Az ülő, vagy mozgásszegény életmód az utóbbi években az egyik legnépszerűbb kutatási területnek számít az egészségügyi területen. A kutatások számának növekedésével egyre több bizonyíték áll rendelkezésünkre, hogy a hosszú ideig tartó, “ túlzottan is kényelmes” életmód komoly károkat okozhat az egészségünkben. Számos tanulmány figyelmeztet a lehetséges kockázatokra, meggyőző bizonyítékokat felsorakoztatva. Akad köztük olyan is, amely az ülő életmódot egyenesen a dohányzás károsságához hasonlítja, és felhívja a figyelmet, hogy a mozgásszegény életmód ugyanannyi halálos áldozatot követel, mint maga a dohányzás.
Fotó: Profimedia
Természetesen minél magasabb a napi inaktív órák száma, azaz minél többet ülünk naponta, annál inkább nő a kockázat. Márpedig a mozgásban eltöltött idő számának lerövidülése világszintű jelenség. Az emberek ugyanis egyre többet ülnek, hevernek, fekszenek, gyakran nemcsak a munka típusának köszönhetően, hanem a kikapcsolódásra szánt idő is inaktív testhelyzetben telik. Egyre többen töltenek több időt a számítógép, vagy a mobiltelefon használatával, nő a tévézéssel töltött órák száma, ahogyan a gyerekeknél a videójáték ideje is sokszor kiugró. A hosszú, ülő testhelyzetben töltött munkanapokból sokszor kikopik a járás, a séta, hiszen az autóban, a buszon, és a vonaton is legtöbbször ülünk.
A mozgásszegény életmód sokszor meglepően hamar magával hozza az első kellemetlen tüneteket is, de van amelynek kialakulásához több idő szükséges. Amennyiben nem ellensúlyozzuk mindezt valamilyen rendszeres fizikai aktivitással, állandó jelleggel beiktatott sporttal, már érkeznek is az első plusz kilók, fogyatkozik az izmok erőssége, csökken az állóképesség, míg hosszabbtávon gyengülhetnek a csontok és csökkenhet az ásványi anyag tartalmuk is. De lássuk, egészen pontosan milyen fizikai problémák formájában üthet vissza a mozgás szegény életmód.
10 érv következik, amelyek miatt érdemes sportolnunk a mozgást népszerűsítő Get Britain Standing oldal szerint:
1. Szíverősítésre fel!
Az ülő életmód miatti legnagyobb mumus a felnőttek, a fiatalok és a gyerekek esetében is a szív-és érrendszeri betegségek köre (szívbetegségek, érrendszeri zavarok, keringés és vérnyomás gondok). A képernyő előtt töltött napi két óra és ülőidő mellett 5% -kal, illetve 17% -kal növekedhet a kardiovaszkuláris betegségek kockázata egyes felmérések szerint.
2. Rák
A kutatók összefüggést találtak az ülő életmód és a rák egyes fajtáinak – köztük a méhnyakrák, a vastagbélrák és az emlőrák – megnövekedett kockázata között is. Habár a sokszor emlegetett megfelelő testtömeg-index (BMI) és a rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti az összefüggést az inaktív életmód és a daganatos betegségek egy típusai között, a kutatók szerint továbbra sem rózsás az 50-71 éves korosztályra (átlagosan napi 7 órás tévézés) jellemző testmozgási idő.
3. 2. típusú cukorbetegség
Az összefüggés az inaktivitás és a cukorbetegség között nem is kérdés a felnőttek körében. A napi 2 óránál hosszabb ideig tévézőknél például 20% -kal nő a 2. típusú cukorbetegség kockázata.
4. Elhízás
2015-ben egy kutatás összefüggést mutatott ki a mozgásszegény életmód valamint a szívzsír, a májzsír, a zsigeri zsírok és a derék átmérője között. Érdemes hát akár a tévézési időnk „kárára” valamilyen állandó mozgásformába belevágnunk.
5. Metabolikus szindróma, azaz küzdelem az anyagcserezavarral
Az európai, az amerikai és a kanadai felnőttek körülbelül 25% -a küzd összetett metabolikus szindrómával. Azoknál a férfiaknál és nőknél, akiknél magasabb a napi ülő órák száma, akár 73% -76% -kal is nőhet a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata. Hasra kiterjedő elhízás, zsíranyagcsere-zavar, magas vérnyomás és cukorbetegség jellemzi a tünetegyütteseit.
Fotó: Profimedia
6. Alattomos mentális gondok
A stressz, szorongás, depresszió jelei, valamint a mozgásszegény életmód közötti összefüggéseket nem véletlenül kutatják olyan régóta és kitartóan. Felmérések szerint azoknak az inaktív középkorú nőknek például, akik napi 7 óránál többet ülnek, háromszor nagyobb esélyük van a depressziós tünetek kialakulására, mint a napi 4 órát ülő nők, fizikailag aktívak társaiknak.
7. Hát- és nyaki fájdalom gyakorisága
Az alsó háti szakasz fájdalma az egyik leggyakoribb oka a munkahelyi betegszabadságoknak, az irodai alkalmazottakat tekintve pedig összefüggést találtak a nyaki- és vállfájdalmak, valamint a mozgásszegény életmód között. Egyes kutatások szerint már a 30 percenkénti ülésmegszakítás, mozgás is rengeteget segített a derékfájások esetében.
8. Izomsorvadás
Ha a mozgásszervi izmaink a nap nagy részében inaktívak, annak sajnos láthatóak, érezhetőek lesznek a következményei is. Gyakori lépcsőzéssel fokozhatjuk az izmok nagyobb aktivitását, de a gyors séta is sokat segíthet.
9. Csontritkulás
A tudósok a csontritkulásos esetek kiugró számát részben az aktivitás hiányának tulajdonítják. Érdemes intenzív gyaloglással, futással stimulálnunk a csípő és az alsó végtag csontjait, hogy vastagabbá és sűrűbbé váljanak.
10. Nem túl biztató halálozási számok
Manapság 24% -49% közé teszik a kutatások az inaktív életmódhoz kapcsolódó halálozás kockázati növekedését. Egyébként az általános halálozás kockázat a legalacsonyabb az álló, vagy mozgással járó foglalkozással bíró nők körében, míg egyes adatok szerint már a napi 2 óránál hosszabb tévézés is rizikófaktort jelent.
A cikk az Iberogast forgalmazója, a Bayer Hungária Kft megrendelésére készült.
Olvass még többet a témában!
- 7 lépés, amivel rászoktathatod magad a testmozgásra
- Te hány lépésre vagy az egészségtől? Átlagosan ennyit lép egy magyar naponta!
- Stressz, kávé, kevés mozgás: ilyen egészségi állapotban vannak a magyarok
Hirdetés
