Házas vagy, és nem tudod, mi számít különvagyonnak és mi a közös? Így döntheted el!

Nem is olyan régen a házasságkötés előtt sokan elzárkóztak az anyagi kérdések tisztázása elől, mondván, megöli a romantikát. Mostanra azonban már világossá vált, hogy ezt a kérdést nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Ez történik a saját vagyonoddal és a párod vagyonával a házasságkötés után.

Mi számít különvagyonnak, és mi a közös?

A házasságkötés során, de leginkább a válás közben rengeteg kérdés merül fel, ami az anyagiakhoz kapcsolódik. Sokan nem vagyunk tisztában azzal, mi számít közös vagyonnak, és mi az, amin biztosan nem kell osztoznunk. Fontos, hogy tudd, egy házasságban neked és a párodnak is lehet közös, valamint különvagyonotok: a jogszabályban meghatározottak alapján a főszabály szerint közös vagyonnak számítanak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársi vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztetek. Váláskor ezeken fele-fele arányban kell osztoznotok – feltéve, ha nincs a jogszabálytól eltérő megállapodásotok.

A leggyakrabban az ingatlannal kapcsolatban merülnek fel viták, félreértések, amit azonban a jogszabály egyértelműen rendez: ha a házasságkötés után építettetek házat, vettetek lakást, az többnyire közös vagyonnak számít, csakúgy, mint a bútorok, amiket közösen vettetek a házas éveitek alatt. A házassági életközösség ideje alatt a munkabér, a jutalom és annak a gazdasági társaságnak a (rész)tulajdona is közös lesz, amit az egyikőtök a házasságotok éveiben alapít, vagy amelyben tulajdont szerez.

De ha a házasságkötés előtt a saját vagyonodból, a párod nélkül vettél egy lakást, vagy bármilyen ingóságot, akkor az teljes egészében téged illet. Szintén különvagyonnak számít minden, amit az egyikőtök a házasságkötés előtt szerzett, valamint amit a házastársi vagyonközösség fennállása alatt ajándékba kapott vagy örökölt – ettől eltérni közös megállapodással, házassági vagyonjogi szerződés keretében lehet. Külön vagyon még például a részesedés egy vállalkozásban, egy ingyenes juttatás, de a házasságkötés előtt szerzett jog és követelés sem érinti a másik házastársat. Sőt, az után sem lesz közös a lakás, ha a különvagyonunkba tartozó ingatlanunkat eladjuk, és árából egy másik lakást veszünk. Ha az adásvételből megmarad egy kis pénzünk, az is a különvagyonunk marad.

Fontos azonban kiemelni, hogy a különvagyonból származó bevétel – például a lakás kiadásából származó bérleti díj – már a közös vagyon része, sőt, ha az egyikőtöknek van vállalkozása, akkor a gazdasági társaság tevékenységéből származó osztalék is közös lesz.

A hitel is lehet közös!

Azt is érdemes tudni, hogy ha a házasságkötésetek előtt élettársakként éltetek együtt, akkor már az együttélés kezdetétől közös az a vagyon, amit az együttélés alatt szereztetek. Van, ami még a közös tulajdonnál is kényesebb kérdés, mégpedig a tartozások: a házasságkötés után a terhek is közösek, azaz a hitel is.

Vagyis, ha a házastársad például személyi kölcsönt vett fel, de nem tudja törleszteni, akkor a közös vagyontok rád eső vagyoni hányadából te is köteles vagy törleszteni – akkor is, ha te semmilyen módon nem szerepeltél a bankkal kötött szerződésben. Ugyanígy működik az is, ha az egyikőtök a saját gazdasági társasága nevében hitelt vesz fel, és nem tudja fizetni: a tartozás megfizetésére a tulajdonos házastársa is köteles lehet.

Hogyan előzhetjük meg a későbbi vitákat?

Azért, hogy később se félreértés, se vita ne legyen, a vagyoni viszonyokat házassági vagyonjogi szerződésben érdemes lefektetni, ami mindkettőtök közös érdeke. Nem arról van szó, hogy már most a válásra készültök, de biztos, hogy nem egy hosszadalmas és problémás válást láttál már a környezetedben, pont a tisztázatlan anyagiak miatt. A válás éppen eléggé megviseli mindkét felet, de ha még a vagyoni kérdések sem tisztázottak, még több energiát és időt emészt fel az egész procedúra. Ha házassági vagyonjogi szerződést köttök, ti határozhatjátok meg a jövőbeni vagyonszerzés szabályait, sőt a törvényi alapesettől eltérően megállapodhattok abban is, mi számít közösnek, mi különvagyonnak, továbbá miként osztjátok majd meg a közös vagyontárgyaitokat egy esetleges válás során.

Érvényes házassági vagyonjogi szerződés kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan köthettek, azaz az otthon, egymás között írt szerződés még akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúkkal íratjátok alá. De a házassági vagyonjogi szerződés nem csak egy válás esetén teremt egyértelmű és tiszta helyzetet: akkor is segítség, ha például az egyik házastárs – vagy a gazdasági társasága – hitelt vesz fel, és az esetleges nemfizetés okozta problémáktól meg akarja óvni a házastársát. Egy szerződéssel ugyanis nemcsak a vagyont, hanem az adósságot is el tudjátok különíteni: vagyis egy csődbe ment vállalkozás, egy nem fizetett hitel, vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhetitek egymást.

Ehhez arra is szükség van, hogy a szerződést bejegyeztessétek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). Ha közjegyző előtt készül a szerződés, a közjegyző a kérésetekre azonnal bejegyzi a nyilvántartásba, így ezzel kapcsolatban nincs további teendőtök. Jó, ha tudod, hogy nemcsak új, hanem régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető a nyilvántartásba.