Sokan úgy gondolják, köztük a kormány is, hogy ha több részmunkaidős állás lenne, a gyerekes nők előbb visszamehetnének dolgozni, és végül többen vállalnának gyereket. Ám a képlet nem ilyen egyszerű.
A Geambașu Réka szociológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint Kelet-Európában hiánycikk a részmunkaidő. Magyarországon például az így foglalkoztatottak aránya nem éri el az 5 százalékot, miközben Németországban és Ausztriában 27-28, Hollandiában pedig több mint 45 százalék ez a szám – írja az Abcúg.
A részmunkaidősök általában nők, viszont éppen arra a korosztályra a legkevésbé jellemző ez a foglalkoztatási forma, amelyiktől az újszülötteket lehetne várni. A részmunkaidő rengeteg kompromisszummal és nehézséggel jár, tipikusan a vendéglátóiparban, alacsony bérért, határozott idejű szerződéssel dolgoznak a gyerekes nők.
Nem ritka, hogy többet kell dolgozniuk, mint amit eredetileg vállaltak, zsebbe kapják a bérük egy részét, és másodlagos munkavállalónak tekintik őket. Mindez pedig kiszolgáltatottá teszi őket.
Ráadásul a részmunkaidős anyáknak ugyanúgy el kell látniuk az otthoni teendőket, ami megerősíti a hagyományos munkamegosztást, a nő megmarad másodlagos keresőnek. A részmunkaidő népszerűsége mindezek ellenére töretlen a kisgyerekes nők körében.
Gregor Anikó szociológus szerint a részmunkaidő a munka és a magánélet összehangolására sem válik be igazán. Ennek több oka van:
- a rövidebb munkaidő kevesebb bért jelent, ezt kevesen engedhetik meg maguknak,
- sokakat rögtön kirúgnak, amikor véget ér a gyes, és gyed extra mellett szeretnének dolgozni,
- a munkaerőhiány miatt sokan annak is örülnek, ha egy embert találnak, nemhogy két részmunkaidőst keressenek.
A szakértők szerint, ha nem nyúlnak hozzá az egész rendszerhez, hiába lesz több részmunkaidős állás, önmagában ez nem biztos, hogy növelni fogja a gyerekvállalási kedvet. Ehhez magasabb bérekre, biztonságosabb állásokra lenne szükség, valamint tovább kellene bővíteni a bölcsődei férőhelyek számát.
