Szülõszobában

Olvasóink talán úgy gondolják, túlságosan vicces címet választottunk összeállításunkhoz, hiszen senkinek sem jutna eszébe, hogy inkább fejen állva kellene életet adnia gyermekének. Manapság azonban, mikor állandóan napirenden van az úgynevezett alternatív szülésekkel kapcsolatos vita, és a hazai szülészeteket bemutató rovatunkban megszólaló főorvosok is úgy érzik, állást kell foglalniuk ebben a kérdésben, mégis gyakorta szóba kerül a fejenállás. S hogy miért? A magyar szülészetek egy része a magzat állandó monitorizálására, vagyis a szívhang és a fájáserősség vizsgálatára hivatkozva nem engedi, hogy a vajúdó kismama sétálhasson a vajúdás és szülés idején. Ezekben az intézményekben a magzat világrahozatala is kizárólag fekvő helyzetben történik, többnyire az úgynevezett „kőmetsző” helyzetben, vagyis hanyatt fekve, kétoldalt kengyelbe szíjazott lábakkal. Kizárólag ezt tartják szakmai szempontból biztonságosnak, megfigyelhetőnek, csak a fekvő kismamánál tudnak elvégezni bizonyos beavatkozásokat. Más kórházakban nem ilyen szigorúak, sőt kérdésünkre hangsúlyozzák: náluk a kismama kérése szent, ha fejen állva akar szülni, erre is lehetősége van, persze csak akkor, ha valamilyen időközben fellépő szövődmény nem gátolja meg ebben a mutatványban. Ezt persze költői túlzásnak szánjak, mégis kihallatszik a szavak mögül az ingerültség. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a szülészorvosok tekintélyes része nem találkozik más szülési testhelyzettel, csupán fekvővel. Az egyetemi tankönyvben sincs szó arról, hogy az úgynevezett vertikális, tehát függőleges testhelyzetben történő szülés milyen előnyökkel járhat, milyen alternatív vajúdáskönnyítő eszközök léteznek, s ezek pontosan mit és hogyan könnyítenek meg a kismama számára. Jobb helyzetben vannak azok a bábák és szülészorvosnők, akik maguk is átélhették, milyen sokat segíthet az egyre erősödő méhösszehúzódások közepette a fiziológiás labda, a különböző testhelyzetek, a sétálgatás – ezért pontosan tudják, nem csupán divatos hóbortról, külsőségekről van szó. Másrészt persze nem várható el, hogy az orvos könnyű szívvel beleegyezzen olyan szülési módozatokba, melyeket nem ismer, hiszen bármilyen szövődmény esetén elsőként őt teszik felelőssé a problémáért. Magyarországon ennek ellenére egyre több olyan szülészetet találunk, ahol a kismamáknak nem kell végigfeküdniük a vajúdást, ahol gondoltak vajúdáskönnyítő eszközök beszerzésére, és ahol vették a fáradságot, hogy külföldi gyakorlat, tudományos közlemények, ezzel a témával foglalkozó szakkönyvek vagy videofelvételek segítségével ismereteket szerezzenek a nálunk még szokatlan szülési testhelyzetekről. Ezekben a kórházakban komolyan vették azt a kismamák részéről egyre gyakrabban jelzett igényt, hogy szeretnék úgy világra hozni gyermeküket, ahogy az adott pillanatban a legkényelmesebbnek tűnik.

Kismamakönyvek a vajúdási és szülési testhelyzetekről
– Várakozásainknak megfelelően az angol vagy amerikai eredetiből fordított könyvekben részletesen olvashatunk ezekről a kérdésekről. A függőleges testhelyzeteknek épp olyan létjogosultságuk van, mint bármely másiknak, a legtöbb szerző egyetért abban, hogy a guggolás, illetve a patkó alakú szülőszék használata megkönnyíti a szülést, csökkenti a gátsérülés kockázatát.
Sagov–Feinbloom–Spindel–Brodsky Otthonszülés című szakkönyvében valamennyi lehetséges pozíció leírása, előnye-hátránya szerepel, egyetlen olyan testhelyzet van csupán, amit semmiképpen sem ajánlanak, ez a hanyatt fekvő. Olvasóinknak Barbara Dale és Johanna Roeber Kismamatorna című könyvét ajánljuk leginkább, ebben olvashatunk a legrészletesebben erről a témáról. Valamennyi testhelyzetet fotó és pontos leírás mutatja be.
– Dr. Hagymásy László Családközpontú szülészet című szakkönyvében színes fotók és rajzok kíséretében minden fontos információt megtalálunk a különböző vajúdási, szülési módozatokról, a szerző legjobbnak a patkó alakú szülőszék használatát tartja. A nagyközönségnek szóló könyvekből általában kimarad ez a téma: a dr. Papp Zoltán szerkesztette Egészséges nő szeretnék maradni című könyvben egyáltalán nem szerepel, dr. Krasznai Péter Kisbabára várva című könyvében vajúdáskönnyítő eszközök fotói láthatók, ám részletesebben csak a nálunk szokásos hanyatt fekvő helyzetről olvashatunk. Rákóczi István professzor könyve, a Gyermeket várunk ismerteti a vajúdás közben ajánlott légzést, testhelyzeteket, a szüléshez pedig az állítható szülőágyon könnyűszerrel kivitelezhető félig ülő pozíciót ajánlja, ugyanakkor megállapítja, hogy hazánkban a kőmetsző helyzet a legelterjedtebb.

Olvasóink írták gyermekük születéséről

Bevallom, nem sikerült a vajúdás vége felé lazítanom, és születendő gyermekemre gondolnom, annyira fájt mindenem. Pedig a vége felé többször is segített a szülésznő azzal, hogy rám szólt, lassabban szedjem a levegőt. Épp összeszedtem magam, hogy lezuhanyozzak, álltam a falnál, csempének döntött arccal, a férjem hozta a törölközőt. Hirtelen megszűntek a szünetek a fájások között, és elkezdtem nyomni. A szülésznő az orvos után kiabált, a férjem vonszolni kezdett az ágy felé, de én csak nyomtam. Felkerültem az ágyra, még hallottam, hogy a távolból az orvosom azt mondja, húzzam fel a lábam, mert lerúgom a szülésznőt, de én egy hatalmas ordítás kíséretében kirepítettem magamból a kislányomat.
Zsengellér Izabella

Nagyon sokat segített az is, hogy a szentesi kórházban szülőszéken vajúdhattam, majd szülhettem. A derekam fájt a legjobban, s nagyon jól meg tudtam támasztani a széles, kemény háttámlában. Fájdalomcsillapítóra nem volt szükségem, ebben a testhelyzetben elviselhetőnek éreztem az összehúzódásokat. Amikor már egybefolytak a fájások, egyszer csak éreztem, nyomnom kell. A harmadik nekirugaszkodásra megszületett Dávid, s én olyan boldog voltam, hogy csak ennyi volt, és már vége is…
Giláné Cs. Olga, Szegvár

A nagyatádi kórházban sétálhattam vajúdás közben, így kényelmesebb volt. Később fájáserősítő infúziót és epidurális fájdalomcsillapítást kaptam, mégsem kellett feküdnöm, majd az orvosom átkísért a szülőszékre – ez egy remek találmány! Ettől kezdve fél órán belül, három tolófájásra és kilenc nyomásra megszületett életünk értelme, Jázmin baba.
P-né V. H., Csokonyavisonta

Mire a beöntés után visszakecmeregtem a szülőszobára, megmutatták, hova feküdjek: egy magas és keskeny asztalágyra, ahonnan már nem bírtam egyedül lejönni. Ott szenvedtem három órán át egyetlen biztató szó vagy tájékoztatás nélkül… Második gyermekemnek sok évvel később sajnos hasonlóan kellett megszületnie, bár a szülésznő ezúttal nagyon kedves volt, és sokat segített: a kitolási szakban még mindig háton kellett feküdnöm, ami kegyetlenül kényelmetlen helyzet, sokszori próbálkozásra sikerült csak megszülnöm. Jó lett volna felülni vagy guggolni, de nem lehetett. Javasolom azoknak az orvosoknak, akik ehhez a helyzethez ragaszkodnak, hogy próbáljanak gyomorgörcs esetén kemény ágyon, háton fekve, lekötözött lábbal enyhíteni magukon!

N. Emese, Budapest

Vajúdás közben az orvos és a szülésznő javaslatára kipróbáltam a patkó alakú szülőszéket. Kicsit idegenkedtem tőle, de valóban sokat segített, hogy a baba minél előbbre jusson. Mikor már szünet nélkül jöttek a fájások, visszafektettek az ágyra, mert elérkezett a kitolás pillanata. Az első két próbálkozásom nem sikerült, de utána már egész jól ment. Sára a hatodik fájásra született meg. Soha nem érzett szeretethullám árasztott el, örömömben csak zokogni tudtam. Élmény volt a győri megyei kórházban szülni.
Milotainé Nagy Éva, Komárom

Oldalt fekvő helyzetben a magzat oxigénellátása jó, s a szívhangokat is könnyen lehet hallgatni, ha a kismama a magzat hátával ellentétes oldalon fekszik. A bába ilyenkor jól hozzáfér a gáthoz. A pozíció hátránya, hogy a gravitáció hatása nem érvényesül, ha azonban a kismamának már csak feküdni van kedve, így sokkal jobb, mint hanyatt fekve. Képünkön a bába az erőteljes keresztcsont-tájéki fájdalmak



enyhítésére speciális masszázst végez: egyik tenyerével nyomja a keresztcsontot, a másikkal pedig hátrafelé húzza a kismama behajlított lábát. Közben az asszony előbb felhúzza térdét, majd hátrafelé nyújtja, és homorít

A térd-könyök helyzet különböző változatai rendkívül kedvezőek a magzati oxigénellátás szempontjából. A gát könnyen hozzáférhető, a bába hátmasszázst is tud alkalmazni. Hátránya, hogy nehézkes a szívhanghallgatás. Ha igen ritka szövődmény, köldökzsinór-előreesés következik be, ebben a testhelyzetben tartják az anyát, amíg előkészítik a műtőt a császármetszéshez

Ha a kismama térdel, és a párjára, labdára vagy egyéb bútordarabra

támaszkodik, hatékonyan tud nyomni, és a derekát is tehermentesíti. Ebben a testhelyzetben is tökéletesen hozzá tud férni a szülésznő a gáthoz

 

A vajúdólabda különösen erős derékfájással járó méhösszehúzódások esetén hatásos. Ülés közben érvényesül a gravitáció ereje, a labda enyhe mozgatása lazítja a hátizmokat és a medencét. A Ctg-vizsgálat labdán ülve is végezhető

A patkó alakú szülőszéken vagy guggoló pozícióban a medence átmérője nagyobb, mint fekve. Csökken a gátrepedés kockázata, javulhat az anyai és magzati keringés. Hátránya, hogy abban az esetben, ha anyának nincs megfelelő támasza hátulról, hosszú távon kimerítő lehet

 

Hanyatt fekve a méh ránehezedik egy fontos gyűjtőérre és verőérre, s ez

károsan befolyásolhatja a méhlepény, s ezáltal a magzat keringését. Ebben a pozícióban a kismamának a gravitáció ellenében, felfelé kell nyomnia a magzatot

 

Ha valaki mégis a fekvést választja, vagy éppen nem választhat, segít, ha az ágy fejrészét negyvenöt fokos szögbe állítjuk, így ugyanis a keringési viszonyok is helyreállnak, s nyomni is könnyebb