A termékenység illata

A huszadik század egyik mítosza, hogy korlátlan hatalmunk van termékenységünk felett. A hetvenes években elterjedt fogamzásgátló tabletták addig ismeretlen szabadságot adtak a családtervezésben, sok nő erre építette és építi ma is az életét: kamaszkoromtól fogva védekezem. Ha úgy gondolom, hogy minden készen áll, egyszerűen abbahagyom a tabletta szedését, és hamarosan jön a gyerek. Aztán lehet, hogy mégsem jön. Közben vészesen közeledik a negyedik X, egyre sürgetőbb a helyzet. A meddőség hátterében számtalan kimutatható ok állhat, ezek jó részét meg lehet szüntetni orvosi beavatkozással, vagy legalábbis át lehet hidalni a problémát. A gyereket hiába váró párok 12 százalékánál azonban – a jelenleg elterjedt módszerekkel – nem lehet kimutatni semmilyen szervi vagy hormonális eltérést, ekkor „ismeretlen eredetű meddőségről” beszélünk. Az ilyen esetek egy részére adhat magyarázatot egy viszonylag új keletű kutatási irányzat.
A terméketlenség egyik oka lehet, hogy a pár tagjainak nem különbözik eléggé egy fontos géncsoportjuk (ceruza), amelyet az egyszerűség kedvéért mostantól nevezzünk az angol rövidítése alapján MHC-nek (major histocompatibility complex, nagy szövet-összeférhetőségi komplex). Genetikai vizsgálat helyett egyszerű házi teszttel is eldönthetjük, összeillünk-e ezen a téren. Szagoljuk meg életünk párját! Ha jó illatúnak érezzük (a testszagát! most hagyjuk az arcvizet meg a dezodort!), akkor valószínűleg minden rendben. Kivéve, ha fogamzásgátlót szedünk, ekkor ugyanis becsaphat az orrunk.

Mi az az MHC?
Az MHC segítségével képes felismerni a szervezet a saját és nem saját szöveteket, vagyis azokat az anyagokat, amelyeket kockázat nélkül befogadhat azoktól, amelyek ellen védekeznie kell. A gyerek immunrendszere annál erősebb, minél jobban különbözik a szülei MHC-je. A leendő anya – ösztönösen – úgy keresi a párját, hogy minél életrevalóbb utódja legyen. Ez az oka annak, hogy a sajátjától eltérő MHC-vel rendelkező férfiakhoz vonzódik. De vajon honnan tudja, ki hordozza a megfelelő génkomplexet? Az orra vezeti: az MHC szerkezete érezhetően befolyásolja a test illatát.

A „büdöspóló-kísérlet”
Az egész egy kupac pólóval kezdődött 1995-ben. Két napon át hordott trikókat kellett megszagolniuk és véleményezniük a kísérleti alanyoknak. Az alanyok

Hogyan befolyásolják életünkez a szagok? Megtudhatjuk A rejtett csábító című könyvből (Korona Kiadó)

azoknak a pólóját találták jobb illatúnak, akiknek az MHC-je jobban különbözött a sajátjuktól. Azonban voltak kivételek: azok a nők, akik fogamzásgátló tablettát szedtek. Ők ugyanis pont azoknak a nőknek és férfiaknak a szagát találták kellemesebbnek, akiknek az MHC-je hasonló volt a sajátjukhoz. A fogamzásgátló tabletták terhességhez hasonló hormonális állapotot hoznak létre a szervezetben. Várandósság idején a nők másképp választanak. Az ember hosszú evolúciója során a terhesség időszakában a család jelentette a védelmet, a születendő gyerek körüli segítséget. A várandós nő ezért a rokonnak tűnő, hasonló génállományú emberekhez vonzódik, tőlük számíthat oltalomra.
A tanulság sajnos elég lehangoló: ha párválasztás idején a nő fogamzásgátlót szed, könnyen előfordulhat, hogy olyan férfihez vonzza az orra, akivel genetikailag (legalábbis az MHC tekintetében) nem fog jól kijönni.
Kimutatták, hogy az ilyen „hibás választás” erősen csökkenti a pár termékenységét. Hasonló MHC-jű pároknál már a teherbeesés is nehezen sikerül, és magas a korai vetélések száma.

Mi tegyünk?

Szexuális tanácsadás mindenféle teremtménynek – humorral átitatva. Olivia Judson: Kedves Tatiana… (Magyar Könyvklub)

A téma kutatói is nehezen tudják megválaszolni ezt a kérdést. A fogamzásgátló tablettát szedő nők túlnyomó része probléma nélkül teherbe esik a tabletta elhagyását követően. A meddő párok esetében azoknál, akiknél semmi szervi ok nincs, felmerülhet, hogy a háttérben a génállomány túlzott hasonlósága húzódik meg.
Az egyetlen tanács, amelyet a kutatók adnak, hogy védekezzünk egy ideig más módon, ha valakivel családalapítást tervezünk. Ha továbbra is szeretjük egymás illatát, kicsi az esély, hogy a genetikai hasonlóság lesz az akadálya a teherbeesésnek.

Szedlay Gyöngyi biológus