25 000 000 forint kártérítést és egymillió hétszázhatezer-ötszáz forintot ítélt meg a bíróság Renner Erikának, aki az ellene elkövetett, súlyos támadás után vonta felelősségre a jogerősen elítélt Bene Krisztiánt.
„Ez az ítélet azt üzeni, hogy nem éri meg bántalmazni, megcsonkítani senkit, az elkövetőnek nemcsak büntetőjogi, hanem anyagi felelőssége van a bűncselekménye után. Kevés áldozat jut el idáig, de tanácsolom nekik, ne hagyják magukat, és az anyagi terheket is kell viselni az elkövetőknek, ehhez ragaszkodjanak az áldozatok”
– mondta Renner Erika az nlc-nek az ítélethozatal után, és azt is hozzátette, hogy bár nem tud bízni a magyar igazságszolgáltatásban, azt mégsem tudta elképzelni, hogy a bíróság nem ítéli meg számára a kért összeget. Hozzátette azt is, hogy ezek után már meg tud nyugodni, bár nincs afelől kétsége, hogy B. Krisztián fellebbezni fog. Azt is megemlítette, hogy tudja, ennél magasabb összeg is megilletné, de a magyar polgári jogrendszer szerint ez volt a maximális összeg, amit kaphatott.
„A magyar jogrendszer ennyire árazta be a testem” – mondta.
Az indoklás szerint az alperes, B. Krisztián megsértette Renner Erika testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2012. március 12-én maró anyaggal leöntötte és ezzel sérülést okozott. A bíróság kiemelte, hogy Renner Erika a támadás óta poszttraumás stresszben (PTSD) szenved, és bírósági procedúrák, kezelések miatt nem volt alkalma és ideje a feldolgozásra. A bíróság azt is kiemelte, hogy Erika a támadás óta folyamatos fizikai fájdalommal küzd, napi szinten kell kezelni a sebét, ahogy azt is hangsúlyozta, hogy bár korából kifolyólag lehetne még anya, a sérülései miatt ez többé nem lehetséges. Azt is hátrányként kezelte, hogy a felgyógyulása során nem tudta anyaként ellátni a feladatát, és attól is szenvednie kellett, hogy az őt ért támadás és annak következményei negatívan hatnak a gyermekeire.
A bíróság kiemelte továbbá, hogy a támadás Erika életének minden szegmensére kihatott, negatív értelemben. Döntését az alperes és a felperes által csatolt iratok, illetve az igazságügyi szakvélemények alapján hozta meg, utóbbi pszichológus, pszichiáter, nőgyógyász és plasztikai sebész értékeléséből állt.
Ebben leírják többek között, hogy a felperes másod és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, nem tudta önmagát és a legalapvetőbb fizikai szükségleteit, ellátni, fizikálisan és pszichésen is megterhelő volt ez számára, és folyamatos fájdalomcsillapításra volt szüksége.
Hosszú volt az út idáig
A kártérítési per, amit a megcsonkító vádlott ellen indított Renner Erika, harmadik éve tart, az áldozat akkor indította, amikor a büntetőügy még sehol nem járt. A polgári jogi kereset tartalmazta a testi sérüléseket és a pszichés traumát, valamint az ezzel kapcsolatban kényszerűen bekövetkezett életminőségi változásokat is. Ahogy az közismertté vált az eset nyilvánossága nyomán: a támadás során alkalmazott maró anyag szétroncsolta Renner Erika nemi szervét, a nő több beavatkozáson van már túl, átmenetileg még a vizeletürítési képességét is tönkretette a sérülés, az életminősége már sohasem lesz ugyanolyan, mint előtte.
Az évek óta tartó kártérítési per pedig arra való, hogy a bűncselekményt elkövető tettes a büntető ítéleten felül, ami a börtön, anyagi értelemben is vállalja tettéért a felelősséget.
A büntetőperben a Kúria 2018-ban jogerősen 11 év börtönbüntetésre ítélte és örökre eltiltotta az orvosi hivatásától a Budai Irgalmasrendi Kórház egykori igazgatóját, B. Krisztiánt. Az ítélet szerint előre kitervelt, az orvosi esküt semmibe vevő, különös kegyetlenséggel elkövetett támadás volt ez, a bíró szerint a vádlott személyisége is veszélyes a társadalomra. Magánlaksértés, kifosztás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, okirattal visszaélés, személyi szabadság megsértése bűntettekben is bűnösnek találták.
Az ítélet nem jött könnyen, a büntetőper ugyanis csak közel három évvel a támadás után kezdődött el, az ügyészség először megszüntette a nyomozást B. Krisztián ellen. Akkor úgy ítélték meg, hogy bűnösségére nincs elég bizonyíték. Az áldozat azonban nem hagyta ennyiben az ügyet és bepanaszolta a megszüntető határozatot, így újra elrendelték a nyomozást, majd 2015 nyarán vádat emeltek az orvos ellen. Ezt követően azonban sem első-, sem másod, sem a harmadfokú Kúrián sem zárult jogerős ítélettel az ügy.
Az ítéletet hallgatja a 2013-ban volt barátnőjét lúggal leöntő és bántalmazó orvos (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
Csak 2016 májusában tört meg a jég: első fokon aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó testi sértés miatt négy év börtönbüntetést szabtak ki a vádlottra, 2017 májusában a vádat életveszélyt okozó testi sértésre súlyosbították, és B. Krisztiánt akkor kilenc évre ítélték el.
2018-ban került pont az öt éve húzódó ügy végére a Kúria jogerős ítéletével, B. Krisztiánt jogerősen tizenegy év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet után Bene Krisztián alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amiben az addigi összes jogerős ítélet megsemmisítését, valamint börtönbüntetése végrehajtásának felfüggesztését kérte. A Kúria július 30-i döntésében az ítéletet fenntartotta, a volt orvos rácsok mögött marad és le kell töltenie a büntetését.
A mai ítélet tehát egy polgár jogi per keretében, a bűncselekménnyel okozott károk megtérítéséről szólt. Renner Erika 25 millió forintot követelt támadójától, hiszen áldozatként viselnie és finanszíroznia kellett és kell még ki tudja, meddig, a bűncselekménnyel kapcsolatos következményeket.
Idetartoznak a:
- a traumafeldolgozáshoz szükséges terápia költségei,
- a lúgos támadás okozta fizikai sérülések helyreállításáért elvégzett operációk, amelyek eddig összesen kilenc műtétet jelentettek.
Mi történt 7 évvel ezelőtt?
- Bene Krisztián 2013. március 12-én saját otthonában támadta meg Renner Erikát, miután a nő pár hónappal korábban szakított vele.
- Erika épp indulni készült, amikor az ajtóban egy maszkot és motorsisakot viselő alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító injekciót adott be neki, majd meztelenre vetkőztette.
- Ezután az öntudatlan Erikát bevonszolta a fürdőszobába, a fürdőkádba tette, és ott leöntötte lúggal a nemi szervét, majd pokrócba csavarta, elvette telefonjait, laptopját, hogy a támadást rablásnak álcázza, majd rázárta az ajtót, és magára hagyta.
- Erika volt férje és jelenlegi párja – mivel Erika nem ment be aznap a munkahelyére, és többször sem vette fel a telefont – a lakására siettek, és mentőt hívtak. Az orvosszakértők szerint, ha nem így tesznek, nem tudni, mi történt volna az áldozattal.
Abszurditások akadtak a polgári perben (is)
Ahogy azt fentebb nagy vonalakban érintettük, Renner Erika hosszú évekig tartó büntetőeljárási kálváriája során már több abszurditás is történt, és a 2017 óta tartó polgári perével kapcsolatban is meglepő fordulatokat láthattak azok, akik nyomon követték az ügyét.
A polgári per januári ülésén kiderült, hogy a bíró, annak ellenére, hogy a büntetőeljárás már lezajlott, és az ott keletkezett szakvéleményeket okiratként átemelték a kártérítési perbe, újabb vizsgálatoknak szeretné alávetni Erikát. Nem sokkal az erről szóló cikk megjelenése után a perben eljáró bírót lecserélték egy női bíróra, aki szintén újabb szakértői véleményt kért Renner Erika állapotáról.
A bíróság a jogrendszer alapján arra volt kíváncsi, hogy:
- Volt -e rendszeres menzesze?
- Szedett-e fogamzásgátlót?
- A meglévő általános állapotára/életkörülményeire tekintettel spontán vagy lombikprogramban történő gyermekvállalásra lett-e volna esélye?
- Gyermekvállalásra spontán vagy lombikprogram keretében lett volna nagyobb esélye?
- Jelenleg milyen állapotban van a felperes (azaz Erika) méhe?
- Képes-e a felperes szexuális életet élni?
- A hüvelyi sérülés milyen konkrét hátrányt okoz Erika életében?
Renner Erika egy régebbi tárgyaláson (Fotó: Nagy Zoltán)
Az áldozatot az új szakértői véleményért ez év júniusában négy és fél órán keresztül három női szakértő hallgatta meg, ez alapján a szakértői vélemény kimondta:
a támadás okozta sérülések és pszichés tünetek az áldozat életminőségének súlyos fokú romlását eredményezték, ahogy arra is kitért, hogy az áldozat az elmúlt években intézményi abúzus áldozata lett, az ügyészség ugyanis először meg akarta szüntetni a nyomozást, majd az elhúzódó tárgyalások során főleg férfiak előtt kellett vizeletürítési- és menstruációs problémáiról, megváltozott szexuális életéről beszélnie.
Ezt követően abszurd és cinikus lépésként az elítélt férfi védője üzemi baleseti besorolás alapján szerette volna a kártérítését kifizetni, ami a töredéke annak, amit az áldozat követelt (25 millió forint, a szerk.).
„A 10. alkalommal, amikor már 35 hónapja jártunk polgári tárgyalásokra, az alperes becsatolt egy üzemi balesetről szóló jogesetet, valamint hivatkozott egy NEFMI-rendeletre és táblázatra, ami a megváltozott munkaképességűek rokkantsági kérelmének elbírálásának szabályait rendezi, az ő sérüléseik, betegségeik százalékos megítéléséről szól” – mondta Erika az nlc-nek még októberben, és hozzátette, a tettes tehát üzemi balesetként kívánt kezelni egy bűncselekményt és az üzemi balesetekre kalkulált ellátási jóvátétel alapján akart számolni. „Ez olyan, mintha a tettes által csonkolással járó sérülésnek pusztán a technikai költségét kívánja kifizetni, vagy a megerőszakolt nőnek az abortuszköltségét ajánlaná fel” – mondta az áldozat.
