Mi vonzott abban, hogy egy újabb évadra visszatérj a VIASAT3 Feleségek luxuskivitelben című műsorába? Mit tartogatott ez számodra?
Az utóbbi egy évem a változásról szólt, és úgy gondoltam, hogy ezt az oldalát az életemnek meg lehetne mutatni a műsorban is. Fontos beszélnünk arról, hogy meg lehet tisztulni testileg és lelkileg. Azt gondoltam, hogy érdekes lehetne akár a fiatalabb korosztálynak is az, hogy én nagyon sokat böjtölök és rengeteget edzek az utóbbi időben. Meg akartam mutatni, hogy érdemes időt szánnunk a testünkre, az edzésekre, az egészséges étkezésre és rendet rakni a fejünkben a spirituális megtisztulás által. Ezért is szerveztem jó kis programokat a lányoknak.
Jól érzem, hogy példaképszerepre törsz?
Ezt talán azért lenne túlzás kijelenteni, mert még magam is úton vagyok, és egy fejlődésen megyek át. Viszont mindig érdemes az utunkat másokkal is megosztani, hiszen nemcsak nekem van szükségem motivációra, hanem másoknak is, akik nem tudják, hogyan induljanak el ezen az úton. Úgy gondoltam, hogy az új hozzáállásom segíthet a lányokkal való konfliktusaim kezelésében is, és a hangnemet kicsit viccesebbre és kedvesebbre vehetjük. Az első és második évadban sok durvább vita és félreértés volt köztünk, és úgy éreztem, ezt érdemes lenne helyretenni köztünk egy teljesen más helyszínen, egy teljesen más közegben. Próbáltam elsimítani a köztünk lévő feszültséget.
Csősz Bogi a Feleségek luxuskivitelben új évadában (Fotó: Viasat3)
És sikerült?
Úgy érzem elég sok lány nyíltabbá vált, a balatoni hétvégénken is kiderült, hogy mindenkinek van egy másik énje, amit amúgy nem mutat meg magából. Olyan dolgok derültek ki a múltjukból, amik máig hatással bírnak a jelenükre, és ezekről érdemes tudni, mert kiderül belőle, hogy senkinek nem könnyű, mindenki életében akadnak nehézségek. Nem elég csak a külcsínnel foglalkozni, hanem ezzel is kell. Attól, hogy anyagilag minden rendben van, lelkileg és mentálisan még akadhatnak problémáink. A luxushoz hozzátartozik, hogy azzal is foglalkozzunk, ami legbelül van.
Mi vitt rá, hogy elmozdulj a spiritualitás irányába?
18 éves korom óta mindig a böjthöz fordultam, amikor nehezebb periódus volt az életemben, valamint a jógához és a meditációhoz. Most például elkezdtem a jógaoktatói tanfolyamot is a karanténban. Fontos volt, hogy valahol levezessem azt a feszültséget, ami az utóbbi időben ért Törökországban. Az elmúlt évek nehezek voltak számunkra. Terrortámadások, katonai puccs, gazdasági válság… Rengeteg nehéz dolgon mentünk át, ezért úgy éreztem, más utat kell választanom. Nyolc év után megváltam a kozmetikai cégemtől is, és teljesen új dolgokba fogtam. Szerettem volna kicsit többet Magyarországon lenni, ezért is volt fontos nekem a Feleségek luxuskivitelben harmadik évada, mert lehetőséget adott rá. Nagyon jó volt, hogy a műsornak hála hosszabb időt tudtam maradni, szeretek otthon lenni. Azáltal, hogy feldolgoztam, hogy elengedtem valamit, amit hosszú éveken át építettem, és meg kellett válnom sok embertől, rájöttem, hogy nem tudunk megjavítani olyan dolgokat, amik nem működnek. Ha a piaci helyzet nem engedi, hogy tovább létezzünk, akkor nem szabad erőltetni a dolgot. Az elengedés filozófiáját gyakoroltam ezzel, ami a spirituális fejlődésem része volt. Korábban a munkám nagyon lefoglalt, rengeteg stresszel járt, sosem volt időm azzal foglalkozni, hogy közben mi zajlik bennem legbelül. Magyar nőként egy török gazdasági folyamatban úgy ott lenni, hogy céged van, azt vezeted, embereket irányítasz egy teljesen más nyelven, más jogi rendszer alapján nem egyszerű. Nagyon sok szociális dologhoz kell alkalmazkodni. Ez egy hosszú periódus volt, teli sikerekkel. Például magyar kozmetikumokat sikerült bejuttatnom itt az összes nagy luxusszállodába. A gazdasági helyzet miatt nehéz volt mindezt elengedni.
Fontos volt, hogy valahol levezessem azt a feszültséget, ami az utóbbi időben ért Törökországban (Fotó: Viasat3)
És mi a helyzet a tisztulás után?
Újabb dolgok vannak. A filmes dolgaim mennek tovább, azokon dolgozunk. Ezen felül teljesen új businessbe kezdünk. Úgy volt, hogy az öcsém befektetője leszek egy startup cégben, amiben alumínium nyílászárókat tervez, és ilyen cég nincs még Magyarországon, csakhogy beütött a koronavírus. Félretettük a dolgot, és elkezdtünk egy új projektet: lélegeztetőgépeket és FFP-2-es és FFP-3-as maszkokat fogunk gyártani. Pár hét múlva megkezdődhet a gyártás, miután átmentek a teszteken a prototípusok.
Törökországban gyártotok?
Nem, ez magyar termék lesz. A török helyzet a közeljövőben nem fog javulni, ezért inkább a magyar piacra fókuszálnék. Hihetetlen mértékű az infláció Törökországban, a líra értéke nagyot csökkent. Ezért is vittük át szinte az összes vállalkozásunkat külföldre, csak az állattenyésztéssel és az élelmiszeriparral kapcsolatos befektetéseink maradtak Törökországban. Az építkezések most mind külföldi projektek. Több olyan startupban is részt veszünk, amik nem kötődnek országokhoz. Nagyon sok gazdasági ügyünkben raktunk rendet, és új dolgokba kezdtünk. Fontos számomra, hogy ne csak a családi érdekeltségekben legyek benne, hanem legyenek mindig saját projektjeim is. Extra öröm és büszkeség számomra, hogy nőként vannak saját vállalkozásaim is.
Luxusfeleségek: Babett, Bogi és Nini (Fotó: Viasat3)
Az elengedés számodra kudarcélmény?
Nem kudarcélmény, hanem egy olyan dolog, ami hozzátartozik az élethez. Ez egy folyamat része. Miközben elengedünk, növekszünk. Azt a gazdasági válságot, ami itt elindult pár évvel ezelőtt, a koronavírus csak még inkább elmélyíti. Most úgy gondolom, hogy nagyon okosan tettem, hogy tavaly megváltam a kozmetikai érdekeltségeimtől, mert még pont időben léptem. Inkább sikerként élem meg, hogy időben szálltam ki. Mindent elrendeztem, mindenkit kifizettem.
A korábbi interjúidból nekem az jött le, mintha lennének a férjed üzletei, és a te üzleteid, de egymás businesseibe nem folynátok bele. A mostani beszélgetésünk azonban azt sejteti, hogy a férjed üzleteiben is részt veszel. Hogy is van ez? Segítenél ezt tisztázni?
Van pár dolog, amiben részt veszek. Mondjuk azt, hogy nem nyilvánosan. Úgy intézzük a dolgainkat, hogy mindenki fókuszál egy pár vállalkozásra, mert ha mindent közösen csinálunk, az nagyon fárasztó. Leosztottuk egymás között, hogy ki miben tud részt venni, mihez tud hozzátenni valamit. Neki nyilván ott a családja is, a két öccse és az apósom, akik úgyszintén részt vesznek jó néhány üzletben. Szerencsére elég szépen le vannak osztva a családban a feladatok.
Csősz Bogi (Fotó: Udvardi Attila/Viasat3)
Hány évnyi házasság után folyhattál bele az üzleti ügyekbe?
Valójában már az elejétől. Voltak olyan startupjaink a férjemmel, amiket már az elején együtt csináltunk. Az építkezésben például egyáltalán nem akarok részt venni, mert ez egy óriási dolog. Ők nem házakat vagy lakóparkokat, hanem autópályákat és metróalagutakat építenek, ahol államokkal dolgoznak együtt és miniszterelnökökkel tárgyalnak. Ezek sokmilliárd dolláros projektek. Ez borzasztóan stresszes munka, rengeteg állami titokkal, hatalmas felelősséggel. Eléggé stresszelne, ha ilyesmikkel kellene foglalkoznom. Ők mérnökök, nekik van érzékük ehhez. Közgazdaságtant végeztem az egyetemen, én másban vagyok jó.
A férjed stresszelése nem ragad rád?
Szerencsére úgy tudja megoldani a munkáját, hogy nem hozza haza a stresszt. Ugyanakkor, ha olyan dolog van, amiben elakadtunk, akkor egymás véleményét mindig kikérjük. Rengeteget beszélgetünk a problémáinkról, de kiborulás vagy veszekedés nélkül. Az, hogy mindketten különböző szférákban mozgunk, nagyon jó függetlenséget ad, mindenki végzi a kis dolgát. Nagyon sok olyan pár van, akiknél minden meg van osztva, ami teljesen felesleges vitákhoz vezet. Én abban hiszek, ha mindkét félnek megvan a maga függetlensége, és vannak közös pontok, ahol tudjuk egymást támogatni.
Fotó: Viasat3
Ennyi vállalkozás mellett meg tudjátok oldani, hogy végig otthon maradjatok karanténban, vagy időnként ki kell mozdulnotok ügyeket intézni?
Egyáltalán nem mozdulunk ki. Itt jóval szigorúbb korlátozás van, mint Magyarországon. Hétvégén például ki se lehet menni, minden le van zárva. Itt nem lehet kimenni az erdőbe sétálni. Az irodák leálltak, az emberek nem járnak be. Mi nagyjából havi egyszer-kétszer járunk ki. A személyzet is bent van, ők sem járnak ki, de mindenki pihen hétvégén. Az egyik sofőrünk jár bevásárolni, és ő szokott elszaladni a papírokkal, ha el kell valamit intézni. Félünk, mert Törökországban elég magasak a számok ahhoz, hogy kitegyük magunkat egy ilyen veszélynek.
Korábban alig fordult elő, hogy pár napnál többet otthon töltöttetek volna. Hogy viselitek a hirtelen jött begubózást?
Az a vicces, hogy így, itthon maradva is alig látjuk egymást a férjemmel. (nevet) Reggeltől estig mennek a konferenciabeszélgetések, én az egyik helységben, ő a másikban, hogy ne zavarjuk egymást. Alig találkozunk, maximum együtt ebédelünk, és aztán együtt vacsorázunk. Az egész nap eltelik e-mailekkel, tárgyalásokkal, telefonálással. Nem lett több időnk egymásra a karanténtól. Ami változást nehezen viselek, az, hogy én borzasztóan szeretek utazni, és hiányzik az úton levés, hogy kicsit színesebbek legyenek a napjaim. Közben meg hálát adok azért, hogy van egy óriási terület, ahol élünk, és semmiben nem szenvedünk hiányt. Nyugodtan lehet a medencét használni napközben, a teniszpályán játszani, pingpongozni vagy kutyázni. Minden nap edzek, minden nap jógázom, több lett az egészségemre fordítható időm. A jóga azért is jó, mert levezetem vele a bezártság miatti stresszt.
Furcsa, hogy nincs az a gazdag szociális élet, amihez korábban hozzászoktam. A mi munkánkkal nemcsak az jár, hogy napközben dolgozunk, hanem rengeteg esti rendezvény is van, ahol meg kell jelennünk. Nagyon nagy baráti körünk van. Velük úgy oldjuk meg a találkozást, hogy vacsikat szervezünk Zoomon, és úgy étkezünk egymással, mintha az étteremben lennénk. Élőben nem járunk össze senkivel.
Hálát adok azért, hogy van egy óriási terület, ahol élünk, és semmiben nem szenvedünk hiányt (Fotó: Viasat3)
Másképp jótékonykodsz a járvány kitörése óta?
Olyan szempontból van változás, hogy a pénz nagy része most a kórházaknak megy. Elég sok kórháznak küldtem pénzt. Ilyenkor az anyagi támogatás a leghatékonyabb, ezzel tudok a leginkább segíteni.
Török, magyar vagy erdélyi kórházakra gondoljunk?
Török és magyar kórházakba küldtünk, Erdélybe még nem. A maszkgyártó projekt a testvéremmel azt is szolgálja, hogy az eladott maszkok mellett az egészségügynek is ajándékozzunk. Nehéz helyzetben vagyunk, mert szinte az összes elemet – például a cserélhető filtereket, mert a környezetvédelemre is gondoltunk – külföldről kell beszereznünk, de a fröccsöntés már otthon készül, Magyarországon. Úgy találtuk ki a maszkokat, hogy később akár az építkezéseken is jól lehessen használni őket. Sajnos az alapanyagokat nagyon nehéz beszerezni hozzá, semmi nincs a piacon.
Mit gondolsz, mi lesz velünk, ha véget ér a járvány? Megváltozik az emberiség jó vagy rossz irányban?
Lesznek dolgok, amik ugyanúgy maradnak. Fogyasztói társadalom vagyunk, az igényeinkből nem akarunk majd lejjebb adni. Ugyanakkor azt várom, hogy tudatosabbak leszünk. El fognak gondolkodni az emberek, hogy mit vesznek vagy mit esznek meg, jobban fogunk figyelni az egészségünkre, és sokkal nagyobb szerepet kap majd az életünkben az online oktatás. A levegő megtisztulása is jó lecke lehet: megmutatta az embereknek, hogy lehet értelme átállni elektromos autókra, és háttérbe tolni a kőolajipart. A dolgok vissza fognak rendeződni a maguk rendjébe, hiszen mindenki szeret utazni, mindenki szeret jókat enni és mindenki szereti élni az életét. Persze az is lehet, hogy nem fogunk annyira rohanni, és jobban fogjuk értékelni az élet apró örömeit és kis szépségeit.
A Feleségek luxuskivitelben új évadának záró epizódját hétfő este láthatjuk a VIASAT3-on.
