Történelemhamisítás-e a Netflix fekete Kleopátrája?

Szabó Sz. Csaba | 2023. Április 26.
Egyiptom utolsó királynőjének vélt vagy valós származása, valamint bőrszíne még ma, bő két évezreddel a halála után is elképesztő indulatokat képes generálni.

A hír: Egyiptomban (és ahogy mondani szokták: az interneten) kisebb közfelháborodást okozott a Netflix új történelmi dokumentumsorozatának, az Afrika királynőinek előzetese, mert Kleopátrát, az ókori világ talán legismertebb uralkodónőjét egy fekete bőrű színésznő alakítja benne. Záhi Havássz,egyiptomi régész, egyiptológus és korábbi régiségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy „az egész hazugság, hisz Kelopátra görög származású volt, vagyis szőke és világos bőrű, nem pedig fekete”, a Netflix pedig „csak zűrzavart kelt azzal, hogy az egyiptomi civilizáció állítólagos fekete gyökereiről hamis és megtévesztő információkat terjeszt”,  egy egyiptomi ügyvéd pedig be is perelte a streamingóriást, amely szerinte az „afrocentrizmust erőlteti” , és az „egyiptomi identitás eltorzítását és eltörlését célozza”.

Tina Gharavi, a Kleopátra-sorozat rendezője így reagált a kritikákra: 

„Iránban születtem, perzsa vagyok, és Kleopátra örökségét egyszerre tulajdonították a görögöknek, a makedónoknak és a perzsáknak. Az ismert tények szerint makedón görög családja – a ptolemaioszi vonal – a nyugat-afrikai Szeleukida dinasztiával házasodott, és 300 évig Egyiptomban élt. Kleopátra nyolc generációra volt ezektől a ptolemaioszi ősöktől, ami némileg valószínűtlenné teszi, hogy fehér bőrű legyen. 300 év elteltével biztosan állíthatjuk, hogy Kleopátra egyiptomi volt.”

Az, hogy Kleopátra egyszerre tündöklő, tragikus és némileg baljóslatú alakja (konkrétabban: szerelmi és szexuális élete, politikai manőverei, ragyogó intelligenciája, szépségápolási szokásai, frizurája, orra, bőrszíne, halála ésatöbbi), illetve a körötte burjánzó mítoszok ennyire foglalkoztatják a közvéleményt, egyáltalán nem újdonság. Elvégre ő volt az ókori Egyiptom utolsó valódi uralkodója, vagy ha úgy tetszik, fáraója; egy szép, fiatal és titokzatos nő egy haldokló birodalom élén, aki már életében, a Kr. e. I. században is valóságos világsztárnak számított, kultusza pedig azóta is töretlen.

Hivatalos titulusa egyébként VII. Kleopátra Philopatór lenne, de mivel az előtte uralkodó hat Kleopátra a kutyát nem érdekli, a sorszámot legfeljebb komoly, tudományos értekezésekben szokták kitenni: ő egyszerűen csak Kleopátra, és kész. Shakespeare és Shaw drámát, Händel és Barber meg operát írtak róla, ő lett a 19. században felfutó, a sosemvolt, varázslatos kelet világát fetisizáló orientalista képzőművészeti divat első számú posztersztárja, valamint hullámzó színvonalú ponyvaregények hőse, a századfordulón pedig a filmipar is felfedezte magának, és innentől kezdve számolatlanul készültek az egzotikus egyiptomi királynő életét bemutató, jobb-rosszabb (inkább rosszabb) alkotások, mint például a Hollywood egyik leggrandiózusabb bukásaként számon tartott 1963-as Kleopátra, Elizabeth Taylorral a címszerepben.

Fotó: Netflix

Hogy az ókori Egyiptom lakói pontosan milyen bőrszínűek voltak, azt nem ebben a cikkben fogjuk megfejteni: egyrészt a birodalom – természeténél fogva – erősen multikulti volt, vagyis bizonyára ebben a tekintetben is nagy változatosságot mutatott, másrészt meg a bőrszínnek (rassznak) akkoriban még különösebb identitásképző ereje, illetve jelentősége nem volt. Ha tippelnünk kéne, azt mondanánk, hogy az előkelők alighanem valamivel világosabb bőrűek lehettek, a pórok meg napbarnítottak, de azért erre sem vennénk mérget. Ráadásul az ókori Egyiptom egy kábé négyezer (!) éven át fennálló államalakulat volt, így nehéz róla általánosságban beszélni.

Azonban Kleopátra külsejét illetően többé-kevésbé pontos információkkal rendelkezünk. Először is, ahogy a fentebb is idézett Záhi Havássz nyilatkozta, Egyiptom utolsó királynője valóban görög-makedón származású volt, a nagy múltú Ptolemaiosz-dinasztia (vagy Ptolemaida-dinasztia) sarja, Nagy Sándor egyik hadvezérének, Ptolemaiosz Szótérnak egyenes ági leszármazottja. A dinasztia legendásan beltenyésztett volt, a férfiak rendszerint saját testvéreiket és unokatestvéreiket vették feleségül, és ritkán házasodtak kívülállókkal; ha mégis, akkor többnyire más görög királyi családokból választottak maguknak párt. Ami azt illeti, Kleopátra egyetlen ismert nem teljesen görög őse a Kr. e. 2. században uralkodó I. Kleopátra Szüra volt, akinek az ereiben némi szogda és perzsa vér is csörgedezett (lötyögött).

Kleopátra Lawrence Alma-Tadema festményén (Forrás: Wikipedia)

Vagyis a Ptolemaiosz-dinasztia  ennél már nem is lehetett volna görögebb; noha a család tagjai egyiptomi alattvalóik előtt fáraókként pózoltak, kulturális értelemben mindvégig megmaradtak görögnek. Görögül beszéltek, görög stílusú érméket vertek, görög értelmiségiekkel vették körül magukat, görög neveket adtak utódaiknak, görög stílusú portrékat készíttettek magukról, és legitimitásukat a Nagy Sándorral való kapcsolatukra vezették vissza. Bár Kleopátra – egyebek mellett – egyiptomi nyelven is kiválóan megtanult, hivatalos ügyeit ugyancsak görögül intézte. Abban is hűen követte a családi hagyományokat, hogy a saját fivéreivel házasodott össze (persze nem egyszerre).

Szóval Kleopátra görög volt, ezt megnyugtatóan tisztáztuk. Na, de hogy nézett ki? Mivel korabeli – azaz a királynő életében készült, többé-kevésbé hitelesként elfogadott – ábrázolásokban nincs hiány, ezt a kérdést elég könnyedén meg tudjuk válaszolni. Hát, így:

A berlini Kleopátra-mellszobor (Fotó: Wikipedia)

Ugyanaz profilból (Fotó: Wikipedia)

És így:

A vatikáni Kleopátra (Fotó: Wikipedia)

Meg így:

Egész alakos Kleopátra-szobor, ugyancsak a Vatikánból (Fotó: Wikipedia)

Előkelő, finom – és fogalmazzunk úgy: mediterrán típusú – arcvonások, karakteres orr (már ahol megmaradt), markáns áll és gondosan beállított konty, amely még véletlenül sem emlékeztet az ún. Kleopátra-frizurára. Persze, ezek ún. hivatalos portrék, vagyis valamennyire bizonyára idealizáltak, de azért a valóságtól nyilván nem szakadtak el teljesen. Kleopátra portréja korabeli pénzérméken is szerepel, de hát ezek művészi értéke azért minimum megkérdőjelezhető, az ábrázolás meg eléggé karikatúraszerű. 

Kleopátra és Marcus Antonius mókás portréi (Fotó: Wikipedia)

Mondjuk az is igaz, hogy a bőrszínéről ezek a márványszobrok olyan sokat nem árulnak el, hisz a festéket már réges-régen lekoptatták róluk a történelem viharai. Még szerencse, hogy a Vezúv által Kr. u. 79-ben elpusztított római Herculaneum városának egyik házában fennmaradt egy festmény, amely egyes tudósok szerint Kleopátrát ábrázolja. Az biztos, hogy a képen látható nő egy hellenisztikus királynő, mivel diadémot visel (ez gyakorlatilag a korona görög megfelelője), ráadásul egyiptomi motívumok veszik körül, így eléggé biztosak lehetünk, hogy egyiptomi uralkodónőről van szó. Az olyan jellegzetes részletek alapján pedig, mint a konty és a kissé kampós orr, számos kutató véli úgy, hogy a képen – amely egyébként a királynő halála utáni században készülhetett – Kleopátra látható.

Kleopátra posztumusz portréja Herculaneumban (Forrás: Wikipedia)

Eszerint tehát egy sápadt, fehér bőrű, vörös hajú (talán festett vörös) nő lehetett, ami azért meglehetősen távol áll a Netflix-sorozat Kelopátra-figurájától. De hogy ennek van-e bármiféle jelentősége így bő 2000 évvel a halála után, arról sajnos fogalmunk sincs.

 

Exit mobile version