nlc.hu
Életmód
Ezek az E-számok a legveszélyesebbek

Tegyünk rendet az E-számok körül! Mutatjuk, mi nem árt és azt is, mit kerülj el!

Nem minden káros, ami ijesztő. De sok dolog veszélyes, ami ártalmatlannak tűnik...

Ahogyan telnek az évek, úgy válunk az élet sok területén egyre inkább tudatossá. Míg húsz évvel ezelőtt fel sem merült bennünk vásárláskor a ruhák fenntarthatóságának szempontja, addig most már egyre többek számára válik fontos kérdéssé. Tíz éve döbbenten néztünk volna arra, akinek van „bőrápolási rutinja”. Ma már az kezd egyre furcsábbá válik, akinek nincsen. A tudatosság pedig természetesen a táplálkozásban is egyre inkább megmutatkozik. Azt már régóta tudjuk, hogy az E-számok veszélyesek. Kérdés persze, hogy ez igaz-e, legalábbis ebben a formában.

Egyáltalán mik azok az E-számok?

Valójában egy kódrendszerről beszélhetünk. Azzal a céllal alakították ki, hogy a vásárlók és fogyasztók számára egyértelműen beazonosítható legyen: a termék, melyet a kezükben tartanak, milyen összetevőkből áll. Elvileg az E-számok segítenek nemzetközi szinten áthidalni a nyelvi eltéréseket, tehát például egy májkrém esetén tökéletesen tudnánk Csehországban, Németországban és Olaszországban is, hogy a feltüntetett kód alapján milyen adalékanyagokat tartalmaz, függetlenül attól, hogy a nyelvet nem beszéljük. A másik cél az volt, hogy a kódrendszer könnyebb eligazodást, nagyobb átláthatóságot biztosítson.

E-számok

Fotó: Getty Images

Akad egy kis gond…

Pontosabban nem is egy gond, hanem több is. Kezdve azzal, hogy kialakult egy teljesen furcsa, hibrid rendszer, amelyben némelyik adalékanyagot teljes nevén, míg másokat E-számos kóddal ellátva tüntetnek fel. Folytatva pedig azzal, hogy bár unalomig hallottuk, mennyire kerülendő és rossz dolgok az E-számok, és bár a kódozás célja éppen az áttekinthetőség volt, valójában semmilyen civil, laikus embernek nincsen meg a magabiztos tudása és memóriája ahhoz, hogy tudja, melyik jelölés mit is jelent egyáltalán. Persze honnan is lenne: több mint 300 E-szám került bevezetésre, iskolában pedig nem tanítják ezek jelentését. Pedig talán nem is lenne akkora butaság.

Nem minden árt, aminek rossz a híre

Ha szeretnénk igazán félelmetesek lenni felnőttként egy farsangon, akkor biztos hatást érhetünk el, ha E-számnak öltözünk. Pedig lehet, hogy a jelmez egy ártalmatlan személyiséget takar. Mint például az E300 köntöse, mely valójában nem más, mint az aszkorbinsav. Igen, az, amely C-vitaminként is ismert, természetes antioxidáns, nem mellesleg pedig elősegíti az élelmiszerek ízének és színének stabilitását. Vagy ott van például az E967, másik nevén xillit. Ha csak a kódját látjuk, akkor ijesztőnek tűnhet, miközben kávénkba vagy süteményünkbe éppen azért használjuk, mert a finomított cukorral szemben ez egy természetes édesítő. Találhatunk a listán még paprikakivonatot, ecetsavat, tejsavat, sőt akár rozmaringkivonatot is, hogy optimalizálják az adott termék ízét, színét vagy éppen állagát.

Miért ártalmas a feldolgozott élelmiszer?

Az E-számok és a feldolgozott élelmiszerek kéz a kézben járnak. Érthető: a nyers sárgarépa nem tartalmaz adalékanyagot, a belőle készült konzerv azonban már szükségszerűen igen, hiszen valahogyan el kell érnie a gyártónak, hogy az üvegben minél tovább friss, megfelelő állagú és színű maradjon a zöldség. Egy ilyen konzerv viszont jellemzően szinte teljesen természetesnek hat az azonnali fogyasztásra szánt ételekkel vagy az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szemben. Persze mindenkivel megesik, hogy eszik ilyesmit, a rendszeres fogyasztás viszont azért ártalmas, mert az ilyen ételek a legrosszabb típusú zsírokat tartalmazzák, általában nagyon sok só van bennük, kifejezetten alacsony a hasznos tápanyag- és rosttartalmuk, ugyanakkor bővelkednek olyan mesterséges összetevőkben, amelyek egy része a kutatások szerint már egyre valószínűbb, hogy károsítja egészségünket.

Instant ételek

Fotó: Getty Images

Az igazán veszélyes adalékok

A kódrendszer bevezetése óta akadtak olyanok, melyek használatát már be is szüntették, mert az egészségre ártalmasnak bizonyultak. Ilyen például az E128 jelű mesterséges színezék. Ma is több olyan adalékanyag van, melyek alkalmazásának helyessége vitatott, mert sok szakértő úgy véli, hogy potenciálisan egészségkárosító hatású. Jellemzően a felmerülő kétség az, hogy az adott anyag növeli az allergiás reakciók valószínűségét, például az E410 (szentjánoskenyérmag-liszt) és az E407 (karragén). Az E102 (tartrazin) az allergiás reakciókon túl asztmát válthat ki, és figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ADHD) okozhat gyermekeknél. Az E621 (nátrium-glutamát) jelű, nagyon gyakran használt ízfokozó fejfájást, émelygést válthat ki az arra érzékenyeknél, az E951 (aszpartám) szintén fejfájást, szédülést, ráadásul mentális zavarokat is kiválthat, az E211 (nátrium-benzoát) nevű tartósítószer, amelyet szénsavas italokban és más élelmiszerekben használnak, egyes vizsgálatok szerint DNS-károsodást és hiperaktivitást okozhat. A nitritekkel és nitrátokkal kapcsolatban, melyek a pácolt húskészítmények jellemző összetevője, több kutatás során is felmerült, hogy rákkeltő hatásúak, a kéndioxidok és szulfitok pedig sok szakértő szerint a központi idegrendszerre hatnak károsan.

Ez is érdekelhet Megnézem

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top