nlc.hu
Utazás
Évszázadok óta lángol ez a titokzatos török hegy: kiderült a Kiméra-csúcs titka

Évszázadok óta lángol ez a titokzatos török hegy: kiderült a titka

A látványosság, amit rendszeresen megemlítenek a különféle görög legendák is, Antalyától alig 80 kilométerre található.
Nagyjából egy órás az út az örökké égő kövekhez. (Fotó: GettyImages)

„Van itt egy hatalmas nyílás a föld felszínén, ahonnan a nap minden percében eleven tűz száll fel” – írja A hihetetlen dolgokról című művében Arisztotelész jó barátja, Palaephatus. És nem csak ő: a görög mitológiában és legendákban csak Kiméra-csúcsként emlegetett hegyről, ahonnan 2000 év után ma is lángok csapnak fel, Plinius is írt, méghozzá így: „olyan láng ez, ami nem alszik el sem éjjel, sem nappal.”

Tűnjön bármennyire is valószerűtlennek, a Kiméra-csúcs valóban létezik, és valóban lángol a mai napig is: a törökországi Antalyától mindössze 80 kilométerre fekszik, alig valamivel a város csodálatos partjai fölött, az Olympos Beydaglari Nemzeti Park területén. És bár első látásra valóban földön túli, már-már megmagyarázhatatlan látvány, arra, miért ég itt immár hosszú évszázadok, sőt évezredek óta tűz, létezik nagyon is evilági, tudományos magyarázat.

Ez is érdekelhet Gyerekbarát török tengerpartok Megnézem

„Milyen jó kis kebabot csinálhatnánk itt”

Először 1997-ben jártam ezen a környéken

– idézi a CNN cikkében Ibrahim Genc túravezetőt, aki a lap újságírójának elmondja, immár 25 éve rendszeresen cipel fel az egykori Kiméra-csúcsra, ma már inkább Yanartas-térségbe turistacsoportokat.

Született török ember révén, a tüzeket látva az volt az első gondolatom, micsoda remek kebabot süthetnénk itt

– viccelődik.

Megnézem
Összes kép (5)

A túravezető egyébként úgy véli, a természeti csodához vezető útvonal nem való a „gyenge akaratúaknak” és a kevésbé kitartóaknak: elmondása szerint nagyjából egy óra, mire a meredek, köves ösvényen fel tudunk jutni a hegyre, ahol az elolthatatlan és változó intenzitással feltörő lángokat a hegyben raktározódó metán és hidrogén gázok táplálják. „Régen ezek a tüzek adtak biztos navigációs pontot a hajósoknak, ma már főleg a turisták hasznosítják – például teafőzéshez.”

Genc egyébként azt ajánlja az érdeklődőknek, hogy vagy szeptember és november között, vagy március és május között látogassanak el a Kiméra-csúcshoz, és hacsak tehetik, a késő délutáni órákban: ekkor ugyanis még intenzívebben égnek a soha ki nem alvó tüzek.

Tűzokádó, háromfejű szörny

A Yanartas („égető kő”) a görög mitológiában még Kiméra néven szerepelt: egy tűzokádó, három fejű szörnyként írták le, ami a közelben lévő Lűkia városának lakóit terrorizálta. „A kiméra egy oroszlán fejű, kecske testű és sárkány hátsófelű tűzokádó szörny volt” – festette meg egyik művében részletesen a mitikus állat külsejét a görög Hésziodosz.

Homérosz az Iliászban pedig már arról írt, hogy a lűkiai király, Iobatész Bellerophont bízta meg azzal, hogy ölje meg a teremtményt. „És Bellerophon lemészárolta a Kimérát, bízva az istenek jóságában” – tér ki Homérosz a szörny végzetére. A CNN cikke úgy oldja fel ezt a legendát, hogy Bellerophon ahelyett hogy végzett volna bármilyen mitikus szörnnyel, csak lakhatóvá tette az égő kövek környékét, ahol egészen addig szabadon bóklászhattak a kecskék és az oroszlánok is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top