A csontritkulás – hivatalos néven osteoporosis – súlyos problémát okozhat már 35 éves kor felett is, ugyanis ekkortól a csontok mésztartalma és tömege csökkenni kezd, csontjaink szerkezete lazul, ettől pedig törékennyé válnak. Bár az életkorral együtt változó csontok természetes folyamatban jutnak el a csontritkulásig, mégis lehet lassítani ezt a folyamatot és rendszeres szűrővizsgálatokkal elejét venni a korán kialakuló súlyosabb problémáknak.
A csontritkulás népbetegség
„Az osteoporosis napjainkra világszerte kiemelkedő problémává nőtte ki magát. Mivel néma járványnak is hívják, lappangó természete miatt kiemelten kell rá figyelni. A világon hozzávetőleg 200 millió ember él csontritkulással. Magyarországon körülbelül 1 millió beteggel kell számolni. Európában a lakosság 9-10%-a tekinthető csontritkulásos betegnek. Az Európai Unióban átlagosan félpercenként fordul elő egy-egy olyan újabb csonttörés, amely a csontritkulás következményének tekinthető. A statisztikák szerint minden második-harmadik európai nő számolhat azzal, hogy további évek során osteoporosisos csonttörést szenved el.”
A csontrikulás statisztikái Magyarországon (Kép: NEAK)
Mikor szükséges csontritkulás-szűrést végeztetni?
Csontsűrűségmérés nemcsak a csontritkulásban szenvedő betegeknek, hanem úgy általában a nőknek és férfiaknak is ugyanúgy javasolt. Azoknak a nőknek szinte kötelező lenne, akiknek a felmenőknél előfordult csontritkulás. A nők egyébként is nagyobb veszélynek vannak kitéve, ezért 40-45 év felett ötévente, majd 55 felett már két-háromévente szükséges lenne csontsűrűségmérést végezni. A mérést megelőző lépés pedig lehet a laborban a csontritkulás-szűrőcsomag, főleg akkor, ha a következő kritériumok valamelyike fennáll:
- a családban előfordult már csontritkulás: szülőknél, testvéreknél, főleg, ha törésekkel társultak;
- vékony vagy alacsony testalkat;
- dohányzás;
- mozgásszegény életmód;
- gyakori esés, csonttörés;
- egyoldalú táplálkozás, ami miatt csökken a vitamin és az ásványianyag-bevitel (D-vitamin és kalcium);
- üdítők, koffeintartalmú italok és alkohol rendszeres fogyasztása;
- hormonális állapotban eltérések: menopauza, petefészek-eltávolítás, férfiaknál alacsonyabb tesztoszteronszint;
- felszívódási, emésztési zavarok, gyulladásos bélbetegségek;
- pajzsmirigybetegség, mellékpajzsmirigy-betegség;
- szteroidok, vízhajtók, gyomorsavlekötők szedése.
Minden második nőt érint a csontritkulás (Kép: Getty Images)
Mit lehet tenni a megelőzésért?
A főszerep a megelőzésben a kalciumé és a D-vitaminé, ugyanis ennek a kettőnek van oroszlánrésze a csontrendszer szilárdságának kialakulásában. Az elegendő kálcium és D-vitamin nagyrészt a tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozásból fedezhető a szervezet számára. Érdemes odafigyelni arra, hogy a kalcium felszívódása szervezetünk D-vitamin ellátottságától nagymértékben függ, mert a D-vitamin a bélből a kalcium intenzívebb felszívódását, valamint hasznosulását segíti. A kalcium mellett a csontritkulás megelőzéséhez szükség van foszforra is, de ebből általában sokkal többet fogyasztunk, mint amennyi a kívánatos mennyiség, illetve amilyen az ideális kalcium-foszfor arány lenne, így ezt nem szükséges pótolni.
A hangsúlyt a jól összeállított étrendre és persze az egészséges életmódra kell helyezni, ugyanis az olyan rossz szokások, mint a túlzott alkohol vagy cukros, szénsavas üdítők fogyasztása, a dohányzás és persze a mozgásszegény életmód mind rombolják a csontjainkat. Az sem mindegy, hogy milyen mozgást végzünk, mert a csontoknak megfelelő terhelésre, nem pedig túlterhelésre van szükségük. Az ajánlott mozgásformák között a kímélő úszást, sétát, kocogást is találhatjuk, de a kerékpározás is segíthet a csontritkulás megelőzésében.
Egészséges életmód:
- Az igazán egészséges étrend nélkülöz minden szélsőséget és tiltást
- Okosan kezdd el a mozgást, és újjá fogsz születni
- „Csodálatos élmény egy sokkal egészségesebb testben élni tovább”
Szponzorált tartalom
