Mi jár ingyen?
A terhesgondozás, szülészeti ellátás költségeit Magyarországon teljes egészében fedezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ez azt jelenti, hogy szülésért 62 ezer, császármetszés után legalább 142 ezer forint illeti a szülészeti intézményt, ez utóbbi összeg szövődmények esetén magasabb. Az OEP az állampolgárok és munkáltatók egészségbiztosítási járulékából fizeti az egészségügyi szolgáltatásokat. (A jelenlegi jogszabályok értelmében a járulék összege a bruttó bér 15 százaléka, ennek kétharmadát a munkáltató fizeti.)
Mindez azt jelenti, hogy a kismamának sem a terhesgondozásért, sem a szülésért nem kell külön fizetnie, hiszen ezek az alapellátás részeként minden biztosított állampolgárnak járnak. Számos olvasói levelünk bizonyítja, hogy azok a szülő nők is színvonalas, udvarias ellátásra számíthatnak, akik nem fogadott orvosnál szülnek, sőt arra is akad példa, hogy a hálapénzt nem is fogadja el az akkor éppen ügyeletes szülész.
Sajnos ellenpélda is jócskán akad: a fogadott orvos nélkül szülni érkező kismama sokszor úgy érzi, nem figyelnek rá eléggé, nem figyelmesek vele, magára hagyják s mindezt annak tulajdonítja, hogy nem tartották fizető betegnek. Persze ha egészen őszinték akarunk lenni, azt is meg kell említenünk, hogy ilyen élményekről azok is beszámolnak, akik előre megbeszélt tarifát fizettek fogadott orvosuknak.
Az orvosi kamara állásfoglalása a hálapénzről Már a TÁRKI 1999-es felméréséből kiderült, hogy a hálapénzkérdésben az orvosok és a lakosság megítélése szerint legnagyobb arányban a szülészek érdekeltek. A kamara szerint az előre kialkudott tarifa elítélendő és etikátlan, a kezelés után adott hálapénz viszont elfogadható. A szakmán belül a szülészek helyzete kivételes, nekik jár a külön díjazás, tőlük ugyanis folyamatos készenlétet várnak el a páciensek, amit más módon, mint külön pénzzel, nem lehet elismerni. A szülészeti-nőgyógyászati szakmai kollégium elnöke ugyanakkor elítélte az előre megbeszélt tarifát, ám úgy gondolta, az utólag adott (semmiképp sem kikényszerített) hálapénz nem kifogásolható. Maradna tehát a bizonytalanság? Ha a kismama tudni szeretné a várt összeg nagyságát, nyomozómunkát kell folytatnia? Úgy tűnik, igen. |
Egy megoldás: “copayment”
Sokan úgy gondolják, akkor történne mélyreható változás, ha a páciensnek kellene kifizetnie az egészségügyi szolgáltatás árának legalább egy részét (ez a copayment), miközben az alapellátás igénybevételére a kötelező járulék fizetése jogosítaná fel. Az embereknek ugyanakkor megvolna a lehetőségük arra, hogy magánbiztosító társaságoknál kiegészítő biztosítást kössenek. Ebben a vegyes rendszerben tehát a kevésbé tehetős páciensek színvonalas alapellátása is biztosított lenne.
A hálapénzrendszer megszűnése ugyanakkor lehetővé tenné azt is, hogy fogadott orvos helyett, akinek munkaidőtől függetlenül bármikor rendelkezésre kell állnia jelenleg, a kismamák orvos teamhez fordulhatnának, melynek tagjai azonos szemléletmód szerint, azonos színvonalon látnák el őt, mindig a csoportnak az a tagja, aki éppen dolgozik a szülés, illetve a soron következő vizsgálat időpontjában.
Olyan megoldás is létezik, amikor magát az alapellátást a biztosító finanszírozza, ám az úgynevezett készenléti díjat (a szülész munkaidőn kívüli behívásáért járó összeget) a szülő nőnek kell fizetnie.
A tettek mezején
Először persze azt kellene tisztázni, kinek mit jelent az optimális ellátás! Az egyik nő még fizetni is hajlandó azért, hogy minél kevesebbszer vizsgálják meg, és minél kevesebb beavatkozást végezzenek nála, és lehetőleg saját ritmusában, saját elképzelései szerint szülhessen. Az orvos ebben az esetben voltaképpen csak biztos háttérnek kell. A kismama ebben az esetben paradox módon éppen azért fizet, hogy ha csak egy mód van rá, ne tegyenek vele semmit. Ám ha ezek az igények nem fogalmazódnak meg például szülési terv formájában vagy egy tisztázó beszélgetés során, az orvos talán éppen fordítva cselekszik. Mert másféle igények is léteznek. Van, akit az nyugtat meg, ha minden hónapban megvizsgálja az orvosa, és az összes létező vizsgálatot és szűrést elvégzik nála. Van, akinek a szülés alatti fájdalomcsillapítás vagy a császármetszés a leglényegesebb szempont.
Ha a páciens és az orvos egymásra talál, az már fél sikernek számít. Hallgatólagos elvárások helyett mindkét fél akkor jár jól, ha világosan és érthetően megfogalmazza a maga szempontjait. A többit néma csend övezi, legalábbis egyelőre és jobb híján.
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, igazi arculcsapásként élte meg
Házasság első látásra: Kornélia elköltözött Jánostól, a férfi pedig csupán egy bugyit kért tőle távozáskor
A Vígszínház több népszerű darabját nem láthatják már többé a nézők
Elvette 18 évvel fiatalabb párját Nacsa Olivér
Rajongói szerint Zoltán Erika túlzásba viszi a fogyást
10 dolog, amit tudnod kell a Primarkról a budapesti nyitás előtt
3 csillagjegy, aki rengeteget költ
