nlc.hu
Utazás

Európa időjárás-katasztrófái

„Felrobbantak a fák a hidegtől” – időjárás-katasztrófák az elmúlt századokból

Az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák 83 százalékkal ugrottak meg az elmúlt 20 évben.

Németországban az elmúlt évtizedek legnagyobb természeti katasztrófája pusztított a múlt héten. Az áradásokban legkevesebb százhatvan ember vesztette életét, és továbbra is több mint százhetven embert tartanak nyilván eltűntként. Az áradások Belgiumot és Hollandiát is sújtották. Egyes helyeken annyi eső esett le egyszerre, amennyi kétszáz évente egyszer, egész települések kerültek víz alá. Eközben egyre többen beszélnek arról, hogy a mostani természeti katasztrófa oka a klímaváltozásban keresendő, és szakértők is azt mondják, a jövőben egész Európában sokkal többször fordul elő majd nagy mennyiségű csapadékképződés, kevesebbszer közepes vagy alacsony vízmennyiséggel járó csapadékhullás. Ideje lenne tehát nagy hangsúlyt fektetni a klímavédelemre.

Az ENSZ nemrégiben készült jelentése szerint az elmúlt 20 évben megdöbbentően emelkedett a szélsőséges időjárási események száma, amelyek főként a globális hőmérséklet emelkedése és más éghajlati változások okoztak. 2000 és 2019 között 7348 súlyos természeti katasztrófa történt világszerte, 1,23 millió ember halálát okozva és 2,97 billió dolláros globális gazdasági veszteséget eredményezve. Összehasonlításképp: az előző 20 éves periódusban, 1980 és 99 között 4212 természeti katasztrófa volt, 1,19 millió emberéletet követelve, 1,63 billió dolláros gazdasági veszteséget okozva. Ennek a növekedésnek a nagy része – jegyzi meg a jelentés – az éghajlatváltozásnak tulajdonítható. Az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák 83 százalékkal ugrottak meg az elmúlt 20 évben. A súlyos áradások több mint kétszer gyakrabban fordulnak elő, a súlyos viharok száma 40 százalékkal nőtt, és jelentősen megnőtt az aszály, a tűzesetek, az extrém kánikula. Elrettentő, szomorú számok ezek.

A 2000-2019 közti időszakot vizsgáló ENSZ-jelentés szerint Ázsiában tapasztalható a legtöbb szélsőséges időjárási esemény, köztük Kína az első a maga 577 súlyos természeti katasztrófájával. Második az Egyesült Államok lett a listán 467 eseménnyel, majd India (321), a Fülöp-szigetek (304) és Indonézia (278). A jelentés készítői szerint ezek az eredmények kritikus szükségletet mutatnak arra, hogy az országok végre többet fektessenek a katasztrófa-megelőzésbe, felkészülésbe és alkalmazkodásba.

De kanyarodjunk vissza Európára, és nézzük meg, hogy a történelem során milyen időjárási katasztrófák sújtották a földrészünket, hiszen extrém időjárásra mindig volt példa, más kérdés, milyen gyakorisággal. Ezek közül vannak olyanok, amelyek lassan természetessé válnak, mások mai szemmel is brutálisnak tűnnek.

Az 1540-es aszály

A történelmi feljegyzések alapján levezették, hogy 11 hónapos időszakban elképesztően kevés volt az eső Európában, 1540 nyarán az átlagos hőmérséklet meghaladta az 1966-2015 között mért átlagot, és az igen forró 2003-as nyár hőmérsékletét. Egy svájci történész, Christian Pfister így írt az 1540-es eseményekről: „Tizenegy hónapig gyakorlatilag nem esett az eső, a hőmérséklet 5–7 ° C-kal volt a 20. századi átlagos érték felett, sok helyen a nyári hőmérséklet meghaladta a 40 ° C-ot is. Számos erdő fellángolt Európában, a fojtogató füst elsötétítette a napot, 1540 nyarán egyetlen zivatarról sem számoltak be. Májusban már olyan kevés volt a víz, hogy a kutak, források kiszáradtak, a malmok leálltak, az emberek éheztek, állatokat vágtak le. Becslések szerint félmillió ember halt meg főleg hasmenéses megbetegedések miatt. A Rajnán, Elbán és a Szajnán száraz lábon át lehetett kelni. Elzászban kétszer virágoztak a gyümölcsfák, Limoges-ben a borászok pörkölt szőlőt szüreteltek, amelyből sherry-szerű bort nyertek.”

Az 1540-es aszály

A halál diadala, XV. század (Fotó: Oxford Science Archive/Print Collector/Getty Images)

Az 1709-es Nagy Fagy

„Január 11-én olyan szörnyű hideg volt, hogy az összes misebor befagyott. Mióta pappá szenteltek, még soha nem fagyott meg a bor a kehelyben. Január 13-ára az idő még rosszabb lett, emberemlékezet óta nem volt ilyen hideg” – írta 1684-ben Josef Dietrich atya, a bencés apátság időjárás-szakértője. Mintegy negyed évszázaddal később azonban ez a rekord is megdőlt Európában. A Nagy Fagy, más néven a Le Grand Hiver (A nagy tél) az 1708-09 között dúló rendkívül hideg télre utal, amit a Maunder Minimum néven ismert alacsony napfoltaktivitás okozhatott. 1709. január 5-én éjjel mindössze – 12 ° C-ot mértek, ami addig a legalacsonyabb mért adat volt. Ekkoriban folyt a XII. Károly vezette oroszországi invázió Nagy Péter ellen, amit jelentősen befolyásolt a súlyos hideg. A hirtelen bekövetkezett téli viharok és fagyok ezreket öltek meg a svéd hadsereg offenzívái során, nevezetesen egyetlen egy éjszaka alatt. Mivel az orosz csapatok lényegesen jobban fel voltak készülve a hidegre, veszteségeik is alacsonyabbak voltak, ami nagyban hozzájárult nyári győzelmükhöz. Franciaországot is leigázta a tél, az éhínség becslések szerint 600 ezer ember halálát okozta 1710 végére.

Az 1709-es Nagy Fagy

Befagyott csatorna Velencében, Gabriele Bella festményén, 1709. (Fotó: Wikipedia)

A Nagy Fagyhoz számos anekdotikus esemény is kapcsolódik: a tavak, a folyók és a Balti-tenger is befagyott, az állatállomány megfagyva döglött meg az istállókban, a fák felrobbantak, amikor a nedvük megfagyott, az angol hajók tengerészei meghaltak a hidegben, a folyón a halak, a mezőkön a vadak is elpusztultak, a búzatermés tönkrement, az embereknek éjjel a fejükhöz fagyott a sapka, a kenyér annyira megdermedt, hogy baltával kellett elvágni.

Az 1879-es szegedi árvíz

A szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény szeged városképének fejlődésére. Március 12-én hajnali 2 órakor betört a víz felbecsülhetetlen károkat okozva és döntő csapást mérve a városra. Később az árvíz előtt történteket úgy emlegették, hogy a „víz előtt volt”, a később bekövetkezett eseményekre a „víz után” kifejezéssel utaltak. A város nagy része víz alá került, mintegy 151 ember lelte halálát a kb. 75 ezer városlakóból, 5458 ház összeomlott, épségben mindössze 265 maradt, a víz pedig csak három hónap múlva, a szivattyúzások miatt kezdett apadni. Igencsak horrorisztikus, hogy a nagy katasztrófa napjaiban a dúló vízár felszaggatta az alsó- és felsővárosi temetők sírhalmait, és egyszerre azt látta a töltésekre menekült nép, hogy a halottak jönnek vissza koporsóikban a víz által uralt elhagyott utcákra. A város újjáépítésében aztán számos európai város, Brüsszel, London, Párizs is részt vett – az ő tiszteletükre sugárutakat nevezetek el a szegediek.

Az 1879-es szegedi árvíz

Víz alatt a Templom tér, Szegeden, a nagy árvíz idején (Fotó: Wikipedia)

A Burns-napi vihar

A Burns-napi vihar (más néven Daria ciklon) rendkívül heves, az egyik legerősebb európai szélvihar volt, amely 1990. január 25–26-án dúlt Északnyugat-Európa felett. 47 halálesetet okozott (a Met Office adatai szerint), bár egyes adatok szerint a számok Európában 89-től 100-ig terjedtek. A vihar hidegfrontként kezdődött az Atlanti-óceán északi részén január 23-án, majd időjárási bombaként landolt Írország felett 25-én reggel. Ezután átjutott a skóciai Ayrshire-be. Az Egyesült Királyságot elhagyva a vihar gyorsan kelet felé tartott Dánia felé, és jelentős károkat és 30 halálos áldozatot követelt Hollandiában és Belgiumban. A legerősebb tartós szél 110–120 km / h között volt, ami egy gyenge 1. kategóriájú hurrikánnak felel meg, ám egyes helyeken 170 km / h-ig terjedő erős széllökésekről számoltak be, és ezek okozták a legnagyobb kiterjedésű kárt is.

A Burns-napi vihar

Áradás Pembrokeshireben, a Burns-napi vihar után, 1987-ben (Fotó: Staff/Western Mail Archive/Mirrorpix/Getty Images)

A vihar mintegy 3 millió fát döntött le, az áramellátás több mint 500 000 otthonban megszakadt, és súlyos áradásokat okozott Angliában és Nyugat-Németországban. A katasztrófa az Egyesült Királyság biztosítóinak 3,37 milliárd fontba került, így ez lett a legdrágább időjárási esemény. A halálesetek többségét összeomló épületek vagy hulló törmelék okozta. Az egyik esetben Sussex-ben néhány perccel azelőtt, hogy az iskola összeomlott, evakuáltak egy osztályt. Gorden Kaye színész is megsérült a vihar során, amikor autójának szélvédőjén keresztül egy hirdetőtábla deszkája fúródott át.

2013-as extrém időjárási események

Európában és Oroszország egyes részein soha nem tapasztalt kánikula tombolt 2003 és 2010 nyarán. 2013-ban rekordot döntő árvizek pusztítottak Németországban, Magyarországon és más országokban is. Oroszországban, a Cseh Köztársaságban és az Egyesült Királyságban az alacsony hőmérséklet befolyásolta az élővilágot, késleltette a madártenyésztést és megzavarta a madárvonulást. Míg Finnország és az észak-európai országok többsége rekordmagas, sőt a legmagasabb hőmérsékletet is elérte Európában május és június folyamán, addig Nyugat- és Közép-Európának sokkal hűvösebb időjárása, sőt valaha volt legnedvesebb májusa és júniusa volt. Nyáron az északi féltekén elhúzódó hőhullámok új rekordmagasságot értek el (miközben Bangladesben az ország függetlensége óta a legalacsonyabb hőmérsékletét, 3,0 ° C-ot mérték). 2014. március 24-én a Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Michel Jarraud bejelentette, hogy “2013 legszélsőségesebb eseményei összhangban vannak azzal, amire számíthatunk a jövőben, az ember okozta éghajlatváltozással”.

2013-as extrém időjárási események

A kiáradt Elba folyóban hűsölnek a német Elster város lakói, az extrém hőségben, 2013-ban (Fotó: Sean Gallup/Getty Images)

Aktuális

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése