Állítólag csak mi magyarok kezdünk azonnal enni, amikor elindul velünk a vonat. Az is lehet, hogy mások nem sütnek ilyen finom rántott húst vagy fasírtot, bár az egyik fényképen felismerhető, hogy a hölgyek bizony halkonzervet uzsonnáztak a kupéban.
Jókedvű családi vonatkirándulás, búcsú a peronon, ebéd az étkezőkocsiban, vagy alvás hazafelé a Balatonról, később pedig ingázás a hírhedt fekete vonattal Budapest és Szabolcs között. Akármi is volt a program, vonatozni néha még a megérkezésnél is nagyobb élmény volt.
1930-ban még nem voltak kifejezetten gyorsak vonatok, de az emberek jókedvéből mégis arra következtetünk, hogy nem is késtek olyan sokat.
Jó lenne tudni, hogy mi történt később ezzel a nagyon vidám családdal, minden esetre boldogan lennénk a rokonaik, csak minket is vigyenek magukkal ezekre a közös vonatkirándulásokra!
Vajon régen milyen feltételekkel utazhattak kutyák a vonaton? És mennyibe kerülhetett egy kutyajegy? Az biztos, hogy a harmincas években még igencsak kuriózum volt, ha valaki kutyával szállt vonatra, nem úgy, mint manapság.
Halkonzerv, talán kávé és jókedv. Igazi korabeli csajbulinak tűnik. Érdekes lenne tudni, hova utaztak a hölgyek!
A zakatolás, és a folyamatos ringatás mindenkit elaltat, főleg akkor, ha hajnalban indult a vonat!
Nézd meg a vonatozós galériát is, benne egy elképesztően elegáns hölggyel, egy cuki testvérpárral, akik az étkezőkocsiban reggeliznek, pár ingázó munkással, akik elalszanak a fáradtságtól hazafelé, és egy vakációzni induló boldog családdal a Déli pályaudvarról