Ismerős az érzés, amikor már fáradt vagy, tudod, hogy aludnod kellene, de még görgetsz egy kicsit az Instagramon, megnézel egy videót, majd még egyet, aztán hirtelen éjfél is elmúlt? Nem vagy egyedül, és még csak nem is egyszerű akaratgyengeségről van szó. A pszichológia külön nevet is adott ennek a jelenségnek: „bedtime procrastination”, vagyis a lefekvés halogatása.
Tudom, hogy aludni kellene, mégsem szánom rá magam
A bedtime procrastination azt jelenti, hogy valaki minden különösebb ok nélkül, szándékosan húzza az időt este, még akkor is, ha tudja, hogy ezzel csak saját magának árt. Kicsit olyan ez, mint mikor valamit halogatunk, amit nem szeretnénk megtenni. Ebben az esetben épp az alvást, amire pedig nagy szükségünk lenne.
Van azonban ennek egy sajátosabb formája is a jelenségnek, amit úgy hívnak: „revenge bedtime procrastination”, vagyis bosszúból elkövetett alváselhanyagolás. Ezt tudatalatt leginkább akkor éljük át, ha napközben úgy érezzük, nem volt időnk magunkra, nem volt beleszólásunk a saját napunkba. Ilyenkor este, amikor végre már senki nem követel tőlünk semmit, „visszavesszük” az időt. A gond persze az, hogy közben az alvásidőből faragunk le.
Kikre jellemző a lefekvés halogatása?
Pszichológusok szerint ez a viselkedés a szándék és a tényleges cselekvés közti szakadéknak egy meglehetősen látványos példája. Lefeküdni akarunk, de mégsem tesszük. Ez a „szakadék” pedig leginkább azoknál jelenik meg, akik egyébként is hajlamosak a halogatásra, és nehezebben szabályozzák napi rutinjukat, sőt akár általában véve a viselkedésüket is.
Fotó: Getty Images
Kutatások szerint a felekvés rendszeres esti halogatása gyakrabban fordul elő olyan embereknél, akik:
- magasabb szintű stresszt vagy frusztrációt élnek meg napközben,
- alacsonyabb önkontrollal rendelkeznek,
- neurotikusabbak és érzelmileg labilisabbak,
- kevésbé lelkiismeretesek a mindennapokban.
Miért veszélyes a lefekvés halogatása?
Ahogyan saját bőrünkön is érezzük, ha ebbe a csapdába csúszunk: komoly következményekkel kell számolnunk a lefekvés halogatása esetén. A kialvatlanság koncentrációs problémákat, romló mentális és fizikai egészség okoz. Ráadásul az ördögi kör is könnyen kialakulhat: kimerültségünk miatt frusztráltabbá válunk és érzelmileg labilisabbá válunk, ez pedig újabb halogatást és még komolyabb kialvatlanságot vonhat maga után.
Mit lehet tenni ellene?
A nemzetközi szakértők és fórumok szerint nem kell beletörődnünk abba, hogy „ilyen típusok vagyunk”, nem szükséges együtt élnünk ezzel a sok feszültséget szülő helyzettel. Tanácsaik szerint érdemes a következő lépéseket feltétlenül bevetnünk a „gyógyulás” érdekében.
- Tudatosan kialakított esti rutin segíthet, például képernyőmentes idő, nyugodt olvasás vagy egy csésze gyógytea. Igen, eleinte odafigyelést és elszántságot igényelhet, de már rövid idő alatt beépülhet mindennapjainkba.
- Ne bántsd magad miatta! Nem az akaraterőd gyenge, hanem valószínűleg a napközbeni túlterheltséged vezet ide. Kezdd el megfigyelni, mi váltja ki ezt nálad. Ha pedig van lehetőséged rá, akkor próbáld csökkenteni a stressz forrásait vagy mértékét.
- Kisebb célokat tűzz ki este, például: „csak 15 perc múlva fekszem le, de addig leteszem a telefont”. Ha lépésenként haladsz, akkor a cél is könnyebben teljesíthetővé válik majd.
Az alvás nem luxus, és nem is jutalom. Alapvető szükségletünk, amit nem érdemes halogatni még akkor sem, ha a nap végén úgy érezzük, csak most van időnk élni. Inkább keressünk más, napközbeni módokat arra, hogy visszanyerjük az irányítást az életünk felett, az ágy helyett.
