Világszerte egyre kevesebbet mozognak a gyerekek, és a kutatók szerint ennek nemcsak rövid távú, hanem egész életre kiható következményei lehetnek. A fizikai aktivitás csökkenése az elmúlt években párhuzamosan nőtt a gyermekkori elhízás arányával: ma már nagyjából minden tizedik gyerek vagy kamasz érintett. A szakértők szerint a mozgásszegény életmód, a túlzott képernyőhasználat, a stressz, az egészségtelen táplálkozás és a sportolási lehetőségek egyenlőtlen elérhetősége egyaránt hozzájárult a problémához.
Gyerekek fociznak. (Fotó: Getty Images)
Keressük meg az okát a kevesebb mozgásnak
A BBC cikke azt írja: minél jobban megértjük, miért mozognak kevesebbet a gyerekek, annál könnyebb lehet olyan megoldásokat találni, amelyek valóban működnek. Egyre több tanulmány bizonyítja ugyanis, hogy a rendszeres mozgás nemcsak a fizikai egészségre van pozitív hatással, hanem a gyerekek mentális állapotára, koncentrációjára és tanulmányi teljesítményére is. A jelenlegi ajánlások szerint a gyerekeknek naponta legalább 60 perc közepes vagy intenzív mozgásra lenne szükségük, de a legtöbben ezt nem érik el. Pedig a gyermekkori aktivitás erősen összefügg azzal, hogy valaki felnőttként mennyire marad egészséges és aktív.
Mit mutatnak a kutatások?
Egy ötven éven át tartó longitudinális kutatás például 712 második világháborús veterán életét követte végig, és azt találta, hogy a középiskolai sportolás volt az egyik legerősebb előre jelzője annak, ki marad fizikailag aktív és egészséges idős korában. Azok, akik fiatalon rendszeresen mozogtak, ritkábban jártak orvoshoz, és általánosságban jobb egészségi állapotnak örvendtek 70 éves korukban is.
„A fizikai aktivitás azonnal is jótékony hatással van a gyerekekre” – mondta Nicole Logan, a Rhode Island-i Egyetem kineziológia tanszékének adjunktusa a BBC-nek. „Nemcsak a testösszetételt javítja, hanem támogatja és fenntartja a pozitív kognitív funkciókat is, miközben a gyerekek kamasszá fejlődnek. Ha többet mozgunk, javul a szív- és érrendszeri állóképességünk, ami az agynak is jót tesz” – magyarázta a szakember.
Egy kilenc hónapos iskola utáni programban Logan és kollégái azt vizsgálták, hogyan hat a rendszeres mozgás az elhízással élő gyerekekre. Azok a gyerekek, akik heti öt alkalommal vettek részt közepes vagy intenzív testmozgásban, nemcsak fizikailag lettek egészségesebbek, hanem a koncentrációjuk és a problémamegoldó képességük is javult. A kutató szerint ennek köze lehet ahhoz is, hogy a mozgás csökkenti a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokat. A belső szervek körül felhalmozódó zsír ugyanis negatívan hathat az agy működésére, míg a rendszeres aerob mozgás jobb reakcióidővel, erősebb önkontrollal és pontosabb feladatmegoldással járhat együtt.
A szakértők szerint az iskoláknak kulcsszerepük lehetne abban, hogy a gyerekek többet mozogjanak. Logan úgy véli, a napi 60 perc aktivitást részben az oktatási intézményeknek kellene biztosítaniuk, mert sok család számára a sport rendkívül drága és időigényes.
Nem csak a versenysport számít
A biciklizés, a tánc, a szabad játék, a séta vagy akár az aktív családi programok is hozzájárulhatnak a gyerekek egészségéhez. Már kisebb változtatások – például több mozgás az iskolai szünetekben vagy kevesebb képernyőidő – is hosszú távú pozitív hatással járhatnak.
A szakemberek szerint a legfontosabb az lenne, hogy a gyerekek ne kötelező feladatként, hanem örömforrásként tekintsenek a mozgásra. Azok ugyanis, akik gyerekként megszeretik az aktivitást, nagyobb eséllyel maradnak egészségesek és aktívak felnőttkorukban is.
Magyarországon is egyre több gyermek küzd súlytöbblettel, miközben a mindennapi mozgás eltűnik az életükből. A képernyők előtt töltött órák száma nő, a fizikai aktivitás pedig csökken – és ez olyan következményekkel jár, amelyek egész életükre hatással lehetnek. A hazai szakértők szerint is hatalmas a felelősség az intézményeken, ugyanakkor a szülői példa is sokat számít abban, hogy a gyerek számára mennyire lesz fontos a mozgás.
