. Nem véletlenül.
„Nyáron a közösségi média tele lesz napbarnított családokkal csodálatos helyeken, akik a képek alapján mind nagyon jól érzik magukat. Nem fognak képeket posztolni a veszekedésekről, a sorban állásról, a kimerültségről, a rovarcsípésekről és a sikoltozó gyerekekről” – mondja Dr. Clare Morrison, háziorvos és a MedExpress orvosi tanácsadója a Healthline-nak, arra utalva, hogy a közösségi média többnyire a boldog s szép pillanatokat domborítja ki.
„Ha másokhoz hasonlítod magad az ő közösségimédia-posztjaik alapján, akkor az összehasonlítás miatt alkalmatlannak és alacsonyabb rendűnek fogod érezni magad. Ez ronthatja az önbizalmadat és az önbecsülésedet, ami esetleg depresszióssá is tehet” – mondja a szakember, hozzátéve, nem szabad azt elfeledni az Instagram bugyraiban kószálva, hogy amit mások posztolnak, az nem bizonyíték arra, hogy boldogok vagy teljesen életet élnek. Sőt.
Jobb, ha tudatosítjuk magunkban, hogy a közösségi média nem más, mint a valóság szűrt, szerkesztett változata.
Persze, előfordulhat, hogy egyesek őszintén posztolnak a rossz vagy zűrös pillanataikról is, de ez még akkor is csak egy kis betekintést nyújt arra, mi is történik velük valójában. Egyetlen fotó vagy pár másodperces videó ugyanis nem képes megragadni az élet komplexitását, és még így is jobb színben tűnhet fel más problémája, mint amennyire sötét árnyalatú az a valóságban. Mindezt pedig azért fontos tudni, mert ahogy azt egyes tanulmányok is igazolják, a közösségi médiában látott hamis világ negatívan hathat a mentális állapotunkra.
Egy 2018-as tanulmány szerint azok a felmérésben résztvevők, akik napi 30 percre csökkentették a közösségi médiahasználatukat, arról számoltak be, hogy összességében javult a közérzetük, és észrevehetően csökkent a depresszió- és a magányérzetük. Persze, ha benned nem generál rossz érzést, hogy mit posztolnak mások, az nagyszerű. Azonban, ha úgy érzed, hogy a közösségi médiában való szörfözés szorongást, szomorúságot okoz, akkor lehet, hogy ideje átértékelni, biztos jó-e neked, ha sok időt töltesz az alkalmazások pörgetésével, és nézegeted Vajna Tímea és más celebek posztjait.
A szakemberek szerint a nyári posztdömping több okból is problémás lehet, főleg azoknak, akik alapvetően is hajlamosak a depresszióra, vagy valamilyen lelki, esetleg önértékelési problémával küzdenek. Negatív spirált indíthatnak el a fürdőruhás fotók, amelyek a nyáron tömegével bukkannak fel, főleg az Instagramon. Ilyenkor az influenszerek és a celebek is ontják magukból a posztokat: a legjobb nyaralós helyekről csekkolnak be, tökéletes testben, tökéletes outfittel, a fotók alapján a nyaruk csodálatos, és minden pillanatát élvezik. Ez a jól megkomponált képi világ, némi luxussal fűszerezve érthető módon sok emberben frusztrációt okozhat. Azoknak pláne rossz érzéseket generálnak, akik épp a lakásukban pihegnek a hőség alatt, esetleg nem mernek strandra menni az elégtelen önbizalmuk miatt, vagy nincs anyagi forrásuk elmenni nyaralni. Az egymást követő nyári élmények, pillanatok fotói felnagyíthatják azokat a hiányérzeteket, amelyek jelen vannak az életükben.
„Az a veszélyes benne, hogy ugyan rengeteg saját, csodálatos terved lehet, de a közösségi média rámutat rengeteg olyan dologra, amit nem csinálsz, és ez hihetetlenül nehéz gondolatokat és érzéseket generálhat benned” – ezt már Victoria Tarbell, okleveles mentálhigiénés tanácsadó mondta a Healthline-nak. Ilyenkor megjelenhet a FOMO jelensége, vagyis a „fear of missing out”, ami magyarul annyit tesz, „félelem a kimaradástól”. Karácsony környékén is felbukkan, amikor az offline és az online térben egyaránt elborít mindent a családi idill, meghittség és a boldogság idealizált képe. Hatásukra hajlamosak vagyunk a saját életünket rosszabbnak látni, és ez bizony megjelenik nyáron is, amikor a közösségimédia-felületeket görgetve úgy érezhetjük, hogy mindenki más szórakozik és nyaral, csak mi nem, az életünk unalmasnak, szürkének, boldogtalannak látszik a posztolókhoz képest. Ez különösen veszélyes lehet az egyébként is szorongókra, ugyanis a nagy meleg megemeli a rájuk jellemző, amúgy is szapora szívverést, ami a hőségben elég erős rosszullétet, szédülést, fej- és gyomorbántalmakat okoz.
Tarts távolságot!
A közösségi médiával szezontól függetlenül érdemes bizonyos távolságot tartani, ugyanis a korrelációs adatok azt mutatják, hogy a közösségi média használata és a depresszió közötti kapocs elég egyértelmű. A legnagyobb és legalaposabb kutatások például arra jutottak, hogy azok a kamaszok, akik több időt töltenek a közösségi oldalakon, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak vagy boldogtalanok.
Tükröm, tükröm, rajtad miért nincs filter?
A social média nyári fotó-dömpingje nemcsak a FOMO hatást válthatja ki, hanem az önértékelésre is rossz hatással lehet, hiszen rengeteg bikinis kép jelenik meg ilyenkor a hírfolyamban, a tökéletes fajtából. Amikor olyan fotóval találkozol, amely miatt kényelmetlenül érzed magad, mert a te tested nem olyan, mint a lebarnult influenszernek, fontos szem előtt tartani, hogy ez a valóság kilúgozott változata. Nem mondunk azzal újat, és te is biztos jól tudod, hogy a közösségi média és a különböző appok lehetővé teszi az emberek számára, hogy egy sor lehetőség közül a legjobb fotót tegyék közzé, és addig szerkesszék azokat, amíg az meg nem felelnek egy idealisztikus képnek. A legtöbb tehát köszönőviszonyban sincs a valósággal, és a saját magaddal való összehasonlításuk teljesen felesleges, ráadásul csak negatív hatással lesz a mentális jólétedre.
Főleg azokra veszélyes ez, akik az önbecsülésükkel küzdenek, és az évnek ebben az időszakában jobban ki vannak téve annak, hogy szorongjanak vagy aggódjanak a megjelenésük miatt.
A legtöbb, amit tehet ilyenkor az ember, ha egy kicsit kiszakítja magát a közösségi médiából. Nem kell feltétlen törölni a fiókot, de az fontos, hogy korlátozzuk az időt, amit szkrollozással töltünk. A szakemberek szerint ugyanis, amint nem a telefon szűrt valóságához kapcsolódsz, máris tisztábban fogod látni a helyzetedet és önmagadat, így könnyebben hangolódsz rá majd azokra az emberekre, helyekre és dolgokra, akik és amelyek valóban boldoggá tesznek. Amennyiben nem teszel így, és napi több órát kínzod magad az Instagramon és a Facebookon, könnyen eljuthatsz odáig, hogy a FOMO-jelenség, és az önértékelésedre ható negatív hatások miatt a nyári depresszióba sodródsz.
Fotó: Kylie Jenner Instagram
Persze a környezeti hatásokon túl genetikai tényezők is szerepet játszhatnak (a szervezet cirkadián ritmusát megzavarja, hogy hosszabbak a nappalok és tovább van világos) abban, hogy felborul a napok addig megszokott egyensúlya és kialakul a nyári depresszió. Utóbbi nem egy trendi kifejezés, hanem egy létező fajtája a szezonális affektív zavarnak (SAD), ezért ugyan olyan komolyan kell venni, mint a depresszió többi fajtáját. Fontos figyelni rá, mert problémákat okozhat a munkában vagy az emberi kapcsolatokban, és jócskán megnehezítheti a mindennapokat. A számok azt mutatják, hogy a nyári depressziótól szenvedők aránya viszonylag elenyésző, 10 százalékos azokhoz képest, akiknek a téli hónapok alatt rosszabbodik az állapotuk. Ha viszont azt nézzük, hogy egy Eurostat-felmérés szerint Magyarországon a 18 év feletti lakosság 10,5 százaléka vallja magát depressziósnak, a világon pedig közel 300 millió embert érint a betegség, akkor láthatjuk, hogy milyen sok embert érint.
Milyen tünetekre figyelj?
Gyanakodhatsz, ha kielégíthetetlen alvásigénnyel küzdesz. A hosszabb nappalok miatt kevesebb órát tölthetünk alvással, ezért fáradtabbnak érezzük magunkat és túl sokat pihenhetünk napközben. A túlalvás viszont csökkentheti a napfénnyel való érintkezés mennyiségét is, ami szorongáshoz és depresszióhoz vezethet, és ezzel elindul egy ördögi kör, mivel a depresszió is megnehezítheti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Aztán megjelenhet a fentebb említett FOMO jelenség miatt a stressz, a szorongás, a kudarc érzete, a befelé fordulás, az elzárkózás másoktól. Az energiahiány, a kimerültség, esetleg a belassultság vagy izgatottság is gyakori tünete a depressziónak, és intő jel lehet az is, ha azon kapjuk magunkat, hogy olyan apróságok is felbosszantanak, amelyekre normálisan ügyet sem vetnénk. A tünetek észlelésénél érdemes szakemberhez fordulni, és segíthet a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, a közösségi médiából való kicsekkolás, valamint a sport, ami elősegíti az agy pozitív változásait, mivel mozgás közben endorfin szabadul fel, ami boldogságérzettel tölt el.