Köhögés

A jelenség tulajdonképpen nem más, mint az alsó légutak válasza valamilyen „idegen” anyag jelenlétére. Ezért az esetek többségében helytelen az a törekvés, hogy először is csillapítani próbáljuk a köhögést. Igaz ugyan, hogy így átmenetileg csend borul a szobára, s nemcsak a kicsi jut némi pihenéshez, hanem valamennyi álmatlanságban szenvedő családtag is, közben azonban akadályozzuk a váladék távozását, s ez inkább elodázza, mint felgyorsítja a gyógyulást.
Egy gyakran idézett mondás szerint gyerekkorban a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Az elhúzódó köhögés szinte mindig azzal függ össze, hogy az ősztől tavaszig tartó időszakban gyakorlatilag állandósulnak a nátha különböző vállfajai. Eleinte vizes, azután sűrűbbé váló fehéres orrfolyással kezdődik, majd rendszerint felülfertőződik, és a váladék színe sárgás-zöldesre változik. A kicsik eleinte egyáltalán nem tudnak orrot fújni, nagyjából nyolc-tíz éves korukra képesek olyan hatékonyan elvégezni ezt a műveletet, ahogy kellene. A pangó váladék azonban kiváló táptalaj a kórokozóknak, amelyek aztán a lélegzéssel könnyen lejutnak az alsó légutakba.

Hatékony orrszívás
Porszívóra szerelhető orrszívó alkatrésszel otthon is eltávolíthatjuk a váladékot. Ezt azonban csak akkor nevezhetjük hatékonynak, ha óránként többször is sor kerül rá, s úgynevezett megszakított szívást végzünk: egy-két másodpercenként egy pillanatra kihúzzuk a szívófejet az orrból. Az első otthoni orrszívás előtt feltétlenül vizsgáltassuk meg a kicsi anatómiai adottságait fül-orr-gégésszel vagy gyermekorvossal. Használat után mindig mossuk ki alaposan a szívófejet, és naponta egyszer fertőtlenítsük is kifőzéssel. Előfordulhat, hogy az orrszívást orrcsepp vagy orrspray alkalmazásával kell hatékonyabbá tennünk. A beszáradt váladékot néhány csepp anyatejjel, tengerisó-oldattal lazíthatjuk fel.

Kedvező légköri viszonyok
A súlyosbodó köhögés kialakulásában jelentős szerepe van, különösen télen, a száraz szobalevegőnek. A túlfűtött, levegőtlen helyiségekben kiszáradnak a légutak nyálkahártyái, s ez további köhögésre ingerel, ráadásul a beszáradó, sűrű váladékot sokkal nehezebb kiköhögni. Ezért megfelelő, nagyjából hatvanszázalékos relatív páratartalomról is gondoskodnunk kell, miközben a hőmérsékletet legfeljebb 20 Celsius-fokra állítjuk be. Ha nem lázas a gyerek, tiszta levegőjű helyre nyugodtan vihetjük sétálni. A meleg pára belélegeztetését (forró inhalálást) manapság nem javasolják a szakemberek . A porlasztott hideg pára belélegeztetése, esetleg az orvos tanácsára a váladékot hígabbá tevő gyógyszerrel kiegészítve sokat javíthat az állapoton. Ehhez különböző árfekvésű készülékek kaphatók, akár gyógyszertárban is. Az örökmozgó, ráadásul a betegség miatt nyűgős kicsiket persze nehéz rávenni, hogy naponta többször is inhaláljanak. Gondoskodjunk ilyenkor megfelelő szórakoztatásról, meséljünk neki, miközben az ölünkbe ültetjük, vagy készítsünk oda egy kis dobozt érdekes kacatokkal.

Végighányja az éjszakát
Kisgyerekeknél meglehetősen gyakori, hogy az éjszakai órákban olyannyira felerősödik a köhögés, hogy a hosszú, kimerítő rohamok közepette hányásra is sor kerül. Egyrészt a köhögés ingerli, másrészt a gyomorba is lecsurog a fertőzött váladék, s ott is hurutos tüneteket, hányást, hasmenést okoz. Szükség esetén éjszaka is szívjuk le a gyerek orrát az odakészített porszívóval, segítsünk neki felköhögni és kiöklendezni a váladékot, és itassuk mindannyiszor vízzel vagy cukormentes borsmentateával. Ne hagyjuk magára a szobájában, feküdjünk mellé, hogy idejében felneszeljünk, ha ismét hányásra kerülne sor. Sokszor fel sem ébrednek rá egészen, ezért könnyen belélegezhetik a hányadékot.
Nagyon makacs, fulladással járó köhögésnél, nehezített ki- vagy belégzésnél keressünk fel mielőbb pulmonológus szakorvost, mert a tüneteket gyakran vírusfertőzés hatására kialakuló asztma okozza. Ilyenkor olyan belélegezhető készítményeket ír fel az orvos, melyek a megelőzést és a légszomj oldását is segítik. Megfelelő segédeszközzel csecsemők kezelése is megoldható.

Belélegzett valamit!
Ha a görcsös, rohamszerű köhögést vagy elhúzódó köhécselést semmilyen felső légúti tünet sem előzi meg, vagyis a kicsinél sem híg, vízszerű, sem sűrű orrváladékozást nem tapasztaltunk, elsőként mindig arra kell gondolni, hogy a légutakba került idegen test – szösz, borsó, apró tárgy, hintőpor, mag – okozza a panaszt. Ilyenkor fül-orr-gégész szakorvos végzi el megfelelő műszerrel az oda nem való szennyeződés eltávolítását. Mivel röntgenvizsgálattal nem minden esetben látható az idegen test, hörgőtükrözésre is szükség lehet, amit altatásban végeznek.

A köhögésről további információkat a Kismama magazin következő lapszámaiban olvashattak:
orrdugulás: 2002. július 37. old. és december 39. old.
ugató köhögés/krupp: 2002. november 39. old.
köhögéscsillapító házi módszerek: 2002. december 40. old.
páratartalom: 2002. december 40. old.
Somadrin-féle sóterápia: 2002. november 88. old.

Összeállította: W. Ungváry Renáta
Készült Miriszlai Ernő professzor Fül-orr-gégészeti útmutató háziorvosoknak című könyve alapján