Nem szeretem, amikor valaki fanyalogva néz a nőnapi szegfűre (kap még valaki szegfűt egyáltalán?), mondván „egy szál virággal ne legyen má’ elintézve a dolog”. Szerintem senki, aki virágot ad, nem azért adja, hogy bármi el legyen intézve. Kedves szeretne lenni valakivel, nem azért, mert az illető nő, hanem mert számít neki. Ettől még simán lehet, hogy őt is zavarja, hogy a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak, viszont több házimunkát végeznek. Úgyhogy nekem jöhet a nőnapi virág, meg a nőnapi macaron – már ha szívből adják.
Ettől függetlenül a nőnap antifeminista, hogy ne mondjuk, szexista találmány, hiszen nemük szerint különböztet meg embereket. Azon az elgondoláson alapul, hogy bárki bármiféle megbecsülést érdemelne csupán a neme miatt – minden más emberi vonatkozásától, személyiségétől, teljesítményétől függetlenül. Ez pedig nincs rendben.
Magam egyre többször integetek a férfiaknak, hogy menjenek csak elém az ajtónál, és a randevún nem várom el, hogy mindent kifizessenek helyettem. Nem jó előnyök ezek. Gondoljuk el, mennyi frusztráció gyűlhet össze egy férfiban néhány évtized ajtóban álldogálás és másoknak fizetés alatt! Ki tudja, nem a velünk való bánásmódban egyenlítik-e ki azt a másik számlát anélkül, hogy tudatában lennének…
Úgyhogy nem kérek előjogokat, nem szeretek tartozásban lenni.
Viszont szépen mosolygok, ha valaki mégis ragaszkodik ahhoz, hogy felköszöntsön ma, vagy előzékeny legyen bármikor. Tudom, hogy a konzervatív látásmódúak ebben a régi női-férfi szerepfelosztásban érzik magukat jól. Majd a mi életünket már másképp alakítjuk. Már a munkahelyi viszonyokban is sikerült előrelépnünk, és egyre több családban magától értetődő a kiegyensúlyozott munkamegosztás (miközben nyilván tudom, hogy nincs ez így mindenütt Magyarország-szerte, a világról nem beszélve).
Úgy gondolom, egy feminista nem támogathatja a nőnapot, de én csak a magam nevében beszélhetek, és én most ünnepélyesen le is mondok róla. Kérnék helyette viszont egy sor más napot, amik némiképp fontosabbnak tűnnek, úgyhogy javasolnám az ünnepek körébe való bevezetésüket. Alább fel is sorolom őket, méghozzá mindet egy-egy, ezen a héten megjelent cikkünk kapcsán.
Tehát: Nemzetközi Nőnap – Sztornó!
Helyette jöhet:
Nemzetközi A Férfi Nem Segít a Házimunkában Nap
Jelenet az 1948-as, Albuquerque című filmből. Fotó: Getty Images.
A Nielsen közvélemény-kutató boldogan közli felmérése eredményét, miszerint „a magyar férfiak több mint fele veszi ki részét az otthoni munkából”, és „tízből nyolc nő büszkén mondhatja el, hogy kedvese rendszeresen segít neki a ház körüli munkákban”. Számomra kétséges, hogy mi öröm vagy büszkeség van abban, hogy a férfiaknak csak a fele veszi ki a részét a nehézségekből. De ez legalább még jó megfogalmazás volt. Mert amivel a nőket igazán ki lehet akasztani, az az, amikor azt mondják: „de jó neki, mert a kedvese segít neki a házimunkában”. Nem, nem jó neki. Nem, nem segít. A házimunka közös, ahogy a párkapcsolat örömei is azok. A gyerek körüli teendők is közösek, ahogyan maga a gyerek is. Egy apa nem cuki, ha a játszótérre megy a gyerekkel, hanem a világ legkézenfekvőbb dolgát teszi. És az sem „szép tőle”, ha maga vasalja az ingeit. Tekintsük már felnőttnek a férfiakat! Egyébként rengeteg apát ismerek, aki fürdet, pelenkáz, és mesét olvas, valamint főz, mos, vasal. De együttérzésem mindazoknak, akiknél ez nem természetes.
Nemzetközi Hurrá, Van Már Elég Bölcsőde Nap
Így is lehet – de minek? (Profimedia)
Nyolcvannyolcezer az nem kis szám. Ennyi az a szülő ma Magyarországon, aki szeretne és tudna dolgozni, de nem teheti, mert még pici a gyermeke, bölcsőde viszont nincs a lakhelye közelében. A KSH felmérése szerint a települések 80 százalékában ez az intézmény hiánycikk, és vannak teljes járások az országban, amelyek fehér foltok ilyen szempontból. Mindig elmondjuk: nem a sokmilliós hitel ígérete fogja gyermekvállalásra csábítani a párokat, hanem az, ha egy utód megszületése – amellett, hogy mennyi örömöt ad – nem hozza őket aránytalan hátrányba minden más életterületen. Ha megmarad az esélye az önfenntartásnak hitelek és tartozások nélkül. Ha végre nem fogják megkérdezni tőlünk, hogy „anyaság vagy karrier”, mert választhatjuk mindkettőt. Visszamehetünk dolgozni mondjuk a kicsi tizenöt hónapos korában, mert tudjuk kire bízni őt – és nem, nem a nagyszülőkre gondolok, mert azt nem tartom igazi megoldásnak. Munkaerőhiány van az országban, a bölcsődefejlesztés egyelőre mégis csupán ígéret.
Nemzetközi Nahát, Nem Választanak El az Újszülött Gyerekemtől Nap
Az alapvető jogok biztosa szerint a koraszülött intenzív osztályon (PIC) lévő gyermek joga és legjobb érdeke a szülő állandó jelenléte. Ehhez képest egészségügyi rendszerünk jelenleg nem tudja ezt minden ilyen részlegen biztosítani. Az ombudsman a vizsgálat során jelentős tárgyi-személyi és alapvető szemléletbeli különbségeket tapasztalt két fővárosi speciális osztály működésében. Figyelem, Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika! Nem lehetetlen előtérbe helyezni a gyerek és a családja érdekét, hiszen a Honvéd Kórháznak már sikerült is a jelentés szerint.
Nincsenek egyébként jobb helyzetben a nagyobb gyerekek sem, egyes intézményekben az ő lábadozásukat is csak nehézkesen tudják segíteni a szülők. A Heim Pál Gyermekkórház és a Debreceni Gyermekklinika ugyanis nem használja azokat a tábori ágyakat, amiket az „Ágyat az anyukáknak” elnevezésű akció keretében adományként kaptak. Mert balesetveszélyesek, mert nem tudnak tőlük takarítani és mert csak. Köszönjük viszont Orosvári Zsolt munkáját, különösen annak fényében, hogy a csodás akció főként nők érdekében történt – na ugye, hogy van jobb a szegfűnél!
Nemzetközi Nem Vesznek Ki a Zsebünkből Több Pénzt Igazságtalanul Nap
Ennyi az annyi (Profimedia)
Nyilván könnyebben önérzeteskedhetnénk, amikor az étteremben a pincér kihozza a számlát, ha nem keresnénk eleve 14,2 százalékkal rosszabbul a férfiaknál. Mármint Magyarországon, mármint átlagosan. És csak kicsit esik jobban ez a hiány attól, hogy tudjuk, amúgy az európai átlag kicsit ennél is rosszabb. Mondjuk abszolút értékben nem veszítünk olyan sokat, ettől megóv minket az üvegplafon: a vezető beosztásban lévők csupán 14,5 százaléka nő nálunk. Nincsenek nagy fizetéseink, nem is bukunk hát olyan nagyot.
Nemzetközi Nem Adnak Férjhez Több Gyereklányt Nap
“Te, nem ma van a nemzetközi nőnap? Ezt mindig elfelejtem.” (Profimedia)
Tudom, hogy kicsit nagy az ugrás a 14 százalékos fizetéskülönbségtől odáig, ahol a legrosszabb állapotban vannak a nőjogok, de ha már a nőnap nevében ott van a „nemzetközi” jelző, akkor gondolkodjunk globálisan. Igen, nekünk probléma, hogy nem tudunk a kórházban bent aludni a gyerekünkkel, másoknak viszont gyerekkoruk sincs. Ők elsősorban a nigeriek, a jemeniek, a dél-szudániak, a bangladesiek és a Közép-Afrikai Köztársaságban élők. A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság szakértői szerint ugyanis jelenleg ezekben az országokban a legveszélyesebb lánynak születni. Nigerben a legmagasabb az aránya azoknak a lányoknak, akik még a tizennyolcadik születésnapjuk előtt férjhez mennek. És tudjuk, hogy ez nem egy romantikus esküvőt jelent, hanem súlyos szexuális kihasználást. Háborús helyzetben a testileg-lelkileg egyik legpusztítóbb fegyver a nemi erőszak – a Jemenben dúló polgárháború árát legsúlyosabban a nők és a lányok fizetik meg. A Dél-Szudánban élő nők és a lányok mintegy 65 százaléka szenved el fizikai vagy szexuális erőszakot. A Plan International humanitárius szervezet felmérése szerint Bangladesben a 15-19 éves korú lányok 21 százaléka házas, 16 százaléka pedig várandós. A megkérdezett 300 lány több mint háromnegyede azt mondta, hogy soha életében nem hozott még döntést a saját életét érintő kérdésekben. A Közép-Afrikai Köztársaságban a második legnagyobb a gyermekházasságok aránya a világon. A lányok jogait semmibe veszik, sokan kénytelenek felhagyni a tanulmányaikkal is.
Szóval így néznek ki a nőjogok a világon – csupán öt nap NLCafé-cikkei alapján. És akkor még nem esett szó arról, hogy több kommentelő szerint Pásztor Anna énekesnő rendhagyó öltözködési stílusa az oka a zaklatója öngyilkosságának, hogy egy belga kerékpárversenyen öt percre kiállítottak egy nő sportolót, mert beérte a férfiak mezőnyét, hogy Ashley Grahamnek szinte a középső neve lett a „plus size”, és a mai napig retusálják a kilóit, hogy bátorságnak számít, ha egy friss anya vállalja a teste változásait, ja, és az abortusz miatt bebörtönzött nőkről sem beszéltünk. Hármukat ugyan kiengedték, de tizennyolcan most is a büntetésüket töltik. Úgyhogy mi inkább embernapot szeretnénk: bánjunk emberségesen egymással, legyen végre mindegy, hogy minek születünk, nőnek vagy férfinak. Szülessünk egyszerűen csak egyenlő jogok tulajdonosainak.
