Az egyik dolog, amit fellebbentett előttem, városi lány előtt az elmúlt évek háztájizása, az, hogy mennyi mindennek van valójában értelme, amit csak szokásnak, közös rituálénak, történelmi maradéknak gondoltam. Itt van például a húsvét ünnepe, aminek lényegében minden eleme közvetlenül kapcsolódik a tavaszi újjáéledéshez, a nagy restarthoz. (A karácsony is ilyen persze, de arról majd a maga idejében.)
Ezek a kapcsolatok, amik a rituáléinkat az étkezésen keresztül a természethez kötik, a modern ember számára szinte eltűnnek, hiszen a boltban mindig van minden, szezontól függetlenül, legfeljebb más időpontban máshonnan érkezik vagy más az ára. Engem viszont nagyon boldoggá tesz ezeknek a kapcsolódásoknak a felfedezése. Minden ilyen apró felismerésnél úgy érzem, hogy megértettem valamit, ami összehurkol felmenőimmel és egy alapvetően üres, fogyasztói társadalomba illő vásárláscentrikus dolgot megtölt tartalommal.
Sorolom fontos felismeréseim:
- A húsvét tulajdonképpen a szezonális vegaidőszak (böjt) végét jelöli, amikor már elindul az új hús termelése egy hagyományos paraszti család gazdaságában, a régi meg már fogyatkozik rendesen. Ez kis eltolódással a mi kis modern háztájinkban is megjelenik: a mélyhűtő jelenti a puffert. Csirkehúst már nem is tudom, mikor ettünk utoljára, viszont a vörös hús még sorakozik benne. Eléggé megfogyatkoztak a mirelitzöldségek- és gyümölcsök is. Csak hát a mi időnkben már hiába kopik a kamra, apad a raktár, böjtig csak akkor jutunk el, ha az egészségünk érdekében úgy döntünk.
- Azért jön ilyenkor a háztájiba kiscsibe, mert ilyenkor kerülünk ki sűrű mínuszokból. Ahol nincs kotlóstyúk, ott „idegenben kelt” naposcsibékkel vagy akár időjárásálló 3-4 hetes előnevelt csibékkel szokás ilyenkor feltölteni a baromfiudvart. Ezekből július körül lehet a tradicionális fajták esetében kivágogatni egy-egy darabot rántani, aztán augusztus körül már sütni való méretűek.
- Azért is ajándékozunk kiscsibét, mert így vonódnak be a felnőtt háztájiba a gyerekek. A kiscsibék mind cukik, sérülékenyek, vigyázni kell rájuk – még nem találkoztam gyerekkel, aki ne lett volna teljesen oda a csibesimogató-programért, amikor bulit tartottunk a kertünkben. A csibe az, akihez még a háztáji rókakáros-levágós zordságához edződött háztájizós gyerek is kapcsolódni mer, most még messzi van a kis kedvencek ütemezett elvesztése.
- Ugyanez a helyzet a kisnyulakkal: a szülésnél még pucér nyusziknak szükségük van 10-15 fokra, ami azt jelenti, hogy húsvét előtt csak beltéri, fűtött nyúlneveldében születik olyan kisnyúl, ami túl is tud élni, ha az anyai szőrből rakott fészek szélére sodródna.
Goldie (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
- A tojás szintúgy nem véletlenül a húsvéti asztalok egyik sztárja: a téli fényhiányban és hidegben a tyúkok több okból sem tojnak annyit, mint máskor. Általánosságban egy jó tojó egy hét alatt 6 tojást rak, (igen, ebből is látszik, hogy ufók: 25 órás egy napjuk), de ehhez rengeteg fehérjére és kalciumra van szüksége, hiszen ezekből szív fel a legtöbbet egy-egy tojás. Télen viszont hiába kapirgálnak, nem sok rovart és lárvát találnak, tehát a hagyományos falusi kapirgálós tyúkok ilyenkor fehérjeszegény diétán vannak, búzát és kukoricát kapnak, esetleg kis lucernát, de az kevés a tojáshoz. De még a fehérjegazdag tojótáppal takarmányozott luxustyúkok is inkább hőszigetelő tollazatba fektetik az anyagot, plusz a rövid nappalok is csökkentik a tojáshozamot. Na de húsvét előtt! Mintha mind megkergült volna, hároméves tyúkok, akiktől jó, ha heti pár tojást várnánk is, naponta tojnak.
- A hirtelen jött bőséggel pedig ér játszani, ünnepelni, „pazarolni” – tehát jön a tojásfestés!
- A tyúkok ilyenkor NAGYON szeretnének egy olyan helyet találni, ahonnan nem tűnik el a tojásuk. Az év többi részében ez nem nagyon izgatja őket, de húsvét környékén elkezdik eldugdosni előlem a tojásokat, mindig új fészket keresnek és ilyenkor néha egész elképesztő manővereket végeznek. Találok tojást a lépcső alatt, a komposztáló száraz sarkában, az üres kartondobozban, az ól alatt. Ha nem vagyok elég ügyes, akkor a fogyatkozó tojásszámból veszem észre, hogy már megint túljártak az eszemen. Ennek az az ára, hogy egyszerre találok meg 20 bizonytalan frissességű és költöttségi állapotú tojást. Húsz fok felett ugyanis a tojásban a fejlődés a kotlós testmelege nélkül is zajlik.
Múlt heti szüret (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
- Az újhagyma az asztalon sem véletlen. A tél során földbe ledugott, majd kicsírázott nem télálló hagymáim húsvétra 4-5 részre hasadnak, és mindből 1-1 új hagyma lesz. Ilyen a hagymák természete, van olyan hagymafajta, aminek ez a tulajdonsága erős és kotlóshagymának vagy fiashagymának hívják. Az én korai hagymáim jellemzően olasz Rossa Lungák, amik a tavasz során aztán gyorsan magszárba szökkennek. Tehát nem alkalmasak téli tárolásra, inkább ősszel és kora tavasszal érdemes fogyasztani őket. ilyenkor szinte cukrosan édesek, etetik magukat. És nem utolsósorban, a tavalyi fejes hagymák pedig már nem annyira finomak.
- A talajban hagyott gyökereket alapvetően érdemes húsvét előtt felszedni, mivel, ha bent hagyjuk őket, akkor nekiállnak felmagzani. Ebből következik a torma az asztalon, bár ennyi erővel lehetne petrezselyemgyökér vagy paszternák is – utóbbi konkrétan ilyenkor a legszebb.
Ideje felszedni a paszternákot (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
- Ha egy család 2 disznót tart, akkor feltehetően decemberben vágja az egyiket, januárban a másikat. Ez utóbbiból füstölés és sózás után ilyenkorra válik kellően érleltté a sonka, a szalonna, a kolbász. Sőt, hamarosan meleg lesz és csepegni fog a zsír a feldolgozott hústermékekből, szóval érdemes is odalépni a feldolgozott hústermékek fogyasztásában. Kolbászt már csináltam korábban is otthon, de az idén kísérleteztem: mangalicatarjából coppa készült, szalonnából borókabogyós fűszerezésű lardo, lett vörösboros szalámi és füstölt paprikás chorizo is várja a kóstolást. (Eltettem egy lábat prosciuttónak is, de abból csak jövő húsvétra lesz sonka, ha egyáltalán sikerül a levegőn szárítás élelmiszerbiztonsági szempontból eléggé rémisztőnek tűnő művelete.)
- A húsvéti tulipán és a rozmaring természetesen ilyenkor kezd virágozni.
Szóval a sok émelyítően cuki szezonális dekor valójában teljesen reális! Miért is ne ölelgetné a kisnyuszi a kiscsibét a csiricsáré színű tojásokon ülve?
És ezen a ponton szó kell essen arról a kérdésről, ami a húsvét utáni hetekben sok családban fel fog merülni: mi lenne, ha mégis megtartanánk a csibét vagy a kisnyuszit, végül is van hely a kertben és a gyerek nagyon szeretné. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez szeretnék a hozzám hasonló érdeklődő, de naiv városiak számára információt adni.
Mire van szüksége egy cuki csibének, amiből aztán nagy tyúk vagy kakas lesz?
Több országban, például Hollandiában is tartanak beltéri háziállatként tyúkot vagy kakast. A házi tyúk (ez a faj neve) elég rugalmas jószág, nagyjából egy nagyobb papagájként lehet rá gondolni. Létezik tyúkpelenka, amelynek a segítségével szabadon grasszálhat a lakásban, de elég sűrűn kellhet cserélni, én nem vállalnám. A kertben viszont elég egy rókabiztos ketrec és ól, némi alapfelszereléssel (etető, itató, grittartó, ülőrúd, poroló a madártetvek ellen). Legalább hetente kell az ülőrudak alatt takarítani, ezt a területet én télen minden héten beszórom valamilyen alommal, ami felszívja a szagokat és a bomlás hője még melegíti is az ólt (mélyalmos tartás), ezt tavasszal kihordom a komposztra, nyáron pedig csak a puszta kerti rács van alattuk, így jól átszellőzik és takarítható.
A házi tyúk nem boldog magányosan, lehetőség szerint legalább hármat tartsunk belőlük. 17-20 hetes koruk után kezdenek tojni, a három madártól heti 15-18 tojást várhatunk. Három tyúknak elég egy tojóláda és alig egy méter esőtől és széltől elzárt ülőrúd. Heti majdnem 1 kiló takarmányt elfogyaszt minden felnőtt madár, kicsit kevesebbet, ha kapirgálhatnak a kertben. Nem tartalmaz elegendő fehérjét a búza és a kukorica keveréke számukra, ezt eleink a kapirgálás közben összeszedett rovarfehérje mellé adták, a mi elővárosi tujás-füves kertjeinkben viszont nincs annyi rovar. Városi tartásban csak teljes értékű (kilónként 3-400 forintos) tojótápot adnék.
Egészen hosszan elélnek a tyúkok, nem ritka a 8 éves házi kedvenc sem, viszont az intenzív tojásrakás 1,5 év után véget ér. A házityúknál 17 különböző „jelentésű” hangot figyeltek meg az etológusok, egymás között bonyolult szociális viszonyokat ápolnak, köztük barátságokat is. Kakas nélkül is lesz természetesen tojás, de nem lesz csibe.
A tyúkész elég sokáig elér valójában, ha téged kell kicselezni, ravasz kis dögök, ha a gyengébbet kell verni, abszolút látni bennük a kíméletlen raptort. A csibék viszont szédülten tökkelütöttek: a ketrec csibebiztosítása melósabb, mint a gyerekbiztosítása. Beleesnek az itatóba, beszorulnak a kerítésbe, belemásznak az etetőbe, majd beleszorulnak, kiszaladnak az ajtón, majd nem találnak vissza és visítanak, bármit magukra tudnak borítani és ha elég picikék, még a lábuk is szét bír csúszni alattuk. Ha az ember tüsszent, frászt kapnak. A naposcsibéknek 30 fokra, infralámpára vagy műkotlósra is szükségük van. A fiatal madarak tudnak repülni, ez az ingerük azonban idővel elmúlik.
Csipikék a sárga műkotlóson (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
A fiatalokra napi többször, a felnőttekre pár naponta egyszer rá kell nézni, a takarítás sűrűsége ízlés kérdése, de ha elég gyakran vannak kiganézva, nem lesznek büdösek. Szag szempontjából a csupaszt talajnál jobb megoldás a szénben gazdag alom (faforgács, tört szalma), de akkor lapátolni kell, nem elég söpörni.
Mire van szüksége egy tündéri kisnyuszinak, amiből aztán nagy bak vagy nőstény lesz?
A kisnyuszi egész jól szobatisztává nevelhető, ha van egy külön doboza a lakásban, mert a nyúl a fészkébe piszkít. (Elég sokat, és nagyon jó trágyapellet helyett a kakijuk a veteményesben.) A lakásban szabadon engedésnek azonban megvannak a kockázatai: gyerekkoromban volt egy 5 kilós házinyulunk, aki anyámat azzal haragította magára, hogy lerágta az előszobafalról a tapétát, majd elrágta a mosógép zsinórját. (Ez a háziállat még egész lakásbarát volt például a nappali teljes padlócseréjét magával vonó habarcsládás harcsanevelési próbálkozásomhoz képest).
Jóság (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
Szóval, a nyúl rág, mert folyamatosan nő a foga, ezért folyamatosan kell neki erre rágnivalót biztosítani, különben talál magának. A legegyszerűbb megoldás erre a széna, de amúgy a fáról frissen lemetszett gallyak, pl. az almafa gallyai is alkalmasak erre. Létezik fapellet, illetve lucernapellet is, ezekből kell folyamatos ellátást biztosítani.
A zöldek és zöldségek adásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények: a profi tartók szerint nem szolgálja a nyúl jó emésztését a friss anyag, minimum fonnyasztva szabad csak leveleket, füvet adni nekik, és abból is keveset. Persze nehéz elképzelni, hogy az állat, ami alapvetően természetes állapotában a mezőn legel, betör a kertbe, hogy lezabálja a káposztát, és belefúrja magát a földbe, ne lenne képes emészteni a friss zöldségeket, füveket, de könnyen lehet, hogy ehhez szüksége lenne a természetes bélflóra-forrásaihoz (pl. talaj) való hozzáférésre is. A házi nyúl mindenesetre híresen érzékeny a talajjal is terjedő kokcidiózisra (egysejtű élősködők által okozott hasmenéses betegség) és egy szúnyog által hordozott betegségre (de ez utóbbi ellen lehet oltani). Az is biztos, hogy a sárgarépát hiába szereti a nyuszi, az édessége hosszabb távon nem tesz jót a fogainak, ez inkább csemege legyen, mint az étrendjének a fontos része.
A nyusziknál készül az automata itató (csövek)
Az ételen kívül az árnyékba helyezett, esőbiztos, széltől és ragadozóktól védett ól vagy ketrec, az etető, itató és szénatartó a fontos kellék. Egy nyúl napi 1 liter vizet is megiszik, és cefetül viselik, ha melegük van, szóval a légkondiért vagy a hideg kőpadlóért nyáron extra hálásak. Ők egyedül is elvannak hosszabb távon is, sőt, akár idegesíthetik is egymást, mert meglehetősen territoriális természetük van. Legalább napi kétszer kell foglalatoskodni velük, takarítani háromnaponta elég.
Én a jelenlegi 23 tyúkom, 32 csibém, 2 libám, 1 kacsám, 2 nyulam gondozásával összesen heti 1-2 órát töltök, már jó sok tanulópénzt kifizettem és nincs kétségem, hogy fogok is még.
Ezen a héten ez volt nálunk a menü:
꧁ Hétfő ꧂
Maradék előző napról
꧁ Kedd ꧂
Avokádós-krémsajtos saláta, mikrós lazaccal és sütőtökös gnocchival
꧁ Szerda ꧂
Sült csicsókasaláta fetával, omlett
꧁ Csütörtök ꧂
Almás paszternákkrémleves turbolyával, krutonnal és pirított szalonnával, Lecsós nyúlmáj, illetve mustáros-fehérboros marhasült, rozmaringos lencse, csicsókacsipsz, leveles saláta, Sárgabaracklekváros piskótatekercs
꧁ Péntek ꧂
Mirelit rántott hús, krumplipüré és múlt nyári kovászos uborka
꧁ Szombat ꧂
Éttermeztünk
꧁ Vasárnap ꧂
Éttermeztünk, vacsorára házi tavaszi tekercs
Összesen 3-4 munkaóra
(A menühöz tartozó receptekből felteszek párat a Kertkaland oldalára #alaplébisztró hashtag alatt.)
Április eleje a kertben
E heti feladataim:
Vetés: (1 óra)
– zsákos újkrumplik (1 ágyás)
– zöldbab (4 duplasor)
– korai kukorica (1 ágyás)
Kiültetés: (2 óra)
– káposzták fóliába (12 db)
– saláták fóliába (20 db)
– cékla fóliába (14 db)
– eprek (20 db)
Egyéb: ( 1 óra)
– állandó ágyások gombakomposztozása
Metszés: (1 óra)
– 4 szilvafa – itt fiatalító metszésre lenne szükség, virágrügy van bőven
– 1 ágyás málna
– 7 szőlő – Ebből 4 a kocsibeállónk felett nyújtózkodik, létrás sztori
A szilva egyelőre fagymentes (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
Összesen 4 munkaóra
(Az e heti munkákról és a kertészeti részletekről többet mesélek a Kertkaland oldalán a #kertikalendárium hashtag alatt.)
Vetőmagtól a villáig 8 munkaóra – pihenünk
Vetőmagtól a villáig – A sorozat korábbi részei:
- Vetőmagtól a villáig: háztáji gazdálkodás kapálás nélküli kerttel és RFID-chipes tyúkokkal
- Vetőmagtól a villáig: íme a három dolog, amitől minden kiskert sikeres lehet
- Vetőmagtól a villáig: így lehet instant ebéded a varázsszekrény segítségével
- Vetőmagtól a villáig: itt a tavasz, dr. Kert újra rendel!
