Dunakeszi gyilkosság: áldozathibáztató kommentek

A dunakeszi családgyilkosságról szóló hírek részleteit nem is kell elolvasni ahhoz, hogy véleményt formáljunk az ügyben: nincs mentség rá.

Teljesen mindegy, hogy milyenek voltak a körülmények, hogy beszélt az apával az anya, mit mondott az anyós vagy hisztizett-e a gyerek. Nincs ezen mit vitázni és rugózni.

Az áldozathibáztatás soha nem oké

Dunakeszi tragédia: a tettes már korábban beszélt családja megöléséről

Úgy tűnik azonban, hogy a Facebook már jó ideje az internet legsötétebb bugyrai közé tartozik, ugyanis szinte minden, a dunakeszi gyilkosságról szóló hír, cikk, poszt alatt biztos, hogy beindul a szájkarate, melynek során összecsapnak a kommentelők áldozathibáztatás téren. Hozzá kell tenni azért, hogy van remény, mert ahogy elmerültem a kommentfolyamokban, azt láttam, hogy nagyjából ugyanannyi értelmes komment is van, mint amennyi áldozathibáztatás, mégis belesajdult a lelkem, hogy ilyen sokan gondolják azt, hogy ha az anya, anyós, gyerek másképp viselkedett volna, akkor nem ölte volna meg őket az apa.

Ez a tipikus „ha túl rövid rajtad a szoknya, ne csodálkozz, ha megerőszakolnak” hozzáállás, és ugyanannyira hamis és felháborító ezzel szembesülni tömegesen, mint a nemi erőszak kapcsán. Talán azért is váltott ki ilyen heves reakciót a kommentelőkből ez az ügy, mert pont mint az erőszaknál, most is azzal próbálják nyugtatni magukat az emberek, hogy ez velük nem történhet meg. Márpedig ha megnézzük az elkövetőt, a családról és a házukról kitett képeket, akkor bizony arcon vág a kegyetlen valóság: nem voltak különlegesek, nem volt a homlokukra írva, és nem a sötét középkorban éltek valahol a semmi közepén egy sárkunyhóban. Olyanok voltak, mint te vagy én, ettől pedig a bőrünkön érezzük még inkább a gyilkosság súlyát.

A dunakeszi családgyilkosság helyszíne bármelyikünk otthona lehetne (Kép: Szeretem Dunakeszit Facebook csoport)

A kommenteket név nélkül, szó szerint másoltam ki (helyesírási hibáktól hemzsegve) a Facebookról, ahol az áldozathibáztatás minden színét láthattuk az utóbbi napokban a gyilkosságról szóló posztoknál. A kommenteket kettéosztottam áldozathibáztató és értelmes hozzáállású kommentekre, egy olyat azonban találtam, amit nem tudtam igazán beleszuszakolni egyik kategóriába sem, mert annyira összekeveri a szezont a fazonnal. Ha jól vettem ki a szavaiból, azt akarta írni, hogy a koronavírus elleni oltás miatt történhetett a gyilkosság, mert agresszívvá tesz az oltás: „Közbe járhat az oltottak agresszívabbak lettek ez is közbe járhat, hisz ennyi embertelenség nem volt ez csak az én véleményem Sajnos az ismerösök között is van sajnos.”

Áldozathibáztatás felsőfokon

Dunakeszi tragédia: megszólalt a volt párját és gyermeküket meggyilkoló férfi édesanyja

„Az eszedbe jutott esetleg, ha a nő meg esetleg az anyos másképp viselkedett volna, nem ez lett volna a végkifejlett??? Mindenhez 2 ember kell, ne feledjük… Sajnos a legrosszabb megoldást választotta az apa… De ilyenkor mindig megkérdem magamtól, vajon a nőnek milyen szerepe volt mindebbe…”

„Honnan tudja a mérce, h a pasi bántalmazó volt? milyen alapon húzta rá erre az esetre a sablont, miszerint csak a férfi lehet a rossz, gonosz, bántalmazó? komolytalan tényleg…”

„Nem vagyok pszichologus, nem tudom egy ilyen tett hajlam-e. Azt írtam le, hogy tonnaszám termeli a korrupt rendszer a kihajitott, kisemmizett apákat, és a kezébe adott hatalommal visszaélő anyákat, akik ostorként használják a „jogot” , kovetketmenyek nélkül. És ez nem jó. Egy anya ma teljes magabiztossaggal dobja ki a gyerek apját, mert tudja, hogy a gyerek plusz mellé pénz nála marad. Van apa, aki küzd, van aki elballag és van aki gyilkol. Egyik sem jó, pusztán emberszámba kellene a válás kezdetétől venni az apát. Annál a szulonél jó helyen van a gyerek, aki 1 óra „késésért ” basztatja a másik szülőt? Aki ennyi miatt rendőrrel fenyegeti???? Ahelyett, hogy örülne, hogy a gyerek az apjával van?

„És mi következik ebből? Legyen kötelező törvényileg az egy hét itt – egy hét ott a gyerekek elhelyezésénél, ha a szülők tudják ennek feltételeit biztosítani és mind a kettő akarja is ezt? És akkor nincs láthatással zsarolás, meg tartásdíj se?”

„Rettenetes történet. Ez a férfi lehet, hogy hírtelen változott meg, de nagyon nem mindegy kivel vállal gyereket az ember.”

„Te persze hibáztasd a férfit, akit a gyereke anyja úgy rughatott ki egy új fasziért , hogy teljes magabiztossággal (mocskos és részrehajló bírósági gyakorlat, még ilyenebb gyamhivatalok és gyermekjólétisek) előre tudhatta, hogy nála helyezik el a kisfiút, különélő, kapcsolattartó szulővé degradáltathatja az apát nulla szülői joggal saját gyermeke felett, ellenszél nélkül tolhatja a gyerek apa ellen nevelését és még emellé fizetésnyi összeget végrehajtható erővel havonta le fog tudni szedni róla tartasdij címen, aminek a felhasználásába a saját gyereke apja még csak nem is szólhat bele, sőt, ha az anyja kifog egy primitív faszit, még büntetlenül apának is szolittathatja a gyerekkel.

Rendõrök és a Terrorelhárítási Központ mûveleti egységei dolgoznak 2021. szeptember 13-ra virradóan egy dunakeszi családi ház elõtt (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)

Mindezek kezdete, hogy a magát így istennek, mindenhatonak, rendőrnek, magát fogalmilag tévesen “gondozónak” képzelő szülő basztatni kezdi, rendőrrel fenyegeti (!???) a gyerek apját, ha az istenverte “kapcsolattartst, mint börtön rendet egy órával lekési…. Mert ugye arrogáns gondozó szülőnek minden IS kell – csak az intelligencia és normálitas hiányzik, hogy ahhoz a gyerekhez bizony anno is két ember kellett. Nos, mindez NEM mentség semmi estre sem senkit lelőni, de el lehet gondolkodni (empátia) , micsoda nepharag lenne ha a válasok után a gyerekek 80-90 szazaleka az apahoz kerülne és nem az anyahoz. Itt sokan írták, hogy szar a rendszer. Igen, szar. Elvette egy kisfiát szerető apától a gyerekét, majd a pénzét majd végül az eszét. Van aki ezt a kiforgatást – kipenderitest sajnos idegileg képtelen feldolgozni. De miért kell kipenderiteni-kiforgatni? Miért kap ez intézményes védelmet?”

Azért az értelem is utat talált

Dunakeszi tragédia: láthatásról vitte vissza a kisfiát az apa

„Majd ha lesz egy cikk az elvált apák szélmalomharcáról ott lehet erről vitát nyitni. Ez itt egy család szisztematikus és borzalmas kiírtásáról szól. Kifogások keresésének, a gyilkos mentegetésének helye nincs.”

„Sokan válnak, mégsem írtják ki a családjukat. S talán a szeretetnek más kifejezése is lehet, mint az, hogy lelövik a szeretett személyt. Ne butáskodjon már. Ártatlan szegény férfi, kénytelen volt mészárolni…”

„Tehát ismét természetes viselkedésnek van eladva, hogy a férfi öljön, ha diszkomform a lelkülete. Csak azt vizsgálják, mikor inkább diszkomform a lelkülete. Remek. A kutatás nem vizsgálta a magyar helyzetet, így bele sem illeszkedhet semmilyen tendenciába. Sokkal inkább vizsgálnám, hogy a fegyveres tevékenységet űzők körében hány % használja a fegyverét erőszakos tetthez, önbíráskodáshoz, családi erőszakhoz. Rendőr, katona, vadász, stb kötelékben milyen gyakori a családon belüli erőszak. Csak mert az itthon az egyik legismertebbé vált bántalmazott túlélő áldozat társa katona, és a másik, ahol az áldozat nő ül 11 évet kapva, az agresszor társa ott is katona. Ugyanezen kötelékben mennyi a jogilag számonkért esetek száma. Vizsgálnám, hogy az évi rendőrhívásos esetek számához képest hány bírósági eljárás indul családon belüli erőszak ügyében.

Én pl tudok olyan esetről, ahol év elején történt a sokadik feleségverés, épp a kisebbik gyermek születésnapján. 2018. januári eset, most, 2021. szeptemberben küldte meg az ügyész vádemelésre. Azóta részben normalizálódott a kapcsolat, de úgy, hogy az anya önerőből elmenekült 2 gyerekkel, egy évet anyaotthonban töltött, majd nagy nehezen kijutott albérletbe, közben elvesztette a munkáját és a továbbképzését is előlről kezdte. A bántalmazó férj akkor fizet gyerektartást, ha éppen eszébe jut. Legalább egy évig az elköltözés után is fenyegető volt. Mostanában kezd együttműködőbbé válni, ideális lesz a bírósági tárgyalás ehhez, szemben azzal, hogy az esetet követő 3 hónapon belül tették volna meg, és kényszerítő erővel hatott volna rá.”

„A hivatalok és hatóságok felelősségét persze megint nem fogja senki vizsgálni. ezek a túlterheltség-inkompetencia- bürőkrácia szentháromságában ülve, hónapokig semmit sem csinálnak. Borítékolható, hogy itt is jó ideje senki nem lépett, hogy rendezze a nézeteltérést. De ami egy hivatalnoknak röpke év a két karácsonyi szünet között, az a gyerek fejlődésében örökkévalóság. Ez a szegény gyermek már nem is érhette meg, hogy valami normális megoldás születhessen az ügyében.“

„Egy újabb esete annak ,hogy valójában mennyire magukra vannak hagyva az emberek.. Lelkileg, anyagilag, biztonság szempontjából és egészség szempontjából is! A NAV, a bankok , és a behajtók azok akik mindenkit megtalálnak hivatalból, de te hiába is fordulsz segítségért, ahhoz sosincs pénz és kapacitása az államnak! Bezzeg ha sikerül egy szerencsétlen gólt lőni a focistáknak, azt állva ünnepli az ország vezetése… Ilyenkor meg lapít mindegyik, mintha nem is Magyarországon történt volna hogy egy családot megint cserben hagytak a hatóságok.!”

Áldozathibáztatás:

• Tényleg jó, ha közzétesszük, hogy milyen alapbetegsége volt a koronavírusban elhunyt betegnek?
• „Ne drámázzon már, ez csak egy gázpisztoly, amivel a férje lőtt!” – Mi állítja meg az erőszakos partnert?
• „Dohányoztál? Akkor magadra vess, hogy rákos lettél!”