Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az internet, a digitális világ rossz, hiszen lehetőséget ad arra, hogy hallassuk a hangunkat, utat enged az önkifejezésnek, csak hogy ennek az ellenkezője is igaz, a kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés, az erőszak, ha nem is fizikális formában, de ugyanúgy jelen van. És ennek bárki az áldozatává válhat, de ha a nemeket nézzük, akkor egyes statisztikák szerint a nők, illetve lányok sokkal nagyobb arányban tapasztalják meg az online erőszak valamilyen formáját.
Online erőszaknak tekintendő az a cselekmény, amikor az elkövető digitális eszközöket és az internetet használja fel olyan agresszió elkövetésére, amellyel fizikai, szexuális, lelki sérülést vagy gazdasági kárt okozhat az áldozatnak.
Az Európai Női Lobbi (European Women Lobby) 2017-es jelentésében közzétett adatok szerint a 18 és 24 éves kor közötti nők világszerte 27-szer nagyobb valószínűséggel lesznek online zaklatás áldozatai, mint a férfiak. Az egyre fiatalabb korban megkezdett internethasználat következtében 15 éves koráig körülbelül minden tizedik lány elszenvedi az online erőszak valamely formáját, olvasható az előző definícióval együtt a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ oldalán.
Mint írják, az online erőszak megnyilvánulása lehet a zaklatás, a magánszféra megsértése, a szexuális bántalmazás és kizsákmányolás, a társadalmi csoportok és közösségek elleni támadás, vagy akár fizikai erőszakkal való nyílt fenyegetés, valamint a kibertérben megvalósuló bűncselekmény is.
És sajnos más forrásból származó adatok sem mutatnak jobb képet, a Plan International jelentése szerint a lányok 50 százaléka mondta, hogy többször tapasztalt online térben zaklatást mint mondjuk az utcán. Készült olyan felmérés is, ami szerint világszerte a nők 38 százaléka volt már digitális erőszak áldozata, 65 százalékuk számolt be arról, hogy ismer valakit, akinek vannak ilyen tapasztalatai, és 85 százalékuk volt tanúja annak, ahogyan egy másik nőt az online térben zaklatnak. Ugyanezen felmérés szerint ez a Közel-Keleten, Afrikában, valamint Latin-Amerikában jelent nagyobb problémát, ám Észak-Amerikában és Európában is aggasztók a számok.
„Bár a nők és lányok elleni online erőszak nem új keletű, de átalakulóban van. Mivel az online élet ugyanolyan valóságos, mint az offline élet, itt az ideje, hogy a digitális világban is biztonságosabb tereket hozzunk létre. Jogunk van ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat online és offline egyaránt”
– nyilatkozta nemrég Carlien Scheele, az Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) igazgatója.
Fotó: Getty Images
A szervezet a nők elleni erőszak világnapja alkalmából ki is adott egy elemzést, ami az online erőszakkal foglalkozik, és javaslatokat is tesznek arra, hogyan javíthatnának a helyzeten a döntéshozók, milyen szakpolitikai intézkedésekre lenne szükség akár uniós, akár tagállami szinten. Azt ők is megemlítik, hogy még több és pontosabb adatra van szükség.
Ami miatt most kiemelten kellene foglalkozni ezekkel a kérdésekkel az az, hogy a válság idején akár digitális térben történő zaklatás és erőszak előfordulása is megnő, ez a koronavírus-járvány idején is mérhető volt. Az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme; UNDP) közleményében többek között Montenegrót hozza fel példaként, világjárvány idején a női politikusok sokszor váltak támadások célpontjává a közösségi médiában, de más országokban is hasonló volt a helyzet, 2020-as grúziai parlamenti választási kampány során a nők a megfigyelt profiloknak mindössze 22 százalékát tették ki, de a gyalázkodó kommentek és gyűlöletbeszédek 40 százalékának célpontjai voltak.
És sajnos a pandémia lecsendesedését követően sem lélegezhettünk fel, hiszen a válság tovább gyűrűzik.
Az internet nem mindig a barátunk
Az online erőszaknak nyilván nemcsak a közösségi oldalak adnak teret, ahogyan az EIGE is kiemeli, az eszköztár elég széles, a navigációs eszközöktől kezdve az okosórákon és fitneszkarkötőkön át az okos háztartási gépeken át mindent mások ellen lehet fordítani, és akkor ne is beszéljünk az olyan technológiai lehetőségekről, mint például a kémszoftverek telepítése.
Ami az elkövetőket illeti, sokszor a családi, ismerősi körből kerülnek ki, de lehet, hogy teljesen ismeretlen emberek lesznek a zaklatóink, akik kihasználják, hogy névtelenek maradhatnak vagy egy álnév mögé bújhatnak. Sajnos az erőszakos, zaklató viselkedés nem marad mindig az online térben, az online zaklatást elszenvedő nők 77%-a legalább egy formáját átélték a szexuális és/vagy fizikai erőszaknak is, és a nők 41%-a, aki internetes zaklatást tapasztalt, úgy érezte, hogy fizikai biztonsága veszélyben van.
De pontosan milyen formái vannak a nők ellen elkövetett online erőszaknak, zaklatásnak? Az egyik az, ha valaki kéretlenül küld egy másik félnek szexuális tartalmú felvételt akár egy társkereső, akár egy üzenetküldő alkalmazáson keresztül, vagy bármely más módon. A YouGov piackutató 2017-es felmérése a teljes női lakosságnál 29 százaléka kapott már péniszfotót. Hasonlóan zaklatásnak minősül persze az is, ha valaki kéretlenül küld szexuális tartalmú írott üzenetet is.
Ahogyan online erőszaknak számít az is, ha valaki visszaél más intimfotóival, a NANE kutatása szerint lányok 14 százalékát zsarolták már azzal, hogy privát információt, képet, videót posztolnak róluk online, ha nemet mondanak valamilyen szexuális tevékenységre, és 19 százalékukról tettek közzé beleegyezésük nélkül privát képet, addig a fiúknál ez az arány 5 és 14 százalék volt. Az intim felvételekkel nem kizárólag, de általában a volt partner zsarolja a másik felet, és rájuk jellemző az is, hogy azzal fenyegetőznek, hogy magánjellegű információkat tesznek közzé a másik beleegyezése nélkül megszégyenítés céljából.
De visszatérve a képekhez és a videókhoz, technológia fejlődésével pedig most már úgyis készülhetnek valakiről intim felvételek, hogy valójában ő soha nem készített ilyet, csak “rámásolják” az arcát valaki máséra. És persze előfordulhat, hogy valaki nem is tud arról, hogy olyan felvételek készülnek, amelyek nem szívesen osztana meg másokkal, ilyen például az, ha valakinek egy nyilvános helyen a szoknyája alá fotóznak, amit Nagy-Britanniában például már büntetnek. Az is lehet, hogy valakinek nem a képmásával élnek vissza, hanem a virtuális énjével, az avatarjával, néhány hónappal ezelőtt csoportos erőszak áldozatává vált a Facebook metaverzumának, vagyis digitális világának egyik felhasználója, pontosabban a digitális énje, és mások is számoltak be hasonló rossz tapasztalatokról.
A Meta Horizon nevű VR platformján, alig 1 órával a bejelentkezés után, szexuálisan bántalmazták egy játékos avatarját (Fotó: Horizon)
Persze nemcsak vizuális tartalmakkal lehet visszaélni, az internetes zaklatás, vagy cyberbullying óriási probléma szerte a világon, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) adatai szerint a lányok nagyobb mértékben vannak kitéve a számítógépes zaklatásnak. Az OECD országaiban átlagosan a lányok mintegy 12%-a már volt internetes zaklatás áldozata, szemben a fiúk 8%-ával, és internetes zaklatás különösen elterjedt számos közép-, illetve kelet-európai országban, például Magyarországon is.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tájékoztató anyaga szerint idetartozik a kerítés is, vagyis amikor online veszik fel a kapcsolatot lányokkal vagy nőkkel, hogy prostitúcióba és pornóiparba szervezzék be őket, a behálózás, amikor egészen fiatal lányokkal teszik ugyanezt. De ide sorolható az ún. catfishing is, vagyis az is, amikor hamis profillal „vadásznak” lányokra akár behálózás vagy érzelmi bántalmazás céljából. Problémát jelenthet az online személyiséglopás, vagyis ha bizonyos személyes adatok és információk birtokában valaki az áldozatának adja ki magát, hogy ezzel erkölcsi, illetve anyagi kárt okozzon.
Nem az egyén ellen irányul, hanem egy társadalmi csoport ellen, de fontos megemlíteni a nők ellen irányuló internetes gyűlöletbeszédet is, vagyis olyan online megnyilvánulásokat, amelyek terjesztik, támogatják a nemi alapon történő gyűlöletkeltést, és az EIGE szerint idetartozik az is, ha valaki olyan erőszakos tartalmakat oszt meg, amelyek a nőket és lányokat áldozatként, tárgyiasítva szerepelnek.
A következmények
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának nemrégiben készített tanulmánya szerint a nemi alapú internetes erőszak anyagi vonzata 49 milliárd és 89,3 milliárd euró közötti összegre becsülhető. Ez többek között magában foglalja egyrészt a jogi, másrészt az egészségügyi költségeket, ugyanis nyilván mondani sem kell, az ilyen típusú erőszak is komoly hatással lehet az áldozat lelkiállapotára, ami szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. Az Economist kutatása szerint például a nők 35%-a számolt be mentális egészségügyi problémákról, amiknek pedig akár végzetes következménye is lehet, rendszeresen olvasni a hírekben ilyen tragikus történeteket.
Az online erőszak anyagi vonzatához tartozik még a jövedelemkiesés, van, aki az állását is elveszítette ilyen okokból. Ráadásul sokan korlátozzák az online jelenlétüket, tevékenységüket, ami korlátozza a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket, valamint a társas kapcsolataikat is. És mivel sok nő szerint az internet nem biztonságos hely a gondolatok megosztására, ez azt jelenti, hogy a véleményük alulreprezentált, így nem a megfelelő arányban számolnak velük társadalmi, politikai és gazdasági vitáknál és döntéseknél.
Mindeközben persze történnek lépések annak érdekében, hogy a nemi alapú online erőszak visszaszoruljon, 2021-ben, a Párizsban megrendezett Generation Equality Forumon a világ négy legnagyobb technológiai vállalata – a Facebook, a Google, a TikTok és a Twitter – bejelentette, hogy elkötelezik magukat a nőkkel szembeni online visszaélések kezelése és a nők biztonságának javítása mellett online platformjaikon. Ugyanebben az évben készült egy uniós jogszabályjavaslata, amely azt szorgalmazza, hogy a nőgyűlölet, a nők elleni uszítás és a nők ellen elkövetett online erőszak Európa-szerte bűncselekménynek minősüljön.
