Találkozások napja

Van, aki gyors léptekkel halad a babaruha-halmokkal megrakott asztalok között, rója a sorokat, és csalhatatlan érzékkel, első ránézésre kiszúrja a neki tetsző, alig használt, gyönyörű darabokat. Hatalmas hátizsákját telipakolja a sehol nem kapható, tökéletesen egyedi bébiholmival, miközben alig költött valamit. Ha marad pénze, biztosan elszalad még pelenkát beszerezni, mert itt olcsóbb, otthon meg akármeddig eláll, egyszer úgyis elfogy.
Nála már csak az ügyesebb, aki nemcsak arra képes, hogy évente kétszer elképesztően olcsón bevásároljon, hanem arra is, hogy hajnalok hajnalán felkeljen, összegyűjtse és magával cipelje a kinőtt ruhácskákat, megunt játékokat, csinosan az árusító asztalkára terítse, majd kora délutánig várja a vevőket.
Egyikre sem voltam képes soha. Hiába a felmérhetetlenül gazdag kínálat a babaruhabörzén, én már csak azt veszem észre, ami szinte kiszúrja a szememet. Például a törökbálinti Varga Klára foltvarró mesemondó ágytakaróit, falvédőit. Vagy a bontatlan csomagolású legóvasutat. De már azt a majdnem valódi, terepszínű, vízzel működő kommandós géppisztolyt

Misu fiam fedezte fel, és addig nem is tágított, míg meg nem vettem neki. Azzal őrizte egész nap a Kismama-stand bejáratát!
Ebből is látható, hogy a börzére azért mindig kimegyünk. Elárulom, mit szeretek benne a legjobban: a találkozást. Ott lesz újra a Kismama-standon hangosbemondónk, az elképesztő humorú rádiós, Hadházy Laci. Kijön talán Petra, akit az aerobik-órákról ismerünk, és vele lesz a kisebbik lánya, aki Peti fiammal egyidős. Remélem, ott lesznek azok az ismeretlen ismerőseim, akikkel éjszakánként, becenevek mögé bújva váltunk egymással gyors üzeneteket az interneten. Nagyon várom azt a kismamát is, aki a tavaszi börzén azzal lépett hozzám, hogy ugyan neki már nagyra nőtt a lánya, de a Kismamát olvasva újabb baba vállalásán töri a fejét. Vajon rá tudtam beszélni? Talán október végén kiderül. Mindenkit várunk!
Bálits Éva
Fotó: Rátkai Éva